2024. április 23., kedd

Tóték Szarajevóban dobozolnak

A Szarajevói Háborús Színházban (SARTR) mutatják be Örkény István népszerű művét, Urbán András rendezésében

Urbán András rendezésében láthatja e hó 17-én, vagyis most pénteken a szarajevói közönség a Tótékat. A bemutató helyszíne a Szarajevói Háborús Színház, azaz a SARTR.
A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült „Pókék, majd Csend legyen!" címmel. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Önálló kiadásban először az Interpopulart Könyvkiadó Populart Füzetek sorozatában jelent meg a Modern próza kategóriában, 1995-ben. Örkény e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját.
A Tóték egy hétköznapi család: átlagos, mindenben a szabályok szerint élő, kicsi, ijedt emberek, akik mindenben készek megfelelni a hatóságok tetszésének. Viszont amikor a rémült alattvalók engedelmeskednek a nem kevésbé rémült hatóságok kénye kedvének, amikor szellemük összeomlik és eluralkodik rajtuk a félelem, a természetes életvitelük groteszkké torzul – áll a SARTR sajtóközleményében.

A színdarab olvasópróbája (Fotó: nezavisne.com)

A színdarab olvasópróbája (Fotó: nezavisne.com)

Tót Lajos, a dráma főszereplője az 1960–70-es években Magyarországon szimbólummá nőtte ki magát. Annak a kisembernek a jelképévé, aki igyekszik kiszolgálni a hatalom irracionális működését, míg végül eljutva a végső pontig, nem bírja tovább, és minden józan belátásnak ellentmondva fellázad.
A darab cselekményének központi és ezért szintén szimbolikussá váló motívuma a dobozolás: a kartondobozok méretre hasítása és összehajtogatása. Magyarországon a dobozolás fogalma innentől kezdve az értelmetlen és pusztán az időt kitöltő munka szinonimája lett. A darabot több nyelvre lefordították, és a világ számos országában játszották – sok előadásban erősen aktualizált felhangokkal –, s mivel az önkényuralomnak való kiszolgáltatottság minden földrészen ismerős szituáció, mindenhol nagy sikert aratott.
A szerepeket Sead Pandur, Davor Sabo, Adnan Kreso, Džana Džanić, Ana Mia Karić, Snežana Bogićević és Emir Fejzić alakítják. A díszletet és a jelmezeket Adisa Vatreš Selimović tervezte, Vedrana Božinović a dramaturg, az előadás zenéjét pedig Irena Popović Dragović szerezte. Az érdeklődők a bemutatót követően március 18-án és 19-én is megnézhetik a produkciót.