2024. október 15., kedd

Érvek ütköztetése

Hajnal Jenő: A politikai érdekérvényesítésnek és a szakmaiságnak találkoznia kell egymással

A tegnapi, 35. rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács elfogadta idei költségvetésének a módosítását és a felsőoktatási ösztöndíjprogramjáról szóló határozat módosítását. A Forum Könyvkiadó Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet következő évi munkatervei is napirenden szerepeltek. A tanács mindemellett elsősorban az oktatás területéhez kapcsolódó beterjesztéseket vitatott meg. Mgr. Hajnal Jenő elnök megerősítette, bár közeleg a nemzeti tanácsi választások kiírásának, majd megtartásának időpontja, az MNT a tervek szerint a nyári hónapok során sem szünetelteti tevékenységét.

Szalai Attila felvétele

Szalai Attila felvétele

A felsőoktatási ösztöndíjprogramról szóló határozat módosításának értelmében ezentúl nem szabják meg, hogy 300 új ösztöndíj odaítélésére lesz lehetőség, hanem elnöki jogkörbe helyezik a pályázat igény szerinti több alkalommal történő kiírását, mindaddig, amíg a tanácsnak pénz áll a rendelkezésére – magyarázta lapunknak nyilatkozva mgr. Hajnal Jenő elnök. Mint hozzátette, annak érdekében ejtették meg ezt a módosítást, hogy az ösztöndíjrendszerbe minden arra jogosult és érdemes hallgató bekapcsolódhasson, határidőktől függetlenül.

– Mindemellett ismét bővítettük a hiányszakmák körét, valamint enyhítettünk azokon a szigorú szabályokon, amelyek meghatározták, hogy hányan iratkozhatnak szakfőiskolára, illetve magánegyetemre. A cél az, hogy minél több olyan fiatalt kapcsoljunk be a rendszerbe és támogassunk, aki egyetemre szeretne iratkozni – magyarázta Hajnal Jenő.

Az ösztöndíjak dinárban számított összege a jövőben valamelyest csökken, de mint kiderült, ez a devizaárfolyamban beállt változások következménye, az ösztöndíjak forintban számított összege változatlan marad.

Az MNT idei költségvetésének módosítását indokolván Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának elnöke elmondta, hogy tavaly december vége, a költségvetés kidolgozása és elfogadása óta számos változás állt be a pénzügyek területén, ezért vált elkerülhetetlenné a költségvetés módosítása. A 2017-ben fel nem használt költségvetési eszközök átvitele elnevezésű tétel 199,9 millió dinárról 203,7 millió dinárra növekedett, a külföldi országok adománya tétel szintén növekedett, méghozzá 1,2 milliárd dinárról 1,32 milliárd dinárra, a tartományi költségvetési támogatás viszont 24,69 millió dinárról 24,4 millió dinárra csökkent. A köztársasági költségvetési eszközök változatlanok maradtak. Az MNT költségvetésének bevételi és kiadási oldala a változások nyomán 1,59 milliárd dinárról 1,62 milliárd dinárra növekedett.

Ifj. Virág Gábor: A Forum Könyvkiadó Intézet 2019-es kiadói tevékenysége összesen 30 kötetcímet tartalmaz és a két folyóiratot (Szalai Attila felvétele)

Ifj. Virág Gábor: A Forum Könyvkiadó Intézet 2019-es kiadói tevékenysége összesen 30 kötetcímet tartalmaz és a két folyóiratot (Szalai Attila felvétele)

Gondi Martina: Az idei évhez hasonlóan a hálózatosodás kerül a középpontba (Szalai Attila felvétele)

Gondi Martina: Az idei évhez hasonlóan a hálózatosodás kerül a középpontba (Szalai Attila felvétele)

