Minőségi kisebbségi tájékoztatás

– A kisebbségi nyelveken folyó tájékoztatásnak is kulcsszerepe van egy adott ország, közösség tájékoztatása szempontjából, éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nemzetiségek nyelvén is eljussanak az információk a polgárokhoz, s a munka elvégzéséhez szükséges feltételek adottak legyenek – hangsúlyozta tegnap Péterváradon, a Prostor kulturális központban az EBESZ szerbiai delegációjának, a Ruszke szlovo ruszin kisebbségi médiaháznak és a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) szervezésében megtartott, kisebbségi tájékoztatási kihívásokkal és etikai kódexszel kapcsolatos tanácskozáson Carolina Hidea, az EBESZ küldöttségének szerbiai megbízott vezetője. Szteván Szamocseta, a Ruszin Nemzeti Tanács elnöke közölte, nehéz függetlennek maradni tudósítás alkalmával, főként olyan esetekben, amikor maga az újságíró is érintett a történésekben, mégis erre kell törekedni, akárcsak a sportkommentátoroknak egy mérkőzés közvetítésekor, függetlenül attól, hogy éppen kedvenc klubjuk játszik-e. Az EBESZ, pilótaprojektként, az ukrán és a ruszin nemzeti tanácsokkal közösen dolgozott ki korábban egy etikai kódexet, amelynek a betartása nagyban hozzájárult a Ruszke szlovo lapnál a külső, elsősorban politikai befolyás csökkentéséhez – állapította meg, amit megerősített Borisz Varga, az említett lapkiadó igazgatója is.

A tanácskozás ezt követő egységei a Chatham House-éhoz hasonló szabályok szerint folytak le, ami azt jelenti, hogy az azon résztvevők felhasználhatják az ott elhangzottakat, olyan részleteket azonban nem közölhetnek, amelyek alapján be lehetne azonosítani a felszólalások megtevőit, a nézetkülönbségek pontos részleteit. Ez garantálja a szabályok értelmében a vita nyitottságát, senkinek sem kell tartania ugyanis attól, hogy kellemetlen következményekkel jár mindaz, amit kijelentett a helyszínen. Ennek szellemében nem volt lehetőség a diskurzus felvételezésére sem. A vita ezen szakaszában a legtöbb szó a nemzeti tanácsoknak a befolyásáról esett, s arról, hogyan változott a kisebbségi médiát érintő szabályozási rendszer a 2000-es évek után, amikor még a törvényalkotó előtt szinte teljesen marginalizáltnak számítottak ezek a sajtótermékek. Nedim Sejdinović médiaszakértő, Gordana Novaković, a Sajtótanács főtitkára, Veljko Milić ügyvéd és médiaszakértő, valamint a Ruszke szlovo és a Ridne szlovo munkatársai szólaltak fel a panelviták vendégeiként, az etikai kódex kérdéseit is sorra vették. A közönség soraiból az elhangzottakra Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács munkatársa is reagált a jogi kérdésekkel kapcsolatos részleteket boncolgatva.

A panelvita után a sajtónak adott nyilatkozatában Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatási kérdésekkel megbízott tagja közölte, az etikai kódexről folyt leginkább a vita, annak fontosságáról.

– Azt tudjuk, hogy a tájékoztatási törvény előírja, hogy a nemzeti tanácsok által alapított kisebbségi média mindegyike köteles meghozni egy belső ellenőrzőrendszert, amit etikai kódexnek nevezünk, és azt nemcsak meghozni kell, hanem működtetni is, emellett az eredményekről be kell rendre számolni minden év végén. Ez annyit jelent, hogy mint minden más egyéb vállalati működési dokumentum esetében, erről is be kell nyújtani egy beszámolót arról, mit tett, végzett el az etikai bizottság. Számomra is rendkívül fontos az etikai kódex létezése. Egyfelől a törvény az közérdekként határozza meg a kisebbségi tájékoztatást is. Éppen emiatt vannak benne alapvető etikai kérdések: hogyan viselkedjen az újságíró, hogyan lépjen föl, mit engedhet meg magának, mit nem – tehát az újságíró munkájával kapcsolatban bizonyos korlátokat szab meg, de ugyanakkor védi is az újságírót egy etikai kódex. Például a szerkesztő az újságíró jóváhagyása nélkül nem vághat meg egy riportot, nem változtathatja meg a nyomtatott sajtóban a címet, vagy akár a mondanivalóját, de mindenféle kegyeleti kérdések és egyéb etikai kérdések is léteznek, olyan banálisak is, hogy például adott esetben elfogadhatunk-e egy vacsorameghívást. Hogyan tudósítunk a pártpolitikai eseményről, választások idején hogyan viselkedjünk, ez mind a kódex része. Az imént említett közérdeket szolgálja az, hogy minőségi újságírás folyjon, gyors, pontos és független újságírás valósuljon meg kisebbségi nyelveken is – foglalta össze álláspontjait Kabók Erika a tanácskozáson elhangzottakkal kapcsolatban.