Március végén várhatóan megindul a Belgrád–Budapest gyorsvasúton az utasforgalom is, így a két főváros között az utazási idő három órára csökken. Várhatóan a vám- és az útlevél-ellenőrzés is gyorsított eljárásban zajlik majd, miközben a jegy Belgrád és Budapest között egy irányba huszonöt euró lesz – jelentette be Aleksandra Sofronijević építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter. Szavai szerint a szerb és a magyar főváros között nyolc pár vonat indul, vagyis tizenhat járatot vezetnek be a vasút menetrendjébe, mégpedig ötöt a szerbiai Soko (Sólyom) és hármat a magyar Taurus vonattal.
Belgrád és Budapest között a teherszállítás a gyorsvasúton február 27-én indult el. Éppen ezen a napon tartották Belgrádban a szerb–magyar gazdasági együttműködési kormányközi vegyes bizottság 15. ülését, amikor Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere elmondta: az informatikai, digitális és a vonatbiztonsághoz szükséges fejlesztések véglegesítése szükséges ahhoz, hogy a személyszállító gyorsvonatok is végigroboghassanak a Belgrád–Budapest vonalon. Hozzátette, hogy ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a beépítése folyamatos, és a két vasúttársaság azt vállalta, hogy legkésőbb március 27-én megindítják a két ország közötti személyforgalmat.
A bejelentést követően a szerbiai építési és közlekedési minisztérium is ehhez a dátumhoz tartja magát, azzal, hogy az egyik legnagyobb gondot a határellenőrzés megszervezése okozza, amely kapcsán a két ország között folyamatosak az egyeztetések.
Aleksandra Sofronijević tegnap az RTS (Szerbiai Rádió és Televízió) reggeli műsorában kiemelte, hogy a Magyarország és Szerbia között közlekedő vonatok közül kettő direkt járat lesz, amely csupán Kelebiánál áll majd meg, ahol a határellenőrzés huszonegy perc lesz.
Várhatóan az év vége előtt működésbe helyezik a szabadkai vasútállomás épületét is (Molnár Edvárd archív felvétele)
Aleksandra Sofronijević a közszolgálati televíziónak elmondta, hogy az ország a gyorsvasúton eleget tett a legmagasabb biztonsági elvárásnak, az útlevél- és a vámellenőrzés is gyorsított eljárásban zajlik majd.
– A Belgrád és Budapest közötti járatok közül kettő direkt járat lesz, ezek esetében a határellenőrzést a magyar oldal Kelebián, a szerb oldal pedig a Beograd Centar, vagyis a fővárosi központi vasútállomáson végzi el – mondta.
Szavai szerint ez jelentősen felgyorsítja az utazást, hét évvel korábban (2018-ban állították le a két főváros között a vasúti közlekedést), az út mintegy nyolc órába tellett. Most viszont csupán három óra tíz perc alatt lehet majd eljutni Belgrádból Budapestre és fordítva.
A miniszter asszony megjegyezte, hogy tavaly októberben indult el Belgrád és Szabadka között a közlekedés. A tervek szerint a szerbiai szakaszon a vonatok akár 200 kilométeres óránkénti sebességgel is közlekedhetnek, míg Magyarország területén a vonatok 160 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak.
Kiemelte, hogy bár az építési engedélyt kiadták az Újvidék–Szabadka közötti vasútra, valamint az ezen a vonalon található vasútállomások épületeire is, mégis „megtörtént, ami sajnos megtörtént” – fogalmazott a miniszter, utalva arra a tragédiára, amikor az újvidéki vasútállomás előtetője maga alá sodort tizenhét embert, akik közül tizenhat elhunyt, egy pedig még mindig súlyos egészségi problémákkal küzd. Mint mondta, ezt követően a köztársasági építési felügyelőség újabb ellenőrzést végzett az Újvidék–Szabadka közötti állomások épületeinél, amely után elrendelte az újvidéki, a topolyai és a szabadkai épületek felújítását. A miniszter szavai szerint azóta módosultak a jogszabályok, és Szerbia követelményei a 6., 7. és 8. eurokódon alapulnak.
– Magasabbra emeltük az elvárásokat, ám ezek a feltételek még nem voltak érvényesek az engedélyek kiadásánál, ezért az állomások épületének felújítására van szükség. A szerződést aláírtuk a kivitelezővel, megválasztottuk a szakértői felügyeletet, és mindhárom állomás épületét az év végéig működésbe helyezzük. Az újvidéki épületen csupán az A és a D szárnyon lehet dolgozni – hangsúlyozta.
– A B és a C szárnyhoz ismert okok miatt, vagyis amíg tart a bírósági és a nyomozási eljárás, nincs hozzáférésünk – emelte ki a miniszter. Részletezve a felújítási eljárást elmondta, hogy az épület A és D szárnyán statikai ellenőrzéseket végeztek, amelyek után elkészült a tervdokumentáció, és várhatóan a munkálatok december 1-jéig befejeződnek.
Sofronijević kitért a vasúti infrastruktúrába történő beruházásokra, és rámutatott, hogy évek óta nem bővítették a vasúthálózatot. A bari vasút 1975-ben készült el, és azt követően 2012-ig egyetlen kilométer vasút sem épült. 2012-től azonban 217 kilométer új vasút épült, 844 kilométert pedig felújítottak, jelenleg pedig 203 kilométer vasútvonalon folynak a munkálatok.
Elmondta, épül az európai vasúti korridor is, amely Szerbián áthalad, és a teherszállítás gerince lesz. Ám az ország számára fontosak a regionális útvonalak, mégpedig Verbász és Zombor között, illetve a Pancsova–Nagybecskerek–Szabadka vasútvonal is. Épül a belgrádi központi vasútállomás és a Nemzeti Stadion közötti 18 kilométeres vonal is. A Belgrád és Niš közötti 230 kilométer hosszú vasutat pedig három szakaszban építik majd meg. Az építőmunkálatok az idén megkezdődnek, Szerbia a török Gulemark építőcéggel szerződött le.
Nyitókép: Ótos András archív felvétele
