2024. február 20., kedd

Meginoghat a régió stabilitása

A nagyhatalmak szólították fel Pristinát, napolja el az euró bevezetését

Aleksandar Vučić államfő elégedettségét fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése után, melyet Belgrád kérésére a koszovói események kapcsán hívtak össze. Vučić kis, de jelentős győzelmeként élte meg.

Az ENSZ BT külön ülését azt követően hívták össze, hogy Pristina bejelentette, Koszovó területén kizárólag euróval lehet fizetni, minden más pénznem csak a külföldi tranzakciók megvalósítására használható, és ezzel megszűnt a dinárforgalom is.

Vučić az ülés után elmondta, Szerbia bemutathatta azokat a tényeket, amelyek az elmúlt időszakban Koszovó területén történnek. Vučić szerint a pristinai döntések elviselhetetlen terhet jelentenek a koszovói szerbség számára. A dinárforgalom megszüntetésével ugyanis megélhetési forrás nélkül maradtak. Kiemelte, a dinárforgalom leállításával Pristina akadályozza az oktatási és egészségügyi intézmények működését is. Emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolta meg a koszovói vezetést, mert szerinte annak célja, hogy ellehetetlenítsék a szerbség életét és elűzzék őket onnan.

A BT ülésén jelen volt Albin Kurti koszovói kormányfő is, és kiemelte, a Koszovói Központi Bank nem akadályozza a szerb kormányt, hogy támogassa a szerb lakosságot. A dinárt nem tiltották be, csupán az euró vált az egyedüli fizetési eszközzé, mégpedig azért, hogy biztosítani tudják a pénzfolyamatok átláthatóságát.

Kurti azzal vádolta meg Belgrádot, hogy kampányt indított Koszovó ellen, mert Pristina nem engedi, hogy zsákokban hordják Koszovó területére a pénzt. Arra reagálva, hogy Koszovó el akarja űzni a szerbeket, közölte, Koszovó multietnikus társadalom.

Caroline Ziadeh, az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja és az UNMIK vezetője az ülésen elmondta, hogy az egyoldalú döntések Koszovó destabilizációjához vezethetnek. Szavai szerint az euró, mint egyedüli fizetési eszköz bevezetését nem magyarázták el kellő alapossággal, a döntés hirtelen végrehajtása pedig több ezer ember mindennapjait nehezítette meg.

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet Washington aggodalmát fejezte ki a koszovói bank döntése kapcsán, hiszen azt nem készítették elő, ezért a döntés elnapolását kérte, amíg az nem tesz eleget az európai elvárásoknak.

Aggodalmának adott hangot a Szerbia által működtetett koszovói intézmények kapcsán is. Mint mondta, a koszovói vezetőség január végétől 7 olyan községi szerv működését szüntette be, amelyek a szerbiai rendszerrel párhuzamosan működtek.

Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-nagykövethelyettes kiemelte, a koszovói szerbeket a megélhetés kockázatával szembesítették. „Pristina szerbellenes terrort folytat” – vélekedett. Szerinte ez politikai és diszkriminatív intézkedés, amely aláássa a nemzetközi közösség kompromisszumra irányuló erőfeszítéseit.

Csang Jun, Kína ENSZ nagykövete azt állapította meg, hogy a Koszovói Központi Bank feszültséget és pánikot keltett a döntésével. Ez veszélybe sodorhatja a régió békéjét és stabilitását. Peking Pristina döntésének visszavonását kérte.

Nyitókép: Beta