Vučić: Huszonnégy évvel ezelőtt meghalt a modern nemzetközi jog

– A korszerű nemzetközi jog halt meg 24 évvel ezelőtt, az volt az ország bűne, hogy szabad akart lenni – hangsúlyozta Zomborban, a Szent György téren megtartott beszédében, az 1999-es NATO-bombázások kezdetének, s a beavatkozás áldozatainak emléket állító pénteki központi állami rendezvényen Aleksandar
Vučić köztársasági elnök. Hozzátette, kitalált okok miatt intéztek támadásokat egy kis állam ellen, mely sem népirtást, sem humanitárius katasztrófát nem követett el, s nem lépte át egy centiméterrel sem határvonalait, miközben a támadók terroristákat fegyvereztek fel. Fittyet hánytak a nemzetközi jogra, az ENSZ Biztonsági Tanácsára is, fogalmazott.
A büszke és szabad szerb szellemiséget nem tudták az agresszorok megtörni, jelentette ki, ma sem sikerülhet nekik, amikor nyomást gyakorolnak aktuális politikai kérdések miatt. A jövőbe tekint az ország, s éppen a múlt miatt nem akar soha többé háborút sem nagyhatalmakkal, sem kis országokkal. Ma senkivel sem lehet racionális beszélgetést folytatni a világban, a békéről már említést sem tesz senki, ezért kell Szerbiának a tű fokán áthaladnia a béke megőrzéséért, hangsúlyozta az államfő.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke arról beszélt, hogy Szerbia és a boszniai entitás egyesülni fog a jövőben, függetlenül attól, hogy erről mit gondolnak a bombázásban részt vett államok ma.
A beszédet megelőző gyászmisét Porfirije szerb pátriárka szolgáltatta. Hangsúlyozta, minden embernek helye van a kék égbolt alatt, hogy úgy élje le életét, ahogyan azt a legjobbnak tartja, ezért a béke megőrzése, a megértés a legfontosabb értékek, ma különösen igaz ez az állítás.

A NATO-bombázások áldozataira emlékeztek pénteken számos helyen az országban. Nikola Selakovićfoglalkoztatási, harcosügyi és szociálpolitikai miniszter, a szerbiai felszabadító háborúk örökségápolásával foglalkozó köztársasági bizottság vezetője megkoszorúzta a délelőtt folyamán a Večernje novosti napilap és olvasói által a támadásokat követően felállított gyermekáldozatok emlékművét a fővárosban. Az emlékezés virágait ugyanitt Danilo Stevandićbelügyminisztériumi államtitkár és Miroslav Čučković, a belgrádi városi önkormányzat tisztségviselője is elhelyezte. Az áldozatok családtagjai, harcos egyesületek tagjai, a Szerbiai Népfelszabadító Háborúk Egyesületei Szövetségének (SUBNOR) képviselői, külföldi diplomaták is jelen voltak.

Koszovóban, Gračanicában gyászmisét tartottak az áldozatok emlékére. Az első bombák a közeli Slatina településre hullottak 24 évvel ezelőtt, az észak-atlanti katonai szövetség a repülőteret célozta.

KÉSZÜLTSÉGBEN ÁLLT A LÉGELHÁRÍTÁS

Az évforduló kapcsán Dani Zoltán, a jugoszláv hadsereg nyugalmazott ezredese, akinek köszönhetően sikerült a katonai légelhárításnak lelőnie a NATO egyik gépét, a Tanjugnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az egysége előre készült a bombázásokra, nem lehetett ugyan biztosan tudni, hogy az bekövetkezik majd, mégis, végrehajtották a szükséges belső szervezési műveleteket, részleges mozgósítást, katonai gyakorlatokat tartottak. Mint mondta, a Neva légvédelmi rendszer sajnos nem volt alkalmas rövid idejű áttelepítésre, de a két és fél órás helyszínváltást mégis sikerült rekordnak számító másfél órásra csökkenteni, emlékezett vissza az ismertté vált székelykevei ezredes.

