Az államnak jelenleg nincs tartozása a földművesek felé a múlt évre vonatkozóan – nyilatkozta a hétvégén Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető kiemelte: minden mezőgazdasági termelőnek, aki erről tavaly határozatot kapott, kifizették a szubvenciót. Vannak viszont olyan gazdák