Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.
Kövér László elnökletével tartotta plenáris ülését Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A tanácskozáson a külhoni magyarság helyzetéről, a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről és a nemzetközi politikai környezetről is szó esett. A vajdasági magyar közösséget dr. Pásztor Bálint vezetésével a Vajdasági Magyar Szövetség küldöttsége képviselte, az eseményen pedig beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke megnyitó beszédében elmondta, az esemény célja, hogy áttekintsék a külhoni magyarság számára legidőszerűbb, legfontosabb politikai kérdéseket. Kövér László kiemelte, az ülés végén a szokásos állásfoglalás helyett, egy rendkívüli felhívást tesznek közzé a a rendkívüli világpolitikai helyzetre való tekintettel. A magyar országgyűlés elnöke, értékelőjében elmondta, hogy az egy hónap múlva esedékes a magyar országgyűlési választásokat rendkívüli időszakban rendezik meg.
– Azért rendkívüliek az idők, mert általános világpolitikai és Európai Uniós politikai korszakváltás kellős közepén vagyunk. A világpolitikában lezárulni látszik a diplomáciai érdekérvényesítés kora és helyébe az erő általi érdekérvényesítés lép, beleértve a katonai erő alkalmazását is. Az EU pedig a béke, a demokrácia és a jólét korának véget vetve, a háború, a diktatúra és az elszegényedés korszakába készül lépni. Ezek a változások óhatatlanul kihatnak a magyar állam politikájára, azon belül a külhoni magyarságot legközvetlenebbül érintő nemzetpolitikára is – hangsúlyozta Kövér László.
A magyar országgyűlés elnöke kiemelte, nem engedik csorbítani a nemzet közjogi egyesítését, azaz a magyar állampolgárság és az azzal járó szavazati jog kiterjesztését a külhonban élő magyarságra.
– Folytatjuk és lehetőség szerint bővítjük a nemzetpolitikán belül 1990 óta kialakult támogatási rendszert. 1990 és 2010 között, mai árfolyamon számolva a magyar állam 400 millió eurónak megfelelő forintot fordított a magyar nemzet 20 százalékát kitevő külhoni magyarság szülőföldön való megmaradásának támogatására. 2010 és 2025 között ugyanez támogatás 3,2 milliárd euró értékű volt – ismertette Kövér László.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszéde elején kiemelte, hogy tartja magát a korábbi szokásokhoz, nem a választásokról kíván beszélni, hanem arról a környezetről, amelyben ma a magyar nemzeti közösség él. Mint mondta, a világ ma veszélyesebb hely, mint huszonöt évvel ezelőtt volt, és jelenleg mély átalakulások zajlanak benne. Hangsúlyozta, hogy a választások utáni időszak legnagyobb tétje az lesz, hogy lesz-e olyan kormány, amely képes és hajlandó egy háború felé haladó európai politikai környezetben béke irányába tartó magyar kül- és belpolitikát folytatni. A magyar miniszterelnök kitért arra is, hogy az Amerikai Egyesült Államok stratégiája egy új világrendi dominanciára épül.
– Négy évvel ezelőtt tört ki a háború, és azóta az európai gazdaság nem tud egy százaléknál jobban növekedni évente. Egy százalék sem csekély, csak a gond az, hogy közben az USA az 3 százalékkal bővül minden évben, a kínaiak meg 5 százalékkal növekednek minden évben. És ha Európa helyzetét nem statikusan képzeljük el, hanem egy dinamikus, versenyre épülő nemzetközi térben, akkor ezek az arányok drámaiak – mondta a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy 2010 óta Magyarország megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását. Mint mondta, az elmúlt években 1 millió 200 ezer külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot.
– Törekedtünk a lelki és kulturális újraegyesítésre is, gazdasági újraegyesítést is végeztünk. 2016 óta 246 milliárd forint vállalkozásfejlesztés támogatást adtunk külhoni területekre. Ezek további beruházásokat indítottak meg, pontosabban 480 milliárd forint értékben. Tehát az önök világában történt egy 480 milliárd forintnyi vállalkozás és gazdaságfejlesztés aminek a magja, a kiinduló pontja a Magyarországról érkező támogatási rendszer volt – szögezte le Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök a szülőföldjükön tanuló diákok támogatásáról is beszélt, kiemelve, hogy Magyarország külön programokon keresztül segíti a határon túli magyar fiatalok oktatását.
