2024. április 26., péntek

Ne féljünk a szűrővizsgálatoktól!

Mindig csak az éppen aktuális eseményekre koncentrálok, arra a napra, ami előttem áll. Amikor pedig éppen a kemoterápiát kapom, arra fókuszálok, hogy minden a legnagyobb rendben történjen – magyarázta katonai fegyelmezettséggel kedves ismerősöm a mindennapjait, miután éppen a koronavírus-járvány idején diagnosztizálták nála az emlőrákot. Valahogy a napi rohanásban, a kötelezettségek és teendők mellett, amikor a gyerekek, a háztartás, a mindennapi megélhetés megteremtése az elsődleges feladat, háttérbe szorul az egészség. Nála is ez történt és már csak akkor fordult az orvoshoz, amikor fizikai nehézséget okozott a daganat.

A korábban oly spontán és vidám nőből pillanatok alatt fegyelmezett és (néha ugyan motiváltságban megerősítésre szoruló) amazon lett. Rendszeres találkozóinkat arra használta fel, hogy erőt merítsen, megőrizze kitartását és lelki erejét, túllendüljön hangulatváltozásain, miközben igyekezett még a járvány idején is kondícióban tartani magát. A hónapokig tartó kitartó küzdelme, ami hajhullással járt, majd parókaválasztással, a nyári hónapokban díszes kendők beszerzésével, és a séták során az árnyék keresésével, végül a daganat és az emlő eltávolításával zárult. Csodáltam kitartását, különösen miután minden nőben, kiben fokozottabban, kiben kevésbé, jelen van a hiúság. Mi nők mindig magunkkal vívjuk meg a legnagyobb csatákat, hogy elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, mindeközben a fizikai és a testi változásokkal megbirkózni nem könnyű, hízás vagy fogyás után sem, nemhogy egy testrész eltávolítása után. Még a mellprotézis használatát követően is ismerősöm többször megkérdezte: látszik a beavatkozás nyoma?

Párizsban 2000 februárjában tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólított fel a halálos kór ellen.

A Rákellenes Alapítványt (Párizsi Charta) a világ minden részéről összegyűlt vezető kormányzati tisztségviselők, a legjelentősebb rákkutató társaságok és szervezetek vezetői, orvosvezetők, betegképviselő civil szervezetek és az ipar képviselői látták el kézjegyükkel. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét rákellenes világnappá nyilvánította.

Az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség becslései szerint a rosszindulatú megbetegedések száma a világon növekszik, így a szakértők azt jósolják, hogy élete során minden ötödik férfi és minden hatodik nő személyesen is érintett lesz a daganatos megbetegedések valamelyikével. A rendelkezésükre álló, 2020-ra vonatkozó adatok szerint a világon 19,3 millió embernél regisztráltak rákot, míg 9,9 millióan haltak meg rosszindulatú daganatos megbetegedésben.

A világ népességének kevesebb, mint 10 százaléka származik Európából, mégis a daganatos esetek 25 százalékát itt diagnosztizálják. Az Európai Unióban jegyzett daganatos megbetegedések csaknem 75 százalékát a 60 év feletti korosztálynál észlelték.

Az EU-ban, az Európai Parlament (EP) által közzétett adatai alapján összesen 2 948 369 új esetet (12,1 százalékánál mellrákot, 11,6 százalékánál vastagbélrákot, 11,4 százalékánál prosztatarákot, 10,8 százalékánál tüdőrákot, 5,3 százalékánál hólyagrákot, 3,6 százalékánál bőrrákot, 3,2 százalékánál pedig hasnyálmirigyrákot) diagnosztizáltak 2020-ban, és ugyanebben az évben 1,2 millió ember vesztette életét a betegség következtében. A szív- és érrendszeri megbetegedések után a daganatos megbetegedés a második leggyakoribb halálok, azzal, hogy a daganatos megbetegedések okozta halálesetek mintegy 20,3 százalékában a tüdőrák volt a felelős.

A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet adatai alapján Szerbiában 2019-ben 42 289 ember (22 544 férfi és 19 745 nő) esetében regisztráltak daganatos betegséget, azzal, hogy ugyanebben az évben 21 340-en (12 134 férfi és 9206 nő) vesztették el a küzdelmet a rákkal. Amíg a férfiaknál leggyakrabban tüdő-, vastagbél- és végbél-, illetve prosztatarákot regisztrálják, a nőknél a mell-, a tüdő-, a vastagbél- és a végbél-, valamint a méhnyakrák a leggyakoribb. És amíg a férfiaknál a legsúlyosabb kimenetellel a tüdőrák jár, az emlőrák a nők mortalitása tekintetében a leggyakoribb rosszindulatú daganat. Tavalyi adatok szerint a férfiaknál 12 százalékkal, nők körében pedig 55 százalékkal nőtt a tüdőrákos esetek száma.

Az Európai Parlament adatai szerint a daganatos betegségek kialakulásában a dohányzást és az elhízást jelölik meg a szakemberek a két legjelentősebb kockázati tényezőnek, ám rámutatnak arra is, hogy a genetikai hajlamon túl további kockázatot jelent a túlzott alkoholfogyasztás, a testmozgás hiánya, egyes környezeti vegyi hatások, kórokozók és a káros (nap)sugárzás is.

Szerbiában jelenleg ötfajta rák szűrését ajánlják: mell-, vastagbél-, méhnyak-, prosztata- és tüdőrák szűrését. Így már évek óta szervezetten hívják mellrákszűrésre az 50 és 69 év közötti nőket. A méhnyakrák szűrés a 25–64 éves korosztályt öleli fel, akiket esetében rendszeres nőgyógyászati vizsgálatban háromévente Papa-tesztre utalnak. A vastagbélrákteszt célcsoportja mindkét nem esetében az 50 és 74 év közötti korosztály, akiket kétévente egyszer felkérnek a székletben történő rejtett vérzés vizsgálatára.

A tüdőrák esetében a szakemberek az 50 és 80 év közötti jelenlegi vagy korábbi "erős" dohányosok esetében javasolják a szűrést.

Hiába a szakorvosok felhívása, miszerint a daganatos betegség korai stádiumban történő kezelése az esetek szinte 90 százalékában jó eséllyel gyógyítható, sajnos a szervezett szűrővizsgálaton való részvételi arány alacsony, korábbi becslés szerint az érintettek 30 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.

Szerbiában a nők körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek 90 százaléka ugyan hisz abban, hogy a szűrés hatékony a mellrák korai felismerésében, sokan mégsem élnek vele, mert: egyharmaduk attól tart, hogy diagnosztizálják nála a rákot, ugyanennyien gondolják úgy, hogy nem tartoznak a veszélyeztetettek csoportjába, 25 százalékuk nem tudja, hol végzik a szűrést, illetve minden ötödik nő szerint elegendő az általuk otthoni körülmények között végzett emlővizsgálat.

Habár nagyon sok minden tőlünk függ, attól, hogyan viszonyulunk a saját egészségünkhöz, milyen életmódot folytatunk, hozzátartozik az a tény is, hogy a gyógykezelést több hónapig tartó diagnosztika, számos vizsgálat, konzultáció, laboratóriumi vizsgálat, beutalók tucatja, és bizottsági látogatások előzik meg.

Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja