Az eseményen készült galériát ITT tekintheti meg.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára, ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni. Jó gazdaságpolitikát és jó oktatáspolitika is nehéz csinálni, de jó nemzetpolitikát még nehezebb sok szereplő miatt, akik kívül esnek az autoritásunkon, még nehezebb folyatni – mondta Orbán Viktor, magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet, csütörtöki plenáris ülésén Budapesten a Várkert Bazárban. Az esemény a határon túli és az anyaországi magyar közösségek közötti párbeszéd egyik legfontosabb fóruma, ahol közös ügyekről, aktuális kihívásokról és együttműködési lehetőségekről tárgyalnak.
Orbán Viktor beszédében legfontosabb témaként az orosz-ukrán konfliktust jelölte meg. Mint mondta, alapvető kérdés most a Kárpát-medencei magyar közösség számára a határokon belül és kívül egyaránt, hogy mi lesz Európában, háború vagy béke? Ha béke van, minden van – hangsúlyozta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint furcsa háború zajlik jelenleg, ugyanis Európa a saját értelmezése szerint háborúban áll. – Az európai vezetők az orosz-ukrán háború kapcsán úgy fogalmaznak mintha az a saját háborújuk lenne. Azért furcsa ez a háború mert a magyar ember fejében az a harccal kapcsolódik össze, méghozzá a közvetlen, fizikai kontaktust jelentő harccal és Európa ma ilyen háborút nem vív. Tehát Európai Uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajna területén. Mégis az ez EU úgy tekint saját magára amely háborúban áll. Ez azt jelenti, hogy nem mi harcolunk hanem harcoltatunk. Ezt régen proxi háborúnak nevezték, aminek az volt a lényege, hogy az aki a ténylegesen hadat viselő fél mögött áll, az rejtve maradjon, tehát ne kelljen bevallani, hogy valójában ő áll a frontvonalon küzdő csapatok mögött. Ezt hívták proxi háborúnak, de ez nem az, mert az Európai Unió nyíltan bevallja, hogy a frontvonalon harcoló ukrán csapatok mögött mi vagyunk – mondta a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor kitért arra is, hogy az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán. Mint mondta, ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás.
Orbán Viktor kiemelte, a szerb-magyar kapcsolatrendszer ügyében köszönettel tartoznak a délvidéki politikusoknak. – Hiába építenénk mi egy Belgrád-Budapest stratégiai együttműködést, ez a távolság túl nagy. Ez a híd nem állna meg alátámasztás nélkül. Ez a híd az alátámasztást a délvidéken, Szabadkán kell hogy megkapja, és ezt meg is kapjuk. Pásztor elnök úrnak köszönettel tartozom, hogy az édesapja munkájának a folytatásáért. Tudom, hogy a helyzet nehéz. Nem kell kommentáljam a szerb belpolitikai eseményeket, de mi abban bízunk, hogy Szerbiában a mostani irányvonal sértetlenül kerül ki ebből a helyzetből és stratégai jelentőségű szerb-magyar együttműködés fennmarad – mondta a magyar miniszerelnök.
A többi szomszédos állammal fenntartott viszonyokat áttekintve úgy fogalmazott, Ukrajna jelenleg konfrontatív Magyarországgal szemben, ami elkerülhetetlenül hat a kárpátaljai magyar közösség mindennapjaira is. – Az ukránok mélyen beépültek a magyar politikába és gazdaságba. Ukrajna komoly ország, minden nehézsége ellenére komolyan kell venni, ha a külhatalmi érdekérvényesítés képességéről van szó. Tízmilliónál több ukrán hagyta el az országát. Magyarországon is erős kapcsolatokat építhetnek ki a médiától kezdve a politikán keresztül a gazdasági életig, azzal a céllal, hogy megváltoztassák a mostani magyar szuverenista külpolitikát – emelte ki a magyar kormányfő az ukránokkal kapcsolatban. Orbán Viktor hozzátette, Ukrajnának az az érdeke, hogy minél több európai országot belevonjon a háborúba, amely számára létkérdés, mi azonban őrizzük meg a hidegvérünket – mondta a magyar miniszterelnök.
A román kapcsolatok kapcsán elsősorban Bukarest pénzügyi kihívásait és a 9,4 százalékos hiányt említette, majd elismerését fejezte ki az RMDSZ felé, amiért vállalták a kormányzati felelősséget ebben a feszes helyzetben.
Ausztriáról szólva kiegyensúlyozott munkakapcsolatról beszélt a bécsi kancelláriával, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a választások győztese mielőbb kormányalakítási lehetőséget kap – mint fogalmazott, jó volna, ha ez a gyakorlat ott is érvényesülne. Horvátország vonatkozásában sajátos, de működő együttműködésről számolt be. A horvát miniszterelnökkel való tárgyalásokon rendszeresen visszatérő elem, hogy a horvátországi magyar közösség kiszámítható és felkészült partner a kormányzati munkában.
Szlovéniát összetett, nehezen átlátható politikai terepnek nevezte. Bízik benne, hogy a jövő év eleji választást követően könnyebb időszak jön a muravidéki magyarság számára. Felidézte, Ljubljana az egyetlen, amellyel eddig nem sikerült megállapodni a gázvezetékes összeköttetés bővítéséről, holott Magyarországnak alapvető érdeke lenne az olasz energiapiaccal való erősebb kapcsolódás.
A szlovák viszonyról példával érzékeltette a bizalom mélységét, szerinte tizenöt éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy szükség esetén a szlovák miniszterelnök képviselje a magyar álláspontot egy uniós csúcson. Mostanra viszont a kétoldalú együttműködés annyira előrehaladt, hogy új dunai teherhíd épül, közös gazdasági programok készülnek, és Szlovákia Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerévé lépett elő.
Orbán Viktor kiemelte, az elmúlt másfél évtizedben olyan tematikus „mag” jött létre mint amilyen a családtámogatás, a munkaalapú gazdaság és a nemzet egysége, amely kormányváltásoktól függetlenül is állandó referenciapont marad. Úgy véli, aki ezekhez a témákhoz romboló módon nyúl, nem nyeri el a választók bizalmát. Hangsúlyozta, meggyőződése szerint a külhoni magyar közösségek intézményrendszere ma pénzügyi, politikai és jogi értelemben egyaránt szilárd alapokon áll.
Orbán Viktor a modern technológiákról is szót ejtett. Azt javasolta, hogy hozzanak létre egy olyan kormányzati tudásközpontot, amely a magyarság szempontjából folyamatosan elemzi és értékeli a modern technológiai fejlődést mint például az energiatermelés, a robotizáció és a mesterséges intelligencia. Arra ösztönözte a MÁÉRT tagszervezeteit, hogy a hagyományos kisebbségi témák mellett fordítsanak figyelmet a jövőt formáló technológiák megismerésére és rendszerezésére is.
Végül köszönetet mondott a határon túli szervezeteknek az elmúlt 15 év együttműködéséért és támogatásáért, jelezve, hogy a következő MÁÉRT már a magyarországi választások után esedékes. – Semmit sem szeretnék jobban, mint folytatni ezt a megkezdett munkát – zárta beszédét Orbán Viktor.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
