A fiatal kutató a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának magyar szakos alapkézéses hallgatójaként kezdte meg kutatását a magyar nyelv távoli rokonnyelveként ismert ngaszanan nyelvben, azon belül pedig a mozgásigék elemzésével és rendszerezésével másodéves finnugrisztika mesterszakosként kezdett foglalkozni. Tudományos kutatásának, amely az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében valósult meg, eredményeit immár elsőéves doktorandusz hallgatóként publikálta a nemrégiben megtartott 37. OTDK-n, amelyen Az aspektus és telicitás szerepe a nganaszan mozgásigék elemzésében című dolgozatával első helyezést ér el a Humán Tudományi Szekció Nyelvtörténet, finnugrisztika, lexikológia tagozatában. A nganaszan egy nagyon kicsi nyelv, a legutóbbi hivatalos adatok alapján nagyjából kétszázan beszélik – mondta lapunknak Vojter Kitti doktorandusz hallgató, akit kutatása témájának részleteiről kérdeztünk.
– Mivel nem volt lehetőségem anyanyelvi beszélőkkel felvenni a kapcsolatot, így már meglévő, korpuszba foglalt adatokkal dolgoztam, kizárólag korpuszalapú kutatást tudtam végezni. Ezért a vizsgálat során nemcsak a nganaszan mozgásigéit elemeztem, hanem azt is megfigyeltem, hogy ebben a nyelvben milyen más nyelvi jelenségekkel, szempontokkal lehet összekötni ezeknek az igéknek az elemzését. A szempontokat, amelyeket aspektusnak és telicitásnak nevezünk, azért vontam bele a kutatásomba, mert megfigyeltem, hogy ezek ismeretében sokkal biztosabban, pontosabban tudjuk elemezni a már említett mozgásigéket a nganaszanban. Ez azért fontos, mert korpuszalapú kutatás során mindig kell valamilyen konkrétabb „kapaszkodót” találni, amivel bizonyítani tudjuk a megfigyelésünk eredményeit, a munkám során nekem is ez volt a célom. Az aspektus az igék folyamatos vagy befejezett mivoltát foglalja magában, a telicitás pedig azt az ellentétet, hogy az adott ige rendelkezik-e inherensen határponttal vagy nem. A kutatásom azt mutatta, hogy ennek a kategóriának a vizsgálata során érdemes az említett két szempontot figyelembe venni a pontosabb elemzés érdekében. A dolgozatom témája alapjában véve érdekes, mert egy rendkívül bonyolult, de nagyon izgalmas nyelvvel foglalkozom benne. Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy bizonyos dolgok, amelyekről talán nem is feltételeznénk, valamilyen módon összefüggnek más jelenségekkel. Maga a mozgásigék csoportja is érdekes, mivel a nganaszanban más mozgást kifejező igék vannak, mint például a magyarban, vagy bármely más nyelvben, amit ismerek – nyilatkozta lapunknak a fiatal kutató, aki hozzátette, jelenleg a nganaszanhoz földrajzilag közel álló rokon és nem rokon nyelvekben folytat hasonló jellegű kutatást.
Nyitókép: Vojter Kitti doktorandusz hallgató az oklevéllel
