Aleksandar Vučić államfő interjút adott a német Süddeutsche Zeitung című lapnak, amelyben bírálta két nagyhatalom – Oroszország és az Egyesült Államok – Belgrádhoz való viszonyát. Moszkvát a gázszállítás megszakításával való fenyegetés miatt, Washingtont pedig azért kritizálta, mert szerinte nem lépett fel határozottabban a koszovói hatóságokkal szemben.
Vučić elismerte, hogy Belgrád és Moszkva kapcsolatai lehűltek. Elmondása szerint a tavalyi tárgyalások során, amelyek a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tulajdonosi szerkezetéről szóltak, Oroszországból a gázszállítás leállításával fenyegető üzenetek érkeztek, és az orosz média „élesebben támadta őt, mint sok nyugati vezetőt” – közölte a Deutsche Welle beszámolója szerint.
– Hagyományosan jó és baráti kapcsolataink voltak Oroszországgal, de most egyszerűen meg kellett védenem Szerbia nemzeti érdekeit. Nem vagyunk senkinek sem a bábja – mondta Vučić.
Utalt arra is, hogy a feszültség egyik oka az lehetett, hogy a Szerbiában gyártott lőszerek egy része közvetítőkön keresztül Ukrajnába került. Állítása szerint erről nyíltan beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a 2025. szeptember 2-án Pekingben tartott találkozójukon.
– Megmutattam neki az exportáló országok listáját, és azt mondtam: itt a lista, mi a probléma? Ő Lengyelországra mutatott, de oda csak vadászlőszert szállítottunk. Igen, volt export Csehországba, Nagy-Britanniába és még néhány országba, és végül Ukrajnában kötött ki – mondta.
Vučić hozzátette, Putyinnak azt is felidézte, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, ami miatt „sokat szenvedett”.
– Raktáraink tele vannak különböző kaliberű gránátokkal, rakétákkal és lőszerekkel. Engedtük, hogy ezeket eladják, hogy az emberek fizetést kapjanak és megéljenek – mondta, hozzátéve, hogy Szerbiában mintegy 28 ezer ember dolgozik a hadiiparban.
Arra a kérdésre, hogy emiatt most ideje lenne-e csatlakozni az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióihoz, Vučić úgy válaszolt: ez „már a múlt kérdése”, mert Európa szerinte nagyobb kihívásokkal néz szembe.
– Ha engem kérdeznek, ez a múlt. Európaként sokkal nagyobb problémák várnak ránk. Az iráni válságnak komoly politikai következményei lesznek, és jelentős változások jöhetnek az európai társadalmakban. Az Egyesült Államokban is nagy politikai változásokra számítunk – mondta.
Az elnök arról is beszélt, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen 2025 októberében bevezetett amerikai szankciók „jelentősen lelassították” Szerbia gazdasági növekedését. Hozzátette, hogy hálás az Európai Uniónak és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csapatának a támogatásért.
– Arról tárgyaltunk velük, hogy 2035-ig milyen új vezetékhálózatot kell kiépítenünk a szomszédos országok felé. Jelentős összegeket fektetünk energetikai infrastruktúránkba, és ebben teljes támogatást kapunk az Európai Uniótól – mondta.
Vučić az amerikai elnök, Donald Trump kormányzatát is bírálta, mert szerinte nem reagált kellően határozottan Albin Kurti koszovói kormányának politikájára.
– Az amerikaiak nagy segítséget jelentettek a térségben a béke és stabilitás megőrzésében Bosznia-Hercegovinában. Azt reméltem, hogy keményebb álláspontot képviselnek Kurti rezsimjével szemben Koszovóban. Ők provokálják a Koszovóban élő szerbeket – mondta.
Az interjúban szó esett arról a javaslatról is, amelyet Vučić az albán miniszterelnökkel, Edi Ramával közösen vetett fel a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain: a bővítés felgyorsítása érdekében a tagjelölt országok gyorsított integrációját az EU egységes piacába és a schengeni térségbe.
– Nem hiszem, hogy hamarosan teljes jogú tagjai lehetünk az Európai Uniónak. Ezért Edivel együtt egy többsebességes Európa mellett érvelek. Hiszek az egységes piacban és a határok nélküli Európában. Ha politikailag és gazdaságilag így csatlakozhatnánk az EU-hoz – szavazati jog, vétójog és saját biztos nélkül –, az nagyon boldoggá tenne minket – mondta Vučić.
Nyitókép: Az államfő bírálta Putyin és Trump Szerbiához való viszonyát (Fotó: Beta)
