Nincs A és B kategóriás állampolgár

Kevesebb mint egy hónap múlva országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. A voksolás az anyaország politikai irányát határozza meg, ami a külhoni magyar közösségek számára is jelentősséggel bír. A témáról dr. Juhász Bálinttal, a tartományi képviselőház elnökével beszélgettünk, aki a választások tétjéről, a külhoni magyarok részvételének jelentőségéről, a levélszavazással kapcsolatos vitákról, valamint a regisztráció gyakorlati tudnivalóiról is szólt. A tartományi házelnök kiemelte, hogy a legközelebbi fontos határidő március 18., addig lehet ugyanis regisztrálni a levélszavazásra, és arra biztatott mindenkit, hogy vegyen részt a választáson.

Április 12-én országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Mondhatjuk, hogy valóban sorsdöntő választásról van szó. Miért fontos ez Magyarország számára, és külön kiemelve a külhoni magyarság számára?

– Abban a geopolitikai helyzetben, amelyben ma a világ van, a háború és az energiaválság sújtotta, feszült környezetben kerül sor április 12-én Magyarországon az országgyűlési választásokra. A nemzet dönt Magyarország, de nemcsak Magyarország, hanem az egész magyar közösség jövőjéről is, éljen bárhol a világon. Nagyon fontos, hogy jó döntés szülessen, és jó válaszokat adjunk a kihívásokra, hogy ebben az átrendeződő világban a magyarok megtalálják a helyüket, és ha lehet, akkor lehetőséget látva és azt kihasználva saját javára fordítsa a magyarság ezt a helyzetet. Erről is szól április 12-e. A határon túli magyarság vonatkozásában ez arról szól, hogy milyen nemzetpolitikára számíthatunk a következő négy évben. Orbán Viktor miniszterelnök úr emelte ki a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, hogy a rendszerváltás minden ügy alapjainak megváltoztatásával jár. A rendszerváltás a nemzetpolitika alapjainak megváltoztatásával is jár.

Az elmúlt 16 év vonatkozásában azt láthatjuk, hogy Magyarországnak olyan nemzeti kormánya volt a Fidesz–KDNP képében, amely egyrészről meghallgatta a határon túli közösségek problémáit, igényeit és ügyeit, és igyekezett azokon segíteni. Úgy gondolom, hogy ez a hozzáállás, valamint az a tény, hogy ez forrásokban is mérhető volt, hiszen a határon túlra fordított eszközök az elmúlt 16 évben az előző időszakhoz képest tízszereződtek, lehetővé tette, hogy számos program megvalósuljon. Ez azt is jelenti, hogy gazdaságfejlesztési programokat tudtunk megvalósítani, megtörtént a gazdasági megerősödés és a gazdasági nemzetegyesítés. A kulturális intézményeink, szervezeteink és hagyományápoló művészeti köreink megőrzése, az épületek felújítása, a koreográfiák, viseletek és karaktercipők biztosítása is megvalósult. Egyházi épületek felújítása és megőrzése történt, valamint a nemzet lelki egyesítése és annak további erősítése is az elmúlt időszak eredménye. Az óvodától az egyetemig odafigyelt Magyarország kormánya a határon túli közösségekre, óvodafejlesztések, beiskolázási program, a Szülőföldön magyarul támogatás mindezt szolgálta. Úgy gondolom, hogy az egyetemisták számára az Európa Kollégium Vajdaságban, az ösztöndíjrendszer és a szakmaspecifikus ösztöndíjak mind hozzájárultak ahhoz, hogy 106 év után is egy erős magyar közösség éljen a Vajdaságban, amelynek van identitása, ragaszkodik a szülőföldjéhez, és jövőképpel is rendelkezik.

A kérdés az, hogy ezt szeretnénk-e továbbvinni vagy kockáztatni? Azt gondolom, hogy az eredményeket meg kell őrizni, és tovább kell vinni.
 

A külhoni magyarokat gyakran kapják azt a kritikát – jelen esetben mi, vajdasági magyarok –, hogy igazából nincs közük a magyarországi országgyűlési választásokhoz, és nem érzik a magyar kormány tevékenységét a saját bőrükön. Mit gondol erről?