– Megemlítem, mert büszke vagyok rá, 100 ezer forintra növeltük a szülőföldjükön magyar oktatásban résztvevő magyar gyermekek támogatását és örömmel jelentem, hogy az előző tanévben 230 ezer magyar fiatal részesült ilyen támogatásban – ismertette.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában ismertette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával vajdasági magyarságot leginkább érintő eseményekről és fejleményekről.
– A 2024 november 1-ei tragédiát követően volt egy anarcho-liberális forradalmi kísérlet ami szeptemberre már elhalt és visszatértünk a normalitás mezejére, működnek az intézmények, működik a felsőoktatás, működik a közoktatás. Azok a hónapok nagyon agy kihívást jelentettek vajdasági magyar szempontból is és büszkén mondom el mindig, hogy a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar volt az újvidéki univerzitás egyetlen kara ami mindvégig működött, a Magyar Nemzeti Tanács folyósította az ösztöndíjakat, működött az Európa Kollégium annak elenére, hogy szinte semmi nem működött a felsőoktatásban, de jó, hogy visszatért az élet a normális kerékvágásba – mondta dr. Pásztor Bálint.
A VMSZ elnöke beszámolt arról is, hogy hatalmas érdeklődés volt a Prosperitati Alapítvány legújabb pályázati felhívására.
– Három milliárd forint volt a keret, amit többszörösen meghaladott az érdeklődés és ez azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyar közösség túlnyomó többsége otthon képzeli el a jövőjét, hiszen, hogy ha valaki házat vásárol vagy vállalkozást indít otthon, akkor az azt jelenti, hogy otthon szeretne boldogulni a családjával. Közel ezer pályázat érkezett. Emellett arról is beszámoltam, hogy 13 és fél hónap alatt kidolgoztuk a második gazdaságfejlesztési stratégiát, 100 szakember bevonásával, több mint két hónapon át tartó közvitát követően március 2-án fogadta el a Vajdasági Magyar Szövetség azt a konkrét jövőképet ami 2026 és 2033 között határozza meg a közösségnek a jövőjét. A következő nemzeti kormánnyal, vagy, hogy egészen világosan fogalmazzak, a következő Orbán kormánnyal ennek a megvalósítását szeretnénk a következő években elérni.
Dr. Pásztor Bálint arról is beszámolt, hogy folyamatban van egy mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia kidolgozása. A parlamenti ügyek kapcsán elmondta, hogy Dudás Attilát újraválasztották az Alkotmánybíróság tagjává. Hozzátette, a tankönyvtörvény módosítása sem sértette a magyar kisebbség érdekeit, és a magyar nyelvű tankönyvek esetében továbbra is a Magyar Nemzeti Tanács rendelkezik döntési jogkörrel.
– Említettem azt is, hogy Szerbiában átlagos év lesz, ugyanis „csupán” három választás vár a lakosokra, mondom ezt némi öniróniával de ez a realitás. Hiszen most zajlik a magyarországi választási kampány, amire mi saját küzdelmünkként tekintünk és arra kérjük a vajdasági magyarokat, hogy szavazzanak Orbán Viktorra és a Fidesz-KDNP-re. Vár ránk egy nemzeti tanácsi választás az ősz folyamán, hiszen lejár az MNT négy éves mandátuma és másik 23 nemzeti tanácsé is és egy szerbiai előrehozott parlamenti választás is vár ránk valamikor az idei év folyamán – ismertette A VMSZ elnöke.
Vajdaság képviseletében jelen volt dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke mellett, dr. Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője, Kovács Elvira, a köztársasági parlament alelnöke és a VMSZ kztársasági parlamenti képviselője, valamint dr. Úri Emese, Újhelyi Ákos, Tóbiás József és Bájity Borisz, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselői.
A KMKF plenáris ülésén a megszokott állásfoglalás helyett egy rendkívüli felhívást fogadtak el. A felhívásban arra figyelmeztetnek, hogy Magyarországot külföldi politikai és gazdasági nyomás érheti, amelynek célja az ország háborúba sodrása lehet, ezért a magyar állam képviselőit arra kérik, hogy ennek ne engedjenek.
A dokumentum kitér a háborúk világgazdasági következményeire és a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetére is, valamint arra kéri a választókat, hogy vegyenek részt a közelgő magyarországi választásokon, és erősítsék meg az ország szuverenitását és a nemzeti összetartozás politikáját.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2004 őszén alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját. A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.
Nyitókép: Ótos András felvétele
