A vonzás törvénye

A rovatban részleteket találhatnak azokból a beszélgetésekből, amelyeket az eltelt 30 évben jegyeztem fel. Minden történet valódi, csak a neveket változtattam meg, a klienseim iránti diszkréció miatt. Bizonyára mindenki talál valami hasznosat a maga számára.
– Kedves tanácsadó, munkahelyet keresek! Egyszer már beszélgettünk, ön akkor talizmánt ajánlott, de nem akartam pénzt kiadni, pont azért, mert nincs elég, nem dolgozom. Ekkor ön azt mondta, ha tényleg nem engedhetem meg magamnak a talizmánt, akkor próbálkozzam a pozitív gondolkodással. Nos én meg is tettem, elképzeltem, mielőtt állásinterjúra mentem, hogy sikeres leszek, én kapom meg az állást, de sajnos nem én nyertem.
– Az kapja meg az állást, aki a legközelebb van az adott munka és munkaadó vibrációjához. Hitt ön abban, hogy megkapja a munkát?
– Persze! Elképzeltem, hogy megkapom, de nem így történt. És ez néhányszor megismétlődött, tehát nem működik ez a dolog.
– A hit nem azt jelenti, hogy „vagy úgy lesz, ahogy elképzeltem, vagy nem működik ez a technika", hanem azt, hogy „tudom, mi a végeredmény, tudom, hogy megfelelő munkát kapok, vagyis fontos az az érzés, amit meg akarok tapasztalni, tehát a lényeget, azt, hogy dolgozom, megfelelő munkahelyem van, biztonságban vagyok, számomra a legideálisabb munkát kaptam erre az időszakra. Az, hogy melyik munka lesz az, hogyan kapom meg, mi fog rávezetni, nem az én dolgom." Halljam csak, mi volt az ön érzése, gondolata, miután az első és a többi elutasítást kapta?
– Természetesen csalódott is voltam, mérges is, szomorú is, sőt kétségbeesett. Már az első csalódás után elvesztettem a hitemet.
– Azt kapjuk, ami valójában a mi rezgésünk, és nem azt, amit megpróbálunk megmutatni, önmagunknak és másoknak is. Ön többet volt a csalódás, a kétségbeesés, a bizonytalanság és a félelem vibrációján, mint annak az elképzelésnek a rezgésén, hogy ön biztonságban van, jól keres és megfelelő munkát kap. Igaz?
– De hát ha elutasítottak, hogy kellett volna éreznem magamat? Természetes dolog, hogy csalódtam, és haragudtam.
– Az elutasítás után el kell fogadnia, hogy ez nem az ön ideális munkahelye volt, hanem valaki másé. Azt kell elgondolnia az elutasítások után, hogy „köszönöm az élményt, amely valamilyen módon majd rámutat, hogy miért nem én, hanem más lett felvéve, és sok sikert kívánok annak, aki megkapta az állást. Próbáljak valamit tanulni ettől a személytől (ha ismerem). Nem voltam elég gyors ehhez a munkához? Nem volt elég jó a megjelenésem, a ruházatom, az ápoltságom, a szavaim, az ambícióim, a tudásom, a tapasztalatom? Kiegészítő oktatásban kellene részesüljek, esetleg leizzadtam a buszban, miközben odaértem? Hogyan mutatkoztam be, mi voltam idáig? Ez a pozíció a megfelelő időben jött számomra?" Ha ezekre őszintén válaszol, talán útmutatást kap arra, hogy mire figyeljen oda a következő alkalomkor. Akkor majd belátja, hogy az összes korábbi elutasítás lépés volt és felkészülés arra a munkára, amelyet meg fog kapni. Léteznek ideális munkák, de azok nem feltétlenül rezegnek együtt az ön rezgésével, tehát önnek vagy önben valami hiányzik, hogy megkapja azokat. Lehet, hogy nincs elég tudása vagy ügyessége, gyorsasága ahhoz a munkához. Az is lehet, hogy majd valamikor lesz, de ahhoz elkerülhetetlenek a tapasztalatok, képzések, esetleg egyéb dolgok.
– Hát, ha így nézi...
– A vibráció soha nem hazudik. Ha mások miatt boldog, egy lépéssel közelebb van álmai munkájához. Mindenképpen emelje a saját pozitív rezgését, mert jön a munka, amelynek a vibrációján pont ön van. Plusz sokat ér a hit és a hála. Amikor visszautasították állások miatt (többször is), szomorú volt, de próbálja reálisan nézni a helyzetet. Értse meg, miért kapott valaki állást ön előtt, ön helyett. Értse meg, hogy ez a munka jelen pillanatban nem önnek való, és valami jobb vár önre, vagyis ami önnek jobb. Hiába nagyobb itt a fizetés, ha ön nem tudná olyan gyorsan végezni a munkát, ahogy megkövetelik, vagy olyan minőséget nem tudna nyújtani, mint az a másik. Olyan munka kell, ami önnek megfelelő, s ahol ön is megfelelő lesz. Erről szólnak a rezgések, a vibráció. Sokkal könnyebb ezt elérnie a talizmánokkal, melyek az ön rezgéseire hatnak, magas szinten tartják őket, mert anélkül nagyon nagy koncentráció kell, s az, hogy tényleg ne érezzen csalódást, szomorúságot, bosszút, igazságtalanságot egy-egy veszteség után. Ha valami másképp alakul, mint ahogy elterveztük, az tulajdonképpen döntő pillanat arra, hogy ráismerjünk, min kell változtatnunk. Gondoljon arra, hogy „mit tennék ma, ha tegnap elfogadnának? Hogyan járnék, mire gondolnék? Mit viselnék? Mire költeném a fizetésemet? Hogyan viszonyulnának a munkatársaim hozzám? Mit mondana a főnököm?" Ne feledje, nem azt kapjuk, amit szeretnénk, hanem azt, amilyenek vagyunk, amilyen a vibrációnk. Ha saját erejéből nem tud pozitív maradni, akkor szükséges a talizmán.
– Kérem, mégis küldje el.
***
Egy hónap múlva ezt az üzenetet kaptam: „Külföldre mentem. Nem sikerült az első próbálkozás, mert nem voltam elég gyors. Azután esélyt kaptam egy kisebb vállalatban, amit egyébként soha meg nem találtam volna, s itt felvettek. A munka sokkal könnyebb, igaz, a fizetés kisebb, mint ott, ahol nem voltam megfelelő, de így is tudok félretenni. A munka nem követeli meg az olyan gyorsaságot, mint az első helyen, ahol próbálkoztam, amit nem tudtam teljesíteni, a munkatársak rendesek, jobb helyen lakom, barátokat találtam, tehát belátom, hogy nem ez a legideálisabb munka, amit valaki el tud képzelni, de ez az ideális munka az én számomra, a jelen pillanatban. Majd ha esetleg megnősülök... de ez már egy másik történet, majd ezzel is jelentkezem egyszer!"