Tizennyolc fős délvidéki küldöttség – a VMSZ Ifjúsági Fórumának tagjai – vett részt vasárnap az Országházban az október 23-a alkalmából a Határtalanul a Magyar Fiatalokért a Határtalanul Parlament elnevezéssel megrendezett tanácskozáson, ahol a legnépesebb határon túli csoportnak bizonyult.
– Megtiszteltetés volt számomra, hogy volt lehetőségem felszólalni az Országházban, megosztani gondolataimat és visszaemlékezni azon bátor magyar fiatalokra, akik szabadságról álmodozva szembeszálltak a szovjet hadsereggel Budapest utcáin – nyilatkozta a Magyar Szónak Sörös Andor, a VMSZ Ifjúsági Fórumának elnöke, majd hozzáfűzte: a Határtalanul a magyar fiatalokért csapata évről-évre megszervezi ezt az eseményt, amely lehetőséget nyújt a különböző régiókból érkező, a különböző nemzetrészeket képviselő magyar fiatalok közötti kapcsolatok kialakítására, egymás jobb megismerésére, a közös érdekek és az azokat megtestesítő közös akciók feltérképezésére. Rajta kívül Kiss Nándor is felszólalt a vajdaságiak közül, aki a vajdasági magyarság szerepvállalását idézte fel az 1956-os magyar szabadságharc és forradalom idején.
Sörös Andor felszólalása az Országházban
A tanácskozáson Sörös Andor többek között rámutatott, hogy a mai fiatalokra nagyon is jellemző az apolitikusság, a közügyektől való távolságtartás jelensége.
– Sajnos, a nemzeti-alapú kisebbségi politikának még az átlagosnál is kisebb a vonzás ereje. Ebből kiindulva, arra törekszünk, hogy a fiatalok körében, számukra érthető nyelvezeten, tudatosítjuk a közéleti folyamatokba való bekapcsolódás jelentőségét. Szeretnénk rámutatni arra, hogy a politika nem valami távoli és idegen dolog, nem feltétlenül az a műfaj ahol öltönyös emberek, eldugott füstös szobákban meghozzák a döntéseket, legalábbis nem kellene hogy az legyen. A dolgunk nem más, mint megértetni velük, hogy a politika az életünkről és a jövőnkről szól, főleg a mi esetünkben, mert nekünk kisebbségi sorsban élőknek, sorsdöntő lehet, hogy van-e hatékony és erős érdekképviseletünk, vagy esetleg az ügyeink árvák maradnak – mondta. Hangsúlyozva, hogy számunkra komoly kihívást jelent a magyar fiatalok elvándorlása is, illetve az a demográfiai hanyatlás, amely sajnos egész Európára jellemző.
Fotó: Határtalanul
– A helyzet orvoslására szükséges a tisztánlátás: Vajdaságban a szórványban élők túlnyomórészt a jobb megélhetés után kutatva vándorolnak el, ami valójában egész Kelet-, és Közép Európára jellemző, addig a tömbben élők körében az államnyelv elsajátításával kapcsolatos nehézségek jelentik az elvándorlás fő okozóját. Emiatt sajnos sok fiatal az országon kívül folytatja középiskolai vagy egyetemi tanulmányait, melyek befejeztével az esetek döntő többségében már nem tér vissza. A vajdasági magyar politikum a magyar kormánnyal karöltve igyekszik ezt a negatív trendet megfékezni. Itt elsősorban olyan intézkedésekre gondolok, mint amilyen a vajdasági magyar ösztöndíj program, amelyre jogosult minden olyan magyar hallgató, aki Szerbiában akkreditált egyetemi szakon folytatja tanulmányait. Ide sorolhatóak más ösztöndíjprogramok is, melyek a hiányszakmákra fókuszálnak. Ilyen például a vajdasági magyar jogász ösztöndíj, mellyel orvosolni szeretnénk azt a méltatlan helyzetet, miszerint a Vajdaság területén szinte alig van magyar nemzetiségű bíró és államügyész – hangsúlyozta Sörös a tanácskozáson.
Kitért az újvidéki Európa Kollégiumra is, mely közép-kelet Európa egyik legmodernebb diákotthonaként szolgál azon magyar fiataloknak, akik úgy döntöttek hogy Vajdaságban folytatják tanulmányaikat, majd leszögezte:
– A mi generációnknak nem a szovjet tankokkal kell szembeszállnia, amint azt a bátor pesti srácok tették 1956-ban, nekünk „csupán" a közömbösségünket kell leküzdenünk.
Nyitókép: A vajdasági fiatalok az Országház épülete előtt