Nikola Šainović, az akkori JSZK kormányfőhelyettese szerint Szerbia nem tehetett volna semmivel sem többet annak érdekében, hogy megakadályozza a NATO akcióját. Véleménye szerint kizárólag az ellenállásnak és a polgárok elhatározottságának köszönhető az, hogy a NATO nem döntött végül szárazföldi bevetés mellett Koszovó területén.

Živadin Jovanović, az akkori külügyminiszter véleménye szerint a légicsapásoknak két stratégiai célja volt. Egyrészt Szerbia területi egységének megsértése miatt döntöttek a támadások mellett, másrészt a NATO egy állandó katonai bázist szeretett volna létrehozni a térségben a keleti terjeszkedés segítése érdekében. Nem a humanitárius jog vagy a politikai kérdések miatt támadott a szövetség, hanem egyszerű katonai célok miatt, állapította meg.

HULLÓ BOMBÁK ZAJA

Sohasem lesz szabad elfelejtenünk, ami 1999-ben történt, fogalmazott alkalmi üzenetében Aleksandar Karađorđević herceg, olyan tragikus 78 napja volt ez az 1999-es évnek, amelynek ideje alatt az értelem helyét átvette az észszerűtlenség, amikor a békeszerető emberek hangját elnyomta a hulló bombák zaja. Eluralkodott a terror, tragikus idők voltak azok, fogalmazott, s azt sem szabad elfelejteni, hogy a nemzetközi közösség beleegyezése nélkül hajtották végre az akciót Jugoszlávia ellen. A sebeket máig magunkon hordozzuk, fogalmazott Aleksandar Karađorđević.

Az első Szerbiára dobott bomba minden szerb szívét megrengette, bárhol is volt éppen abban a pillanatban, értékelte Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke. A Twitteren közzétett bejegyzésében a politikus rámutatott arra, hogy Milica Rakić hároméves kislányt Belgrád bombázása vitte a halálba, s nem ő az egyetlen áldozata ezeknek a katonai cselekményeknek, melyeket a világ akkori legerősebb szövetsége hajtott végre egy szuverén állam ellen.

EMLÉKEZÉS ÉS JÖVŐÉPÍTÉS

Érti, hogy Szerbia polgárai nem tudják elfelejteni azt, ami 1999-ben történt, s nem is kell ezt tenniük, de hiszi, hogy elég erősek ahhoz, hogy túllépjenek azon a felháborodáson és kiábrándultságon, melyet ez az év okozott számukra, jelentette ki Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete. Mint fogalmazott, az egész életét a diplomáciának szentelte, s tudja, rendkívül ártalmas helyzetek állnak elő olyankor, amikor a diplomácia csődöt mond, nem jár sikerrel. Aláhúzta, hogy az USA ma a lehető legjobb kapcsolatok és diplomácia kiépítésére törekszik Szerbiával. Őszinte részvétet nyilvánított a kilencvenes évek háborúi minden áldozatának, beleértve a NATO-bombázások áldozatait is. Giampiero Romano dandártábornok, a NATO belgrádi kapcsolattartási irodájának vezetője kijelentette, a múltat soha sem feledhetjük el, de ez nem jelenti azt, hogy nem haladhatunk előre. Szerbia és a NATO éppen ezt teszi jelenleg, értékelte, a szebb jövő felé halad. A katonai szövetség mindent elkövet a térség békéjének, biztonságának szavatolásáért, jegyezte meg.

Mint ismeretes, a Szerbia és Montenegró által alkotott volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen 24 évvel ezelőtt, 1999. március 24-én este indított katonai akciót a NATO Slobodan Milošević néhai elnök Koszovó-politikája és rendőri-katonai beavatkozására adott válaszként. A becslések szerint mintegy 5000-en haltak meg, 1500 települést érintett a beavatkozás. A légicsapások 78 napon át tartottak. Súlyos károkat szenvedett az ország infrastruktúrája, a gazdasági létesítmények, az egészségügyi intézmények, a médiaházak és a katonai létesítmények is. Számos kimutatás és tanulmány alapján számottevően növekedett a légi támadások után az országban a daganatos megbetegedések száma. Az ország bombázása június 10-én ért véget, amikor elfogadták az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatát, amelyet a katonaság és a rendőrség kivonulása követett Koszovó tartományból, a helyüket pedig nemzetközi békefenntartó csapatok vették át.