Vegyes fogadtatásban részesült Aleksandar Vučić szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök szombati, szóbeli megállapodása az európai normalizációs terv alkalmazásáról. A Nyugat üdvözölte az egyeztetés kimenetelét, míg a szerbiai ellenzék, azaz elsősorban a politikai spektrum jobboldaláról politizáló tömörülések hazaárulással és alkotmányszegéssel vádolják az elnököt.
ELKÖTELEZTÉK MAGUKAT
JosepBorrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap megismételte szombat esti kijelentését, miszerint az európai normalizációs terv implementációja kötelezettség Belgrád és Pristina számára, így Brüsszel figyelemmel kíséri, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak a jövőben. A megállapodás a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalások 35-ös fejezete feltételrendszerének a részévé válik – tette hozzá Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tegnapi ülése előtt.
Megérte heteken át előkészíteni a szombati találkozót, valamint a Belgrád és a Pristina közötti megállapodás implementációs csatolmányát – jegyezte meg Facebook-bejegyzésében MiroslavLajčak, a párbeszédért felelős különmegbízott. Szerinte Vučić és Kurti elkötelezték magukat a megállapodás következetes és teljes körű alkalmazása mellett.
WASHINGTON ÜDVÖZLI
Az ohridi tárgyalás érdemi eredménye, hogy Szerbia igent mondott európai jövőjére és az ahhoz vezető tervre – értékelte ChristopherHill, az USA belgrádi nagykövete. Rámutatott, egy ilyen jellegű döntés meghozatalához bölcsességre, integritásra és bátorságra volt szükség. Még sok a tennivaló, Szerbia a jövőben is számíthat Washington támogatására – tette hozzá.
AdrienneWatson, az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának (NSC) sajtófelelőse is országa elégedettségének adott hangot, és arra ösztönözte a feleket, hogy mielőbb kezdjék el végrehajtani a vállalásokat.
REFERENDUMOT KÖVETELNEK
VukJeremić, a Néppárt elnöke azok közé tartozik, akik szerint részben irreleváns, hogy Vučić „semmit nem írt alá” Ohridban, azaz a szóbeli beleegyezés ugyancsak kártékony, több szempontból is, hiszen a megállapodás és az implementációs csatolmány beépül a 35-ös tárgyalási fejezet feltételrendszerébe.
– A legrosszabbat csupán akkor kerülhetjük el, ha Vučić a későbbiekben sem írja alá a megállapodást. Ez csakis úgy akadályozható meg, ha a nép mond nemet a megállapodásra. Ezt kizárólag referendumon teheti meg. A nem-nek Szerbiára nézve nem lenne következménye, ám Vučićra nézve igen – fejtette ki Jeremić, majd emlékeztetett arra, hogy pártja a német–francia rendezési terv vonatkozásában népszavazás kiírását kezdeményezte a parlamentben.
ISMÉT TÜNTETÉST SZERVEZNEK
Az Eskütevők Szerb Pártja szerint a megállapodás megteremti az úgynevezett Nagy Albánia megalakításának alapfeltételét, valamint további elszakadási törekvések katalizátora lehet Szerbiában – nyilatkozta az N1 tv-nek MilicaĐurđevićStamenkovski pártelnök. Szerinte Vučić meghajolt az ultimátum előtt, megszegte az alkotmányt, és hazaárulást követett el. Rámutatott, az implementációs csatolmányban az „elkötelezi magát” kifejezés szerepel, ez pedig a nemzetközi megállapodások szokványos szókapcsolata.
Boško Obradović, a Dveri elnöke megismételte, hogy a politikai válságot kizárólag az államfő lemondása orvosolhatná. Azt is bejelentette, hogy pénteken, a NATO-bombázás kezdetének évfordulóján, szimbolikusan 12 óra 44 perces kezdettel országszerte nagygyűlést, illetve tüntetést szervez a jobboldali ellenzék, ennek keretében egyebek mellett az állami hivatalokat tervezi megbénítani.
ELFOGYTAK AZ ALTERNATÍVÁK
A Szabad Polgárok Mozgalma támogatja a megállapodást, nem azért, mert az jó, hanem azért, mert Szerbia alternatívák nélkül maradt hangsúlyozta PavleGrbović elnök.
– Azzal, hogy esetleg elutasítjuk a megállapodást, nem szerezzük vissza az uralmat Koszovóban, ám elveszítjük az EU-t. Ebben az esetben súlyos gazdasági következményekkel lennénk kénytelenek szembesülni. Sem én, sem más nem tud alternatívát felkínálni. Az EU valóban nem az egész világ, ám mégis jelentős része azon szegmensének, amelyikben Szerbiának valamilyen szerepe van. Jó, hogy egyértelműsítették, a megállapodás beépül a 35-ös tárgyalási fejezetbe. Ennek következtében nem lehet egyszerre Európa-párti és a megállapodást elutasító politikusként fellépni – érvelt Grbović.
Az aláírás részletkérdés
A Bécsi egyezmény a szerződések jogáról értelmében a szóbeli megállapodások ugyanúgy hatályosak, mint az aláírtak – nyilatkozta a Betának ZoranIvošević volt alkotmánybíró, az említett nemzetközi egyezmény 3. szakaszára hivatkozva: az, hogy a megállapodás nem írásos formában köttetett, nem befolyásolja a megállapodás jogerejét. A szóbeli megállapodások ugyanúgy kötelező erejűek, mint az írásosak, nyomatékosította Ivošević, mondván: „Vučić önmagát és a polgárokat is ámítja.”
Nyitókép: FoNet/EPA-EFE
