Végre én is utazhattam az új, kék, török belgrádi villamoson! Hogy ez miért olyan nagy öröm? Belgrád városa ugyan uniformizálni szeretné a tömegközlekedést, hogy a főváros utcáin felismerhetően csak kék buszok, villamosok, trolibuszok (még mindig bizonytalan hogy megmaradnak-e), illetve elektromos buszok közlekedhessenek, de még mindig nagy a kavalkád, és a régi járművekből is több van, mint az újból. Ritka látvány az új jármű.
És nem lesz könnyű az uniformizálás sem, hiszen ahogy a város újította, bővítette saját gépparkját, úgy költöztek be a város hétköznapjaiba az újabb formák és színek is. Így lett például a régi, piros, lépcsős villamosoknak sárga, illetve zöld svájci ajándékból társuk, majd újra piros, alacsony padlós „kistestvérük”, végül pedig a török gyártótól már kék villamosok. Mind funkcióban van ma is. Ez utóbbi a legszélesebb első ránézésre. Könnyű a belépés, hiszen nem kell lépcsőzni a felszálláshoz, alacsony padlójának köszönhetően mindenkinek kényelmes a be- és kiszállás. A külső eltérés belül már nem érzékelhető. A műanyag ülések ugyanolyan keskenyek, mint elődeiknél.
Na de az élményhez más is kell. Mondjuk egy jó sínpár, amin csak úgy siklik a villamos. Igaz, a rossz útviszonyok izgalmasabb élményeket nyújtanak (és új gondolatokat keltenek), akár az erőteljes ringatózást is megtapasztalhatja az ember, kéretlenül is. Új utca, új kanyar, új úti viszonyok… Igazi vidámpark, különösen, ha a villamos vezetőjének olyan napja van, hogy a „gázra tapos”.
