Jeges széllökésekkel kísért verőfényes napsütésben szervezték meg Bajsán a temetőkápolnában a 18., koszorúzással egybekötött megemlékezést az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei tiszteletére, majd elhelyezték a kegyelet virágait Zákó István honvéd alezredes és Silák György honvéd örök nyughelyénél. A rendezvény alkalmával Cesznak Arnold történelemtanár emlékezett meg a felkelés utolsó, a magyar csapatok számára dicsőségesen végződő összecsapásáról, amely 1849 júniusában Kishegyes és Bácsfeketehegy határában zajlott, közvetlenül Bajsa szomszédságában.
– A császári csapatokat Josip Jelačić horvát bán, a honvédeket pedig az Angliában született, francia származású Guyon Richárd vezette. Jelačić mögött akkor már komoly győzelmi sorozat állt, és 13 000 ember helyezkedett szembe a magyarok 7-8000 fős seregével. A csata kimenetele sokáig kérdéses volt, de Peretzi Mihály ezredes és csapata sikeres harci cselének köszönhetően sikerült felülkerekedni a folytatásban. Ezzel a császáriakat átmenetileg kiűzték Bácskából – hallhatták egyebek mellett az egybegyűltek. A történelemtanár kitért arra is, hogy minden bizonnyal voltak a csatának jelentősebb számú bajsai résztvevői, mind ez idáig azonban biztosan az úgynevezett ótemetőben nyugvó Silák György honvéd és Zákó István szerb nemzetiségű honvéd alezredes kilétét sikerült megállapítani. A rendezvényen a Himnusz dallamai után Kossuth-nótát és katonadalokat adott elő a Testvériség Művelődési Egyesület Csalogány népdalköre és Pitypang kórusa. Irodalmi összeállítással közreműködött Dávid Emese, Luca és Zsófi. Az ezt követő koszorúzás alkalmával Zákó István sírjánál elsőként Szatmári Adrián, Topolya község polgármestere és munkatársa, Mentus Lívia helyezték el a kegyelet virágait. A folytatásban Méhes Béla, a Vajdasági Magyar Szövetség tanácstagja, illetve a községi szervezet nevében Tomik Nimród koszorúzott. A bajsai helyi közösség virágaival Plohl Edvin titkár és Kókity Erika tanácstag tisztelegtek.
Nyitókép: Az idei bajsai megemlékezésen jelen levők csoportképe