MÁR A KÖVETKEZŐ ÉVET TERVEZIK

Ifj. Virág Gábor igazgató a Forum Könyvkiadó Intézet idei évi munkatervének és pénzügyi tervének a módosításait, valamint az intézet jövő évi munkatervét terjesztette elő. Az intézet alaptevékenysége a következő évben is a könyv- és a folyóirat-kiadás lesz. Ugyanazokat a pályázatokat tervezik meghirdetni, mint a korábbi években: a meghívásos regénypályázatot, a 35 évnél fiatalabb szerzők motiválásának céljával meghirdetett pályázatot, valamint az ifjúsági és novellapályázatot. A Forum jövőre is részt kíván venni az ország és a térség összes releváns szakmai rendezvényén, valamint a vajdasági irodalmi rendezvényeken. Az intézet 2019-es kiadói tevékenysége összesen 30 kötetcímre és a két folyóiratra vonatkozik. Tíz kiadványt a szépirodalmi műfajban terveznek megjelentetni, de emellett hat műfordítás, szintén hat képzőművészeti kiadvány – ebből három monográfia –, valamint öt történelmi és művészeti tárgyú kiadvány lát majd napvilágot jövőre. A magyar–szerb középszótár munkálatai jelenleg is folynak, és jövőre is folytatódnak – tette hozzá Virág Gábor.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet következő évi terveivel kapcsolatban Gondi Martina igazgató kiemelte, hogy a VMMI folytatja eddigi tevékenységét, és ennek egyik szegmensében az idei évhez hasonlóan a hálózatosodás kerül a középpontba. Lapunknak nyilatkozva Gondi Martina a folk-mentor hálózatról beszélt, kiemelvén, hogy ezt a VMMI közösen hozza létre a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel. Az ötlet névadója Brezovszki Roland, a VMMSZ munkatársa és a mentorhálózat tagja – tette hozzá Gondi Martina.

– Nem újdonságról van szó, hiszen a sikeres, tevékenységükkel kiemelkedő népzeneoktatók, néptánc- és népdalcsoport-vezetők már eddig is körbejárták a környező településeket, oktattak és koreográfiákat készítettek. A Csóri Sándor Program keretében most lehetőség teremtődött arra, hogy ehhez a tevékenységhez anyagi forrást is társítsunk – fogalmazott Gondi Martina.

KIS LÉTSZÁMÚ TAGOZATOK VAJDASÁG-SZERTE

Számos, az oktatáshoz kapcsolódó beterjesztés is napirenden szerepelt, ezek közül a legtartalmasabb eszmecsere a 15 főnél kisebb létszámú tagozatok megnyitása kapcsán alakult ki. Az ehhez kapcsolódó 13 beterjesztés némelyike öt főnél kisebb létszámú osztály megnyitására vonatkozott. Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy vajon hol kellene meghúzni a határt, amely alatt a gyermekek fejlődésének érdekében indokolt lenne nem támogatni a tagozat megnyitását, és helyette például összevont tagozat megnyitását javasolni.

Joó Horti Lívia értékelése szerint nem lenne szabad feláldozni a gyerekek fejlődését és mindenáron, illetve minden esetben támogatni a kis létszámú tagozat megnyitását. Szakmai okokból érdemes lenne felülvizsgálni azt a gyakorlatot, hogy egy-két gyerekkel is tagozat indul – tette hozzá, mondván, hogy az adott környezetben a legjobb fejlődési és előrehaladási lehetőségeket kell megteremteni a gyerekek számára. Kiemelte, hogy pszichológusként, pszichoterapeutaként egyre gyakrabban kisgyermekekkel is foglalkozik, és azt látja, hogy nagyobb közösségben érzik jól magukat. Szerinte az ötös létszám az elfogadható minimum.

Perpauer Attila arról beszélt, hogy a magyar közösség túlnyomó része kis közösségben él, az MNT-nek pedig alapvető feladata megtartani ezeket a közösségeket, majd azt is megjegyezte, hogy a nagyobb létszámú tagozatok ellen is lehetne érveket felsorakoztatni. Ezenkívül a gyermekek előrehaladása a pedagógustól is függ – emelte ki.

Az MNT olyan elvet képvisel, hogy a szakmaiságot semmiféleképpen nem tudja a közösség érdekei elé helyezni – hangsúlyozta a folytatásban felszólaló Jerasz Anikó. Mint hozzátette, mindent megtesznek azért, hogy kis létszámú tagozatok megmaradjanak, nem áldozzák fel ezeket a szakmaiság okán.

Paskó Csaba, a végrehajtó bizottság tagja indokoltnak tartja az öt főnél kisebb létszámú tagozatok megnyitását, és egyetért azzal, hogy a közösség érdeke mindent felülír. Mint hozzátette, nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a gyerekek az iskolai oktatás mellett szabadidős tevékenységekbe is bekapcsolódnak, például művelődési csoportokban aktívak, és ott megélhetik a nagyobb közösséghez, csoporthoz való tartozás élményét.

Hosszú távon olyan szakmai programokat kellene kidolgozni, amelyek ellensúlyozzák a kis létszámú tagozatok esetleges negatív velejáróit – fejtette ki a téma kapcsán Zsoldos Ferenc.

A témához hozzászóló Hajnal Jenő kifejtette: a politikai érdekérvényesítésnek és a szakmaiságnak találkoznia kell egymással, és az ezekhez hasonló területeken mindkettőnek a figyelembe vételével kell meghozni a döntéseket.