1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, miután Belgrád a szarajevói merényletet követően elutasította a bécsi ultimátum több pontját.
A hadüzenet mozgásba hozta az európai katonai szövetségeket: Oroszország Szerbia, Németország a Monarchia oldalán lépett fel, majd rövid időn belül Franciaország és Nagy-Britannia is bekapcsolódott a harcokba. Az eredetileg helyi konfliktus így néhány nap alatt világháborúvá szélesedett, amely négy év alatt mintegy 15 millió ember életét követelte, s teljesen átrajzolta a világ politikai térképét.
Érdemes megemlíteni, hogy gróf Tisza István magyar miniszterelnök a kezdetektől ellenezte a hadüzenetet. A háború végül Magyarország számára katasztrofális következményekkel járt: az ország elveszítette területének kétharmadát, s magyarok milliói egyik napról a másikra kisebbségi sorba kerültek.
A történészek becslései szerint a Magyar Királyság mintegy 660 ezer katonát veszített az első világháborúban, a pontos szám azonban a hiányos nyilvántartások miatt máig nem állapítható meg.
Nyitókép: Wikipédia
