2024. április 26., péntek

Húsz évvel a szaloniki csúcstalálkozó után

A Szerbia és az EU közötti kapcsolatok érettebbé váltak

Egyértelmű, hogy a Nyugat-Balkánnak integrálódnia kell az Európai Unióba, mint ahogyan az is, hogy Belgrád alapvető célja az uniós csatlakozás – fejtette ki szerdán Emanuele Giaufret, az EU szerbiai küldöttségvezetője a Szaloniki entuziazmus–20 évvel később című belgrádi panelbeszélgetésen.

– Szerbia és az EU kapcsolatai az elmúlt 20 évben számos kérdés tekintetében érettebbé váltak. Először a vízumliberalizációt foganatosítottuk, majd életerős beruházások révén integráltuk Szerbiát az EU gazdaságába – fejtette ki Giaufret,

hozzátéve, az aktuális koszovói történések tükrében is világos, hogy mennyire fontos, hogy Belgrád elsődleges célja a csatlakozás. Giaufret abbéli reményét fejezte ki, hogy többé nem történik a hétfőihez hasonló erőszakos incidens. Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő egyértelműsítette, hogy a koszovói rendőrség nem hajthat végre akciókat a községházák közelében, a tüntetőknek pedig vissza kell vonulniuk, ezt követően pedig folytatni kell a párbeszédet – hangsúlyozta Giaufret.

A Szerbiai Európa Mozgalom és a Friedrich Ebert Alapítvány szervezésében megtartott rendezvényen többek között Kovács Elvira, a köztársasági képviselőház integrációs bizottságának elnöke is részt vett. Facebook-bejegyzésében emlékeztetett, hogy az EU és a Nyugat-Balkán közötti első, szaloniki csúcstalálkozót 2003. június 21-én tartották meg, és akkor mondták ki, hogy a térség jövője az EU-ban van.

– Vajon maradt még abból a kezdetleges lelkesedésből? Hol tartunk ma? Közelebb vagy netán távolabb az EU-tól? Mi várható? Mit teszünk, és mit tehetünk mi és az EU a folyamat felgyorsítása érdekében? – sorolta bejegyzésében a panelbeszélgetésen felvetett kérdéseket Kovács Elvira.

Nyitókép: Emanuele Giaufret: a Nyugat-Balkánnak integrálódnia kell az Európai Unióba