2024. július 20., szombat

Strasbourgban vizsgázott a kisebbségi akcióterv

A cselekvési terv részleteit mutatták be az EP munkacsoportjának – Fontosak az időszakos beszámolók, melyeknek az eredményeket, a megvalósított terveket is számba kell venniük

A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó európai parlamenti frakcióközi munkacsoport tegnap Strasbourgban megvitatta a szerbiai kisebbségek helyzetét, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának egyik korábbi előfeltételét jelentő kisebbségi akciótervét. Deli Andor vajdasági EP-képviselő meghívására az ülésen magas rangú szerbiai vendégek tartottak előadást, s mutatták be ezt a cselekvési tervet. A köztársaság, a tartomány és a Magyar Nemzeti Tanács tisztségviselője is ott volt.

Lapunknak adott nyilatkozatában Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter rendkívül jelentősnek nevezte a megbeszélést, amelyen az akcióterv részleteit ismertették, elsősorban abból a szempontból, hogy Szerbia bemutathatta, milyen a nemzeti közösségekkel kapcsolatos politikája.

– Szerbia 26 nemzeti közösségével egy olyan európai államnak számít, amelyik a leginkább multietnikumú és multikulturálisnak nevezhető országok közé tartozik. Összesen 42 helyi önkormányzatban 11 különféle nemzeti kisebbségi nyelv is hivatalosnak számít. A multietnikumú régiók legjobb példája éppen Vajdaság, itt található ezeknek az önkormányzatoknak a java része is. Meg vagyok győződve arról, hogy ma egy jó példát mutattunk be Strasbourgban, annak példáját, hogyan tud sikeresen egymással együttműködni a köztársasági kormány, a tartományi adminisztráció és egy-egy nemzeti közösség kisebbségi önkormányzata – értékelte Brnabić a találkozót a Magyar Szónak.

OKULNI A ROSSZ PÉLDÁKBÓL

Hajnal Jenő, az MNT elnöke egy rövid beszámolóban értekezett arról, milyen hiányosságok merültek fel a kisebbségi akcióterv megvalósításában a Szerbiai Alkotmánybíróság azon döntését követően, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte.

– A nemzeti tanácsi törvény rendelkezéseinek alkotmánybíróság általi felfüggesztésénél elsősorban az oktatás, a kultúra és tájékoztatás problémáját hangsúlyoztam – mondta Hajnal, majd hozzátette: – A megoldást az új nemzeti tanácsi törvény jelentheti, annál is inkább, hogy a bíróság nem kérdőjelezte meg azokat a jogköröket, amelyeket a szerbiai alkotmány is szavatol, hanem azok kritériumrendszerét kérte számon, annak hiányára mutatott rá.

Hajnal Jenő a nyelv- és íráshasználati törvény fontosságát is kiemelte. Örömmel nyugtázta, hogy Brnabić asszony elkötelezett híve a kisebbségi cselekvési terv teljes alkalmazásának. Mint mondta, a nemzeti tanács abban érdekelt, hogy a jogok egy olyan rendszere alakuljon ki, beleértve a nemzeti tanácsi törvényt is, amely az intézményrendszer által egy magasabb fokon álló kisebbségi jogvédelmet valósítana meg, mely az európai uniós integrációt követően sem fog veszélybe kerülni. Számos olyan példát láthattunk a múltban a csatlakozó országok esetében, amikor a kisebbségek sorsa nem megfelelőképpen alakult. Hajnal szerint a kisebbségi akciótervnek éppen egy olyan garanciát kell jelentenie, amely nem teszi lehetővé hasonló helyzet kialakulását Szerbiában.

SZÁMON KÉRNI A MEGVALÓSÍTÁST

Arról, hogy mi valósult meg a kisebbségi jogok érvényesítéséből vajdasági szinten, Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár számolt be Strasbourgban.

Tagja voltam az akciótervet kidolgozó munkacsoportnak, az újításokra, a jogszabályok pontosítására, a megvalósításukra helyeztük a hangsúlyt – mondta. – Számos olyan eleme van a tervnek, amely a tartományhoz kötődik. A költségvetés az első fontos kérdés. Mint tudjuk, 4,5 millió eurónyi összeg volt a kisebbségek önkormányzatainak pénzelési céljaira előirányozva a tartományi büdzséből a művelődési és tájékoztatási, illetve az általam vezetett oktatási és nemzeti közösségi titkárság révén. Ismeretes, hogy az idén csökkentek az összegek takarékossági okokból. Jövőre azonban már újra szavatolni kell az eredeti összeget – magyarázta Nyilas.

Jelezte, hogy nem minden dokumentum valósul meg, ezt láthattunk a múltban, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a megvalósulás a szervezettségünktől és az EU hozzáállásától is függ.

Ha az EU kitartóan számon kéri a cselekvési terv megvalósítását a csatlakozási tárgyalások során, s a tárgyalási fejezetet nem zárhatja le Szerbia, amíg nem történik meg a realizáció, akkor az biztos sokat segít a cél elérésében – számolt be lapunknak Nyilas.

AZ IDŐZÍTÉS KIVÁLÓ

Deli Andor, az Európai Néppárt vajdasági származású fideszes európai parlamenti képviselője szerint a meghallgatás kiváló alkalom volt arra, hogy a szerbiai kormányzat bemutassa eltökéltségét az akcióterv végrehajtásában.

Úgy vélem, az időzítés is jó, hiszen hamarosan a nyilvánosságra kerül az uniós szerbiai országjelentés, melyet a parlament is meg kell, hogy vitasson. Mivel egy hosszú távú folyamatról van szó, a jövőben is szükség lesz hasonló bemutatók szervezésére, elsősorban az addig megvalósuló eredményekről való tájékoztatás céljából, hogy át tudjuk tekinteni, milyenek az eredmények.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, az Európai Néppárt alelnöke üdvözölte a szerb kormány pozitív hozzáállását a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítéséhez. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontosak a nemzeti tanácsok e közösségek érdekérvényesítésében. Ugyanakkor nagyok az elvárások mind Vajdaságban, mind Brüsszelben, hogy a pozitív jogszabályok gyakorlatban is érvényesüljenek.

Az ülésen egyébként jelen volt Čedomir Backović, a 23-as tárgyalási fejezettel megbízott csoport vezetője, Ana Hrustanović nagykövet, a Szerbiai Uniós Képviselet vezetője és Tanja Misčević európai uniós szerb főtárgyaló is.