A napokban elhunyt Miroslav Mike Aleksić rendező, egy belgrádi színitanoda vezetője, akit 2021-ben egykori diákjai nemi erőszakkal és szexuális bántalmazással vádoltak meg. Az öt éve tartó per során az utóbbi egy évben a meghallgatásokat a bíróságok többször is elhalasztották, ugyanis a vádlott súlyos egészségi állapota miatt nem tudott megjelenni. Jugoslav Tintor, az áldozatok ügyvédje elmondta, a bíróság köteles hivatalból leállítani a büntetőeljárást, de ő személyesen az igazságszolgáltatás kudarcának nevezte, hogy az áldozatoknak nem tudtak igazságot szolgáltatni. Jelena Riznić szociológus arra mutatott rá, hogy még mindig az áldozatoknak kell bizonyítani ártatlanságukat, ez talán elbátortalaníthatja az érintetteket attól, hogy nyilvánosságra hozzák, mi történt velük. Bátorításra ad okot, hogy éppen ez az ügy több fiatal nőt késztetett arra, hogy beszéljenek a szexuális bántalmazásról, és feljelentést tegyenek bántalmazóik ellen.
Miroslav Aleksićet 2021 januárjában tartóztatták le, miután Milena Radulović színésznő nyilvánosan megvádolta őt, hogy tizenhét éves korában Aleksić megerőszakolta. Előállításától az év szeptemberéig előzetes letartóztatásban volt a férfi, ez után pedig már házi őrizetbe helyezték. Majd 2022 tavaszától már szabadlábon védekezett. Aleksić a bíróság előtt utoljára 2024 decemberében jelent meg. Az eljárásban további kilenc nő nyilatkozott arról, hogy amíg lánykorukban a színitanodában jártak, tanáruk, Aleksić szexuálisan bántalmazta, megerőszakolta őket.
A vádlott tíz hónapon keresztül nem jelent meg a meghallgatásokon. Összesen nyolc meghallgatás időpontját tűzték ki, de minden esetben a rossz egészségi állapotára hivatkozva távol maradt. A Belgrádi Felső Bíróság tavaly novemberben meghatározatlan időre elhalasztotta az ügy folytatását.
Jugoslav Tintor szerint specifikus esetről van szó, mégis túl hosszúnak tartja ezt az öt évet, hogy nem született ítélet, miközben bizonyítékok, tanúvallomások, illetve szakértői vélemények is voltak. Szerinte az ítéletnek, vagyis az igazságszolgáltatásnak társadalmi jelentősége lett volna, mindannyiunk érdekét szolgálta volna. A lefolytatásához azonban a bíróságnak nem volt kapacitása, nem volt felkészülve az ügy összetettségére, hangsúlyozta a Nova reggeli műsorában az ügyvéd.
A Danas napilapnak azt nyilatkozta, hogy az esetet a vádlott elhunytával ebben a fázisában archiválják, nem tudják a bírósági eljárást folytatni. Vagyis az eljárás leállításával azt sem sikerült megállapítani, hogy a vádlott bűnös vagy nem bűnös. Szerinte az, hogy öt év alatt nem sikerült lezárni az ügyet, csak azt bizonyítja, hogy milyen állapotban van a szerb igazságszolgáltatás. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy már azzal, hogy bírósági eljárás indult ebben az ügyben, és a társadalomban is számos kérdést felvetett, egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, ami korábban nem volt annyira érzékelhető.
Jelena Riznić az eljárást és a bíróság hozzáállását elemezve rámutatott, hogy ebben az esetben egy idősebb emberről van szó, aki feltehetően már nem tudott volna hasonló bűncselekményeket elkövetni, de felmerül a kérdés: mi lett volna, ha egy fiatalabb személyről van szó. A vádlott mindvégig szabadlábon védekezett. Kétségét fejezte ki annak kapcsán is, hogy a bíróság bármikor ítéletet mondott volna.
Kiemelte, hogy 2021-ben beindult egy társadalmi jelenség miután Milena Radulović feljelentette a bántalmazóját. Több nő, fiatal lány bátorodott fel azon, hogy nyilvánosságra hozzák a bántalmazásokat, és véleménye szerint ez a hullám ma már megállíthatatlan. Mint mondta, hisz abban hogy az igazságszolgáltatás végül a bántalmazott nők mellé áll, noha még mindig az a benyomása lehet a közvéleménynek, hogy az áldozatnak kell bizonyítani, hogy áldozat. Hozzáfűzte, nemcsak az ügyészségek és a bíróságok szerepe nagy, hanem a közösség ereje is fontos. Ez az eset után a médiumokban is jelentős mértékben megváltozott a bántalmazott nőkkel szembeni hozzáállás.