– Az országnak van határa, a nemzetnek viszont nincsen. Ezt már több mint száz éve tudjuk, és így érez minden magyar ember, éljen bárhol a világon; 2010 óta ez közjogi értelemben is így van. Abban az évben Magyarország és a magyar nemzet egy óriási adósságot törlesztett saját maga felé. Saját magunknak tartoztunk azzal, hogy ne csak az eszme, a történelem és a kulturális kötődés kapcsoljon össze bennünket, hanem a közjogi nemzetegyesítés is. Ez 2010-ben megtörtént, a Fidesz–KDNP kormányának köszönhetően. Az állampolgári jog a szavazati joggal is jár. Jogi értelemben ez vitathatatlan, nincs A és B kategóriás állampolgár, mindenkinek van szavazati joga. Van, aki a saját szavazókerületében listára és egyéni jelöltre szavaz, mások levélszavazás formájában élnek a jogukkal, vagy külképviseleten adhatják le voksukat, ha magyarországi lakcímmel rendelkeznek, de a választás napján nem tartózkodnak Magyarországon. Ez a jog mindenkit megillet. Erkölcsi értelemben is fel szokták tenni a kérdést, és gyakran fel is teszik, hogy miért érezzük úgy, hogy beleszólhatunk a magyarországi országgyűlési választásokba, hiszen nem a mi bőrünkön tapasztaljuk annak következményeit.

Az előző kérdésre adott válasz alapján azonban ez nettó hazugság, mert Magyarország kormányának a határon túl élő magyarok vonatkozásában végzett tevékenységét és teljesítményét igenis a saját bőrünkön érezzük. Nem mindegy, hogy közösségeink megerősödnek vagy elsorvadnak gazdasági, mezőgazdasági, oktatási, kulturális vagy más területeken. A mi véleményünk és szavazataink eredménye ugyanakkor nem befolyásolja döntően a választások kimenetelét. Fontos jelezni, hogy a választások Magyarországon dőlnek el. Összesen 106 egyéni választókerületben választanak képviselőt, amelyekben azok a határon túl élő magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, nem szavazhatnak. Ez teljes mértékben rendben van, hiszen egy adott választókerületet képvisel az adott képviselő. A 199 képviselői helyből 106 az egyéni választókerületekben dől el. A 93 listás mandátumból a határon túli magyar közösségek összesen csaknem másfél-két mandátum sorsáról döntenek. Ez tehát nem olyan mértékű befolyás, amely döntően meghatározná a választások végkimenetelét.

Gyakran elhangzik az a bírálat is, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből valósulnak meg ezek a támogatások, ezért csak azok szavazhassanak, akik Magyarországon adóznak. Ez a vélemény gyakran jelenik meg a kommentszekciókban is. Ha a szavazati jogot az adózáshoz kötnénk, az nem lenne jogszerű. Nem ismerek olyan országot, ahol a választójogot az adózáshoz kötnék. Minden állampolgárnak joga van választani és választhatónak lenni. Ráadásul felmerül a kérdés, hogy mi történne azokkal a Magyarországon élő állampolgárokkal, akik nem adóznak. Ha valaki nem adózik, az nem szavazhatna, és nem is lehetne jelölt? Ez már a demokrácia alapelveit sértené. Ez inkább egy nemzetmegosztó, kicsinyes narratíva, amely abból indul ki, hogy feltételezik a pártpreferenciát.

Valójában nem a szavazás intézményével vagy módjával van probléma, hanem azzal, hogy egyesek feltételezik a határon túli magyarok pártpreferenciáját, és emiatt alakul ki ellenérzés egyes politikai pártok vagy választópolgárok részéről. Az, hogy a külhoni magyarok 2010 óta, immár 16 éve szavazhatnak, egy bevett intézkedés és jogviszony. A pártpreferenciák viszont mindig adott pillanathoz kötődnek. Nem ez határozta meg a döntéshozókat 2010-ben, és a jövőben sem ennek kell befolyásolni a döntéseket. Az erkölcsi jogunk a nemzet ügyeiben való megszólalásra pedig éppen abból fakad, hogy 106 éven keresztül, a legnehezebb időkben is megőriztük identitásunkat, nyelvünket és kultúránkat határon túli magyarként. Magyar nyelven tanulunk és oktatunk, magyar nyelven olvasunk újságot, magyarul tájékozódunk és tájékoztatunk. Ismerjük a táncainkat, a viseleteinket, és mindezt továbbadjuk a gyermekeinknek. Mindez sokszor hátrányokkal járt, fizikai fenyítéssel, fizikai megsemmisítéssel, vagyonelkobzással és sok más nehézséggel az elmúlt évtizedek és az elmúlt 106 év során. Ennek ellenére az előttünk járó generációk is megőrizték magyarságukat, és mi is őrizzük.

