2024. április 23., kedd

Betelt a pohár az állattartóknak

A mezőgazdasági miniszterrel tárgyalnak ma a bánáti tejtermelők képviselői – Napokon belül tömeges tüntetésre kerülhet sor Belgrádban

A tejbehozatal korlátozását, 80 dináros felvásárlási árat és 20 dináros tejprémiumot fognak követelni a bánáti tejtermelők képviselői az agrártárca vezetőjével, Jelena Tanaskovićtyal esedékes mai találkozójukon – erősítette meg egyesületük elnöke, Vukašin Baćina a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete Autonómia portáljának. A fejőstehenek után járó 25.000 dináros támogatás helyett szerintük 50.000 lenne méltányos. Követeléseik másik csoportja az állami földek kiadására vonatkozik. Baćina hangsúlyozta, a tejtermelőknek hosszabb távú termelési biztonságra van szükségük, ezért azt szeretnék elérni, hogy a velük kötött bérleti szerződéseket azonos feltételekkel 10 évvel hosszabbítsák meg, a jövőben pedig minden új szerződés 20 évre szóljon.

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

Itt az ideje, véget kell vetni a tej ellenőrizetlen importjának, és meghatározni a behozatali kvótákat – nyilatkozta Baćina a Beta hírügynökségnek. Mint mondta, a tejgyárak lecsökkentették a nyers tej árát, például a nagybecskereki Mlekoprodukt, ahova ő is átadja a tejet, január első 15 napjára 70-ről 50 dinárra szorította le a felvásárlási árat. A termelő szerint „az Imlek a Lengyelországból és Magyarországról importált tejet hazaiként árulja, mert a hazai csomagolásra csak ráragasztja az áru lengyel származására utaló címkét. Ez a gyár hatalmas mennyiségben importálja a tejet, és árutöbbletet teremt a piacon, amíg csak le nem töri a hazai felvásárlási árat, és tönkre nem teszi egészen a hazai termelőket.” Baćina arra figyelmeztet, hogy „az állam betiltotta a hazai tej kivitelét, ugyanakkor megengedte az Imleknek a behozatalt mindaddig, amíg el nem tűnik az összes hazai tehénfarm, és akkor 300–500 dinárt is kérhetnek a tejért.

Mint lapunk is hírül adta, a šumadijai tejtermelők már vasárnap azzal adtak hangot elégedetlenségüknek, hogy az ibari főútra öntötték a tejet, de a jelek szerint, ha az állam nem lép az érdekükben, ennél tömegesebb tiltakozásra is sor kerülhet. Az állattenyésztők és tejtermelők hamarosan nagyszabású tüntetésre mennek Belgrádba, ahol a prémiumok és támogatások növelését, a gazdák iránti tartozások sürgős kifizetését, valamint a tej- és húsbehozatal korlátozását fogják követelni – jelentette be tegnap Zoran Milićević, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Szábora (SPAS) elnevezésű gazdaegyesület elnöke. A tiltakozás pontos dátumát még nem jelölték ki, de a szervezés folyamatban van. Elégedetlenek az agrárminiszterrel folytatott eddigi tárgyalások eredményeivel, és érthetetlen számukra az állam viszonyulása az ágazathoz.

– Nem arról van szó, hogy nem vagyunk tekintettel az állam pénzügyi problémáira, de eljutottunk arra a végső pontra, amikor már nem tudunk kitartani. Nem mondhatjuk a teheneknek, sertéseknek, juhoknak, hogy most három hónapig nincs ennivaló, és a földeknek sem, hogy várniuk kell még a szántásra, mert az állam nem rendezte az adósságait – nyilatkozta Milićević. A megmozdulás szervezése ugyan még tart, de a követeléseket már pontosan megfogalmazták: A magas infláció miatt a tehenek után járó támogatást 25.000-ről 40.000 dinárra emeljék, az anyakocák és a hízóbikák után 15.000 helyett 25.000 dinárt fizessenek, a hízósertés darabjára 1000 helyett 5000 dinárt, a bárányokra 3000 dinár támogatást adjanak. Az állattartók amiatt is elégedetlenek, hogy egy hónappal lerövidítették az első borjúra, a malacokra és a bárányokra járó szubvenció igénylésének határidejét. Az év második felére vonatkozóan eddig a következő év januárjának végéig lehetett átadni a kérelmeket, 2022-ben viszont már december 30-án lezárták a határidőt. Milićević ismertette továbbá, hogy a tejtermelők 10 dinár helyett 20 dináros tejprémiumot követelnek, számukra 80 dinár lenne az elfogadható legalacsonyabb felvásárlási ár, korlátozni kell a tejbehozatalt, és az államnak haladéktalanul ki kell fizetnie minden tartozását a tejtermelőknek. A mezőgazdasági termelők saját soraikból munkacsoportot alakítanának, amely az agrártárcával és a kormánnyal együtt látna hozzá az ágazatban felgyülemlett bajok orvoslásához.

Nyitókép: (Fotó: Ótos András)