Az ukrajnai háborút Oroszország megnyerte, az ukránok pedig elveszették - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornájára kedden délután felkerült interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy Európa akkor tudta volna saját kezében tartani jövőjét, ha tárgyal az oroszokkal, most azonban az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak majd számos kérdésről, többek között Európa jövőjéről is.
A kormányfő Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel közös beszélgetésben úgy értékelt: az orosz-ukrán háború kapcsán úgy beszélnek, mintha ez egy nyitott végű háborús helyzet lenne, de nem az.
"Az ukránok a háborút elvesztették. Ezt a háborút Oroszország megnyerte" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a kérdés csak az, hogy a nyugatiak, akik az ukránok mögött vannak, mikor és milyen körülmények között ismerik be, hogy ez megtörtént, és mi következik ebből.
Hangsúlyozta: az ukránok nagyon nehéz helyzetben vannak, az ukrán elnök különösképpen, ő még a saját ügyében sem ura saját magának, hiszen Ukrajna csak azért nem kapitulál, mert az európaiak és - egyre kevésbé, de az amerikaiak is - ellátják fegyverrel és pénzzel.
Felidézte: a magyar kormány mindig is azt mondta, hogy Európának, az európai intézményeknek vagy a franciáknak és a németeknek "kézen fogva" tárgyalni kell az oroszokkal.
Akkor tudta volna Európa saját kezében tartani a jövőjét, ha mi európaiak tárgyalunk az oroszokkal Európa jövőjéről, most az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak számos kérdésről, többek között Európa jövőjéről, de nem mi tárgyalunk - fogalmazott a pénteki orosz-amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban.
"Ha nem ülsz a tárgyalóasztalnál, akkor az étlapon vagy" - jegyezte meg.
Arra, hogy az amerikai elnök az európai vezetők közül a magyar miniszterelnök véleményét idézte egy nyilatkozatában, Orbán Viktor úgy reagált: nem érdemes az embernek a saját jelentőségét eltúloznia, mert abból "nagy baj lesz", ebben inkább annak a ténynek a tükröződését érdemes látni, hogy a politikában az eltöltött évek száma adja a tekintélyt. Jelezte: miután Európában ő van leghosszabb ideje hivatalban, ezért "elég kézenfekvőnek tűnik", hogyha valaki kíváncsi valamire, akkor az elsők között megkérdezi a magyar miniszterelnököt.
Értékelése szerint ez a nyilatkozat nem neki, hanem az ország stabilitásának szól igazából, hiszen Magyarországnak hosszú ideje ugyanaz a politikai vezetése, ami "fantasztikus előny" a diplomáciában.
A miniszterelnök arról is beszélt, miért vétózta meg az Európai Tanács orosz-amerikai találkozóval kapcsolatos nyilatkozatát. Hangsúlyozta: a nyilatkozatban Ukrajna európai uniós tagságáról szóló mondat volt, holott a magyar emberek már döntöttek arról, hogy "nem lesz Ukrajna az Európai Unió tagja", így ezzel ellentétes deklarációkat nem ír alá - jelentette ki.
Hozzátette azt is: Európának tekintélyesnek és sikerre esélyesnek kell lennie, nem gyengének és szánalmasnak. "Ha ketten leülnek és téged nem hívnak oda, akkor te nem kapkodsz a telefon után, te nem rohangálsz, te nem kiabálsz be kívülről, te nem akarod a saját fontosságodat hangsúlyozni" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint az ilyen viselkedés szánalmas.
Úgy értékelt: Európának jelenleg nincs esélye a sikerre, mert a "nagyság utáni vágy" kiveszett az európai vezetőkből. "Európa nem akar nagy lenni, csak jól akar élni, de ha jól akarsz élni, nagynak is kell lenned, meg erősnek" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezt az összefüggést még nem tekintik nyilvánvalónak Brüsszelben.
A miniszterelnök kitért arra: a háborún túl a világgazdaság nagy kérdéseiről is tárgyalnak majd a Trump-Putyin találkozón. Kérdés - folytatta -, hogy a konfliktusok nyomán a világgazdaság egységes lesz-e, létrejön-e egy új egyensúlyon nyugvó együttműködési rendszer, vagy kettéhasad és megindul a blokkosodás. Ez nagy hatással lesz Magyarország gazdasági fejlődésére is - tette hozzá.
A világ nem nagyon tolerálja, hogy az amerikaiak és az európaiak ahelyett, hogy a világ más pontjain lévő konfliktusokban segítenének, beleásták magukat az orosz-ukrán háborúba, és a háttérbe szorult a világ minden más baja. Trump elnök ebből kitörve egyenként próbálja rendezni a nyitott kérdéseket - jegyezte meg.
Az orosz-ukrán háború fontos, de ezzel vetekedő vagy talán még fontosabb kérdések is ott lesznek a tárgyalóasztalon - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök rámutatott, tisztázni kell a világ energiakereskedelmi helyzetét. Az egyik kérdés, hogy mi lesz a szankciókkal, továbbra is kirekesztenek-e egy vagy két szereplőt a világ energiagazdálkodásából, ami olyan "hátsó kapus" megoldásokhoz vezet, mint az orosz olajszállítások Indiába, amelyek újabb szankciókat indítanak el. A másik lehetőség, hogy a szankciós politikát egy vagy két lépésben feladjuk, és megállapodunk a legfontosabb kérdésekben - mondta.
Magyarország sorsa függ azokon a kérdéseken, hogy "mennyi energiát és milyen áron tudunk vásárolni a világpiacon" - mondta a kormányfő.
Orbán Viktor ugyancsak fontos kérdésként említette, hogy fektethetnek-e be az oroszok Amerikában és viszont, melyik szektorokban és milyen feltételekkel.
A miniszterelnök rámutatott: a világpolitika és a világgazdaság az erőegyensúlyon nyugszik, ha ennek valamelyik lényeges elemét az egyik szereplő megváltoztatja, a másik reagálni fog.
Ez történt az orosz-ukrán háborúban: az ukránok bejelentették, hogy az addigi ütközőzóna szerepből átmennek a nyugati szövetséges állam szerepébe. Az oroszok erre kijelentették, nem akarják, hogy nagyon hosszú határ mellett olyan szomszédjuk legyen, amely a nyugati szövetségi rendszer része, nyugati fegyverekkel rendelkezik, nagy hadsereget tart fenn és a végén még a NATO-ba is bekerül. Az oroszok jelezték, készek lépéseket is tenni, hogy ez ne történhessen meg - fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy 1990 és 1999 között Magyarország is ilyen ütközőállam volt a Kelet és Nyugat között, miután kilépett a Varsói Szerződésből és mielőtt csatlakozott a NATO-hoz.
Magyarország NATO-csatlakozását követően az ukránok kerültek az ütközőállam szerepbe. Az ukránok bejelentették, hogy nem akarják tovább ezt a sorsot - joguk volt ehhez - és a nyugati integráció részeivé válnak. Ezzel felborították az erőegyensúlyt, az oroszok reagáltak, most pedig találni kell egy új egyensúlyi helyzetet - szögezte le Orbán Viktor.
Ebben a játszmában kockára került Ukrajna állami léte. A nyugatiak menteni próbálva a menthetőt, azt akarják, hogy legalább a maradék Ukrajna legyen a nyugati struktúrák része - közölte.
Ezt az oroszok vagy elfogadják vagy nem, az amerikaiak vagy áldásukat adják rá vagy nem, de az biztos, hogy nem Ukrajna fog dönteni a saját jövőjéről - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Magyarország érdeke az, hogy soha semmilyen körülmények között ne legyen egy integrációban Ukrajnával, mert Ukrajna európai uniós tagsága egyenes út lenne Magyarország elszegényedéséhez - mondta Orbán Viktor, aki ugyanakkor hozzátette, "nem lehetünk lelketlenek vagy irracionálisak", valamit tenni kell az ukránokkal.
Kifejtette: az Európai Uniónak stratégiai szövetséget kell kötnie Ukrajnával, de nem szabad tagságot adni, mert ha felveszik Ukrajnát, nem lehet többé kitenni, Magyarország pedig "csak rajtaveszíthet" Ukrajna uniós tagságán.
Nógrádi György megjegyezte, hogy az oroszok ugyan egyértelművé tették, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, de soha nem tiltakoztak az ellen, hogy belépjen az EU-ba, mert úgy gondolják, hogy Ukrajna belülről szétverné az uniót.
Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy ma az EU egy végveszélyben lévő gazdasági integráció, amely elvesztette a versenyképességét, a jóléti állam fenntartása szinte lehetetlennek tűnik, megélhetési gondok vannak és belső szociális feszültségek "recsegtetik-ropogtatják" a demokrácia intézményét.
"Óriási kihívások előtt állunk, ezért minden erőnket saját magunkra kell összpontosítani", minden pénzünket a saját versenyképességünkre, modernizálásunkra és a polgári középosztály fenntartására kell fordítani, egyébként az egész európai demokratikus rendszer megbicsaklik - hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európa a második világháború után elvesztette a rendelkezését a saját kontinense felett, nem tudta a saját sorsát befolyásolni, és jelenleg sincs egy európai stratégia, Európa nem tudja definiálni magát, és így Magyarország sem tudja igazítani magát egy európai öndefinícióhoz.
Ezért Magyarországnak saját nemzeti stratégiát kell csinálnia, mert ha az európaiakhoz igazítanánk magunkat, akkor "kötésig állnánk egy háborúban" és "a magyar gazdaság térden lenne" - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte: Magyarország legnagyobb stratégiai előnye a stabilitása, és ez annak köszönhető, hogy nem koalíciós kormánya van.
Kulcskérdés, hogy Magyarországnak a mindenkori európai átlagnál jóval stabilabb, cselekvőképesebb, döntésképesebb és akcióképesebb kormánya legyen, másképp Magyarország is belesüllyed az európai hanyatlásba - jelentette ki a kormányfő.
A miniszterelnök a kárpátaljai magyarokról szólva hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az összes rendelkezésére álló eszközt használja a megvédésükre, de a helyzet aggasztó, mert egy olyan országban, ahol háború van, korlátozottak a nemzetközi jogi föllépés lehetőségei. Az ukránok azt mondják, hogy élet-halál arcot folytatnak, és értik a problémánkat, de azok másodlagosak. Ebben majd az hozhat változást, ha béke lesz, és a nagyhatalmak eldöntik, hogy mi lesz Ukrajna szerepe.
Nógrádi György hozzátette ehhez, hogy az Európai Unió most nem meri felvállalni a konfliktusokat, miközben mindenki látja, hogy Ukrajnában óriási a korrupció, az odaküldött fegyverek egy része pillanatokon belül eltűnik a feketepiacokon.
Azt is mondta: a magyarok aránya Kárpátalján a felére csökkent és ugyan nem beszélnek róla, de egyre több olyan ember van Magyarországon, aki nem léphet be Ukrajnába, mert tiltólistán van. Összegzése szerint semmi sem működik, amit Európa valaha jogként, igazságosságként hirdetett, és az ukrán válasz mindezekre az, hogy háborúban állnak.
Orbán Viktor kitért arra: az ukránok súlyos titkosszolgálati akciókat indítottak Magyarországgal szemben, és komolyan beépültek a magyar politikába, közgondolkodásba és intézményekbe. Ez komoly probléma, amivel minden nap küzd - tette hozzá. Megjegyezte, mivel egy háborúban álló országról van szó, és Magyarország Ukrajna hátországa, nem rendkívüli, hogy befolyásolni akarják Magyarország álláspontját, "mi viszont ezt nem akarjuk engedni".
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az ukránok "azért ilyen pimaszok velünk", miközben bizonyos értelemben a "kezünkben vannak", mert tudják, hogy nekünk nem érdekünk, hogy összedöntsük Ukrajnát. Egy összeomló Ukrajna Magyarország határában olyan fenyegetést, kockázatot jelent a közbiztonságra és a magyar kisebbség életére, amit Magyarország nem akar vállalni
- jelentette ki.
Nekünk nem érdekünk Ukrajna összeomlása, "bár egyetlen nap alatt elintézhetnénk" - jegyezte meg. A miniszterelnök kifejtette: Ukrajna az áram és gáz tekintélyes részét Magyarországról kapja, és ha történne egy baleset és "kidől néhány oszlop, meg elszakad egy-két vezeték, akkor Ukrajna megáll".
Miközben tehát az ukránok úgy beszélnek velünk, "ahogy azt rendes ember nem teszi, aközben ki is vannak nekünk szolgáltatva". Nekünk egy stabil, működőképes Ukrajna kell, és az ukránok visszaélnek ezzel a helyzettel - jelentette ki a miniszterelnök.
Nyitókép: Fotó: MTI