A saját családom példáját is említhetem, anyai felmenőim 1769 óta élnek Kishegyesen, apai felmenőim pedig 1785 óta Bácsfeketehegyen. Az azóta eltelt időszakban többet voltunk magyar állampolgárok és éltünk például a Magyar Királyság területén, mint más államalakulatokban. A trianoni trauma következtében azonban egyik napról a másikra magyarok milliói feküdtek le egy országban, és ébredtek egy másikban. Ennek ellenére 106 évvel később is megmaradtak magyarnak. Úgy gondolom, hogy ez adja az erkölcsi alapját annak, hogy véleményt formáljunk a nemzet ügyeiben.

Közelednek a szavazással kapcsolatos fontos dátumok. Az egyik március 18-a, amely a regisztráció határideje. Mik a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban a szavazópolgárok számára?

– Az imént elmondottak alapján minden vajdasági és külhoni magyarnak azt mondom, hogy teljes lelki nyugalommal vegyen részt a választáson, és mindenkit arra biztatok, hogy mondja el a véleményét. Ez ugyanis nemcsak állampolgári jog és kötelesség, hanem nemzeti felelősség is. Mindenki, akinek nincs magyarországi lakcíme, levélszavazás útján adhatja le a voksát, ehhez azonban regisztrálnia kell. Nagyon sokan regisztráltak az elmúlt tíz évben, ugyanakkor tíz év után ez a regisztráció lejár, ha valaki nem mutat választási aktivitást. Ezért azt javasolom mindenkinek, aki az elmúlt években esetleg nem vett részt választáson, nem kapott levélcsomagot, nem arra a címre érkezett meg, ahová várta, vagy nem biztos abban, hogy regisztrálva van-e, esetleg bármilyen szempontból bizonytalan, hogy regisztráljon újra. Ez a legbiztosabb megoldás, hiszen az új regisztráció felülírja a pontatlan adatokat, a törölt regisztrációt pedig megújítja.

A regisztráció online is elvégezhető a magyarországi Nemzeti Választási Iroda honlapján, de Vajdaságban 71 regisztrációs pont működik 21 járási önkormányzat, község és város területén. Ezeken a helyeken a CMH munkatársai és partnerszervezetei segítik a folyamatot. Be lehet menni magyar okmányokkal, és a regisztrációt ott elvégzik, ami körülbelül öt percet vesz igénybe. Ez a döntés azonban a következő négy évről, sőt a hosszú távú építkezésről szól, ezért mindenkit arra biztatok, hogy ha bármilyen mértékben bizonytalan, regisztráljon, mi pedig ebben segítünk. A határidő 2026. március 18-a, 16 óra. Ha addig az időpontig sikerül regisztrálni, akkor minden regisztrált választópolgár biztosan élhet a szavazati jogával.
 

Ahogy említette, Vajdaságban 71 regisztrációs pont működik. A regisztrációs pontok címéről és nyitva tartásáról hol tájékozódhatnak az érdeklődők?

