A polgárok csaknem egyharmada, 29 százaléka úgy vélekedik, hogy ma rosszabb életkörülmények között él, mint tíz évvel ezelőtt, ismertette közvélemény-kutatásának eredményeit a Demostat Kutatási-Kiadói Központ. Srećko Mihailović szociológus, kutató-elemző kifejtette, a megkérdezettek 47 százaléka foglalt állást amellett, hogy semmit sem változott a megélhetése, míg 24 százalékuk közölte azt, hogy ma jobbak a körülmények. Rámutatott arra a furcsaságra a felmérésben, hogy az emberek mintegy fele elégedett az életkörülményeivel, amikor nagy általánosságban teszik fel számára a kérdést, míg egészen más álláspontok rajzolódnak ki, amikor konkrétabb módon kérdeznek rá a kutatók az életkörülményeket és megélhetést célzó kérdésekre. Amikor azt kérdezzük, elégedett-e az életével, a polgárok fele azt mondja, hogy igen; amikor egyes elemeire kérdezünk rá ennek a összetett témának, akkor már nem elégedettek annyira, megjelennek a mindennapok negatív oldalai is, jelentette ki a szociológus.
Érdeklődtek a közvélemény-kutatás során a szerb kormánynak és Aleksandar Vučić államfőnek a munkája kapcsán is, s a polgárok egyes fontos témákban túlnyomórészt rossz osztályzatokat adtak, így például az életszínvonalat a megkérdezettek 48 százaléka, a bűnözés és korrupció elleni harcot 46 százaléka, a gazdaságot 35 százaléka, míg a koszovói kérdés rendezését 33 százaléka nem megfelelőnek ítélte meg. Az európai csatlakozási folyamat kapcsán az emberek 32 százaléka vallotta magát elégedetlennek a kormány és az államfő munkája miatt. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 56 százaléka elégedetlen az egészségügyben tapasztalható helyzettel, 54 százalékuk az igazságüggyel, 49 százalékuk a környezetvédelemmel és a gazdasággal, 44 százalékuk pedig az oktatásüggyel.
UGYANANNYIAN MELLETTE ÉS ELLENE
A megélhetési kérdésekre visszatérve, a polgárok 41 százaléka szerint még sok pénzre lenne szükség a tisztességes élethez, míg további 29 százaléka szerint ehhez még egy kevés összegre lenne szükség. Összességében tehát a megkérdezettek 70 százaléka mondta azt, hogy nincs elegendő pénze a normális életfeltételek megteremtéséhez, állapította meg Mihailović.
A beszélgetések során az emberek 26 százaléka adott véleményének hangot, hogy jó irányba halad az ország, 33 százalékuk szerint egyre rosszabb minden, 41 százalékuk szerint pedig egy helyben toporog az állam. Amikor azt kérdezték, támogatják-e az Oroszországgal való jó viszonyok ápolását, 22 százalék válaszolt igennel, az Európai Unió kapcsán ez az arány 20 százalékos volt. Általában véve a keleti államok, Oroszország és Kína felé a polgárok 30 százaléka orientálódna, nagyobb részük a nyugati államokat részesítette előnyben. Az uniós csatlakozást a polgárok 33 százaléka támogatja, ugyanennyien ellenzik.
HÁROM MÉDIAHALMAZ
Ami a tájékoztatási kérdéseket illeti, a polgárok lényegében három „médiablokkból” informálódnak, mutatott rá az eredmények belgrádi bemutatása során a Média Központban Zoran Panović programigazgató. Az elsőben a nemzeti frekvenciával rendelkező, kormányközeli média van, a közszolgálati tévé, a Pink, a Prva és a Happy, a polgárok 30 százaléka ezekben bízik. A második blokkot a kábeltelevíziós N1 és Nova, valamint egyes YouTube-csatornák jelentik, esetükben 18 százalékos a bizalom. A harmadik blokkban a közösségi hálózatok, internetes portálok vannak 23 százalékos bizalommal. A Demostat rámutatott arra, hogy a második blokk esetében figyelembe kell venni a kisebb lefedettséget.
A kutatás rámutatott arra is, hogy az országos tévécsatornákon nem kap minden párt egyenlő megjelenési lehetőséget, s ezt így gondolja a Szerb Haladó Pártot támogatók 26 százaléka is. Ellenzi az újságírók elleni támadásokat is az SZHP-szavazók 55 százaléka, ami Panović szerint a párt demokratikus potenciáljáról tanúskodhat, emellett nem szabad elmenni, értékelte.
A felmérést április végén és május elején folytatták le, 1600 személyt kérdeztek meg, s a populáció egészének véleményét tükröző reprezentatív mintát alkalmaztak.
