2024. március 29., péntek

Virtuális hidegháború

Túlzás nélkül állítható, hogy az internet, ezen belül is a közösségi média, jelenkorunkban társadalomformáló erővé vált. Ezen oldalakon nem egyszer olyan közösségek jönnek létre, amelyek aztán a valóságban is testet öltenek. Politikai mozgalmak, pártok és kormányzatok sorsa múlik azon, hogy milyen mértékben tudnak jelen lenni ezen platformokon és hogyan tudják itt érvényesíteni üzeneteiket. A videomegosztó oldalak segítségével a teljes ismeretlenségből válhat valaki az internet sztárjává, egyszersmind milliók által ismert emberré. De ahogy a világháló formálja társadalmunkat, úgy a valóságban zajló folyamatok is lecsapódnak az internet világára, a szuperhatalmak vetélkedésének egyik színtere éppen a világháló. Sőt könnyen meglehet, hogy hamarosan az egyik közösségi oldal éppen ennek a versengésnek válik áldozatává.

Az elmúlt héten az Amerikai Egyesült Államokban elkészült ugyanis a TikTok betiltására tervezett törvényjavaslat. A TikTok egy főleg a fiatalok körében népszerű kínai videomegosztó közösségi hálózati szolgáltatás, amelyet 2011-ben alapított a pekingi székhelyű ByteDance cég. Ezen az oldalon rövid szórakoztató videókat lehet megosztani. A TikTokon posztolók közül nem egy felhasználó figyelemfelkeltő videóinak köszönhetően milliós nézettséget tudhat magáénak, nem mellesleg igen tisztes vagyont gyűjtött össze a szponzorált tartalmak megjelentetésével. Egyszóval a TikTok közösség igazi sztárjaivá váltak. Egy ilyen TikTok- sztár a huszonkét éves amerikai Addison Rea Easterling, aki több, mint 71 millió követővel rendelkezik, és csak 2020-ban 5 millió dolláros jövedelmet tudott megvalósítani. Így 2021-ben felkerült a Forbes „30 Under 30”, a közösségi média befolyásolói számára készült listájára is.

(Illusztráció – Pixabay.com)

(Illusztráció – Pixabay.com)

Az Addison Rea Easterlinghez hasonló TikTok-sztároknak bizony nagy bevételkiesést jelentene a törvényjavaslat elfogadása. A törvényjavaslatot pedig úgy tűnik az amerikai honatyák megszavazzák, ugyanis kétpárti, republikánus és demokrata összefogással készült. Tegyük hozzá, bár maga a törvény elsősorban a TikTok ellen készült, a törvény szövegében konkrétan nem szerepel a közösségi oldal neve. A dokumentumban lefektetett intézkedések olyan országok vállalataira terjednek ki, mint Kína, Kuba, Irán, Észak-Korea, Oroszország és Venezuela.

De mi bajuk is van az amerikai törvényhozóknak a TikTokkal? A sajtónak nyilatkozva erre a kérdésre maga a törvényjavaslat benyújtója, Mark Warner, Virginia állam demokrata szenátora adta meg a választ: „Ma a fenyegetés, amelyről mindenki beszél, a TikTok, és az, hogy miként teszi lehetővé a Kínai Kommunista Párt megfigyelő tevékenységét, vagy hogyan segíti elő rosszindulatú befolyásolási kampányok terjedését az Egyesült Államokban. A TikTok előtt azonban a Huawei és a ZTE volt az, amely nemzetünk távközlési hálózatait fenyegette. Átfogó, kockázatalapú megközelítésre van szükségünk, amely proaktívan kezeli a potenciálisan veszélyes technológiák forrásait, mielőtt azok megvetnék a lábukat Amerikában, hogy ne akkor kapkodjuk a fejünket, amikor már mindenütt jelen vannak.”

Az Egyesült Államok példáját az EU is követi, ugyanis a brüsszeli székhelyű európai uniós intézmények a hónap elején döntöttek arról, hogy március 20-ától tilos lesz a TikTok használata vagy telepítése a személyzeti elektronikus eszközökre, köztük mobiltelefonokra, táblagépekre vagy laptopokra. Felszólították továbbá a brüsszeli alkalmazottakat, hogy távolítsák el az alkalmazást magánhasználatban lévő személyes eszközeikről is. Az EU-tagállamok közül hasonló intézkedéseket hozott Belgium kormánya is.

A TikTok alkalmazás használatának korlátozása és betiltása nem példa nélküli. Több ázsiai ország polgárai már huzamosabb ideje nem tudják elérni a TikTokot. Ezekben az országokban azonban nem a kínai befolyástól való félelem miatt tiltották be az alkalmazást, hanem vallási okok miatt, ugyanis itt főleg iszlám országokról van szó. Indonéziában például 2018 júliusában istenkáromlás terjesztésének vádjával tiltották be a TikTokot. 2022 áprilisában Afganisztánban az újból hatalomra került tálibok az indonéz kormányhoz hasonlóan cselekedtek, azzal a magyarázattal, hogy a TikTok „félrevezeti a fiatalságot” és „nem áll összhangban az iszlám törvényekkel” szintén betiltották a közösségi hálózatot.

A fentiek azt is jelentik, hogy a világháló felhasználóinak, akik nem mellesleg fizetnek az internetszolgáltatásért, a világban zajló bonyolult nagyhatalmi játszmákat is számba kell venniük, amikor azt mérlegelik, hogy feliratkozzanak-e egy-egy közösségi oldalra, hiszen most már azok is bármikor a világpolitikai csatározások áldozataivá válhatnak, s közben a felhasználók feltöltött videói, képei, teljes beszélgetései is elveszhetnek. Ez pedig nem az az irány, amely miatt hajdanán a világhálót és később a közösségi oldalakat kifejlesztették.

Nyitókép: (Illusztráció – Pixabay.com)