A kosovói vezetőségtől Alfred Gusenbauer a szerb kisebbség jogait védelmező intézkedések meghozatalát várja a közeljövőben. A kancellár szerint Szerbiától a hágai törvényszékkel való együttműködés kapcsán csak azt várhatják el, amit az teljesíteni is képes.
Az osztrák kancellár, Alfred Gusenbauer megerősítette korábbi kijelentését, hogy Ausztria az elsők között fogja elismerni Kosovo függetlenségét.
- Nem fogunk ölbe tett kézzel ülni, és arra várni a többiek miként lépnek - nyilatkozta a kancellár.
Az osztrák diplomácia hagyományait követve a kancellár azt ígéri, hogy hazája világos álláspontot foglal el Kosovo ügyében, mellyel akár a többi ország számára is útmutatással szolgálhat. Felhívta Szerbia és a déli tartomány politikai vezetőségének a figyelmét arra, hogy együtt kell működniük az Európai Unióval, és hogy kölcsönösen kerüljék a provokációkat. Gusenbauer értékelése szerint Európa egységes föllépéssel kívánja megoldani ezt a 20. századból áthúzódó, utolsó nagy politikai kérdést.
Felszínes politikai ítéletre vall a múlt századból áthúzódó, utolsó megoldandó kérdésnek nevezni a kosovói válságot, a kancellárnak abban viszont mindenképpen igaza van, hogy napirenden lévő kérdések közül Európában jelenleg ez a legfontosabb válsággóc.
- Ausztria a maga részéről fölkínálja a segítségét a helyzet stabilizálása érdekében, mert mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy ne kerüljön sor fegyveres összetűzésre - fejtette ki.
Ennek az elérésében a kosovói politikai vezetőségtől is az ott élő szerb kisebbség védelmét szolgáló konkrét lépések megtételét várják a közeljövőben. A Szerbiára vonatkozó uniós elvárásokkal kapcsolatban az osztrák kancellár engedékenyebb hangot ütött meg.
- A hágai törvényszékkel való együttműködés azt kell, hogy jelentse, Szerbia valóban törekszik az együttműködésre. Nem követelhető Belgrádtól, hogy akkor is konkrét eredményeket szolgáltasson, ha ezt nincs módjában megtenni - mondta.
A szerb politikusok részéről sokat kárhoztatott, a kosovói rendezési tervéről ismert finn politikus, Martti Ahrisaari szerint Kosovo státusa várhatóan az idei év első negyedében fog rendeződni.
- Hogy milyen módon fog ez végbemenni, az már egy egészen más kérdés - mondta, nyitottan hagyva a választ.
Értékelése szerint jelenleg nincs különösebb előrelépés Kosovo ügyében, mivel a Biztonsági Tanácson belül nem sikerült egyetértésre jutni. A patthelyzet kialakulása, szavai szerint, nem érte meglepetésként.
A Kosovo függetlenségének elismerése felé hajló nyugati hatalmak részéről egységes a megítélés azzal kapcsolatban, hogy biztosítani kell az ott élő szerb kisebbség jogait. A kosovói kormány minisztere, Branislav Grbić szerint az idén 9 millió eurót szánnak a tartományba visszatérők számára. Ez csaknem két millióval több, mint amennyit tavaly költöttek erre a célra. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNCHR) adatai szerint Kosovóba eddig 16 500 embert tért vissza, s ezek 45 százaléka szerb nemzetiségű volt.
Az idén 9 millió eurót szánnak a tartományba visszatérők számára