– Igen, a levelszavazat.rs honlapon egyrészt tájékoztatás található magáról a szavazásról és annak tétjéről, valamint útmutató a regisztrációhoz. Emellett a regisztrációs pontok is kereshető formában szerepelnek az oldalon, település szerint lehet rájuk keresni, és megtalálható a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail-címe, valamint a nyitvatartási idő is. Ezért mindenkit arra biztatok, hogy keresse fel ezt az oldalt és tájékozódjon. Ugyanakkor Magyarország Szabadkai Főkonzulátusán is segítik a regisztráció folyamatát. A konzulátus az egyetlen olyan hely, ahova munkaidőben, március 18-án 16 óráig be lehet térni, és aki nem tudja biztosan, hogy regisztrálva van-e, az az okmányaival együtt, időpontfoglalás nélkül ellenőrizheti. Sajnos jelenleg nincs olyan applikáció vagy weboldal, amelyen ezt az ember saját maga ellenőrizhetné, szerbiai választások vonatkozásában ez lehetséges, de a magyarországi választásokat illetően erre sajnos nincs mód. Így személyesen lehet megnézni, hogy valaki szerepel-e a rendszerben. Ez viszont időigényesebb, ezért mindenkit arra biztatok, hogy ha bármilyen kételye vagy kérdése van, egyrészt regisztráljon, másrészt, ha segítségre van szüksége, forduljon hozzánk.

Sokan azt mondják, hogy a levélszavazás diszkriminatív, mert a határon túli magyarok otthon, levélben szavazhatnak. A voksunkat valóban levélszavazás formájában adhatjuk le, de nem csak a határon túli magyarok élhetnek ezzel. Minden magyar állampolgár, aki nem Magyarország területén él, tehát külföldi lakcímmel rendelkezik, élhet ezzel a lehetőséggel. Ha ezt a külföldi lakcímet bejelenti és az NVI-nél regisztrál, akkor levélszavazás útján adhatja le a voksát, nemcsak Szabadkán, hanem akár Canberrában vagy Stuttgartban is. Ehhez azonban ki kell jelentkezni a magyarországi lakcímről, külföldi lakcímet kell bejelenteni, és regisztrálni kell az NVI-nél. Ilyen szempontból tehát nincs szó diszkriminációról. Ha viszont a szavazati jogot bármilyen más feltételhez, például adózáshoz vagy lakhelyhez kötnénk, az valóban diszkriminatív lenne.

Az is fel szokott merülni, hogy akik levélben szavaznak, akár Magyarországra is átutazhatnának, és ott is leadhatják a szavazatukat. A választási rendszer és a választási névjegyzék azonban ezt nem teszi lehetővé. Egy állampolgár egy szavazatot adhat le. Teljesen kizárt, hogy bárki kétszer voksoljon. A rendszer ezt biztosítja, és úgy gondolom, hogy ez így helyes.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke levélben fordul a külhoni magyarokhoz. Miről van szó pontosan?

– Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor levélben kéri a magyar választópolgárokat, éljenek bárhol a világon vagy a Kárpát-medencében, hogy vegyenek részt az országgyűlési választásokon, adják le a voksukat, és kapcsolódjanak be a közös jövő formálásába. Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy ezek a levelek a napokban érkeznek meg a címzettekhez. Ezek nem a levélszavazási csomagok, azok később fognak megérkezni. Ez egy miniszterelnöki tájékoztató és motiváló felhívás.

Mit üzenne azoknak a külhoni magyaroknak, köztük a vajdasági magyaroknak, akik még vacillálnak azon, hogy részt vegyenek-e az április 12-i magyarországi országgyűlési választásokon?

– Azt tudom mondani mindenkinek, teljesen tiszta a helyzet, erkölcsileg és jogilag is megilleti mindenkit annak a lehetősége, hogy részt vegyen a választáson, elmondja a véleményét és leadja a szavazatát. Ebben nincs semmiféle ördöngösség. Fontos végiggondolni, hogy milyen nemzetpolitikát szeretnénk a következő időszakban, milyen Kárpát-medencében szeretnénk élni, és milyen határon túli közösségeket, vajdasági magyar közösséget szeretnénk látni. Azt szeretnénk-e, hogy művelődési intézményeink és szervezeteink tovább működjenek, és ugyanolyan lendülettel és színvonalon, mint eddig? Azt szeretnénk-e, hogy elérhetők legyenek az ösztöndíjprogramok, hogy a gazdaságfejlesztésben tudjunk haladni, és meg tudjunk maradni a szülőföldünkön? Ezeket a kérdéseket kell átgondolni, és ennek tükrében mindenki teljes lelki nyugalommal mondja el a véleményét a következő magyarországi országgyűlési választásokon.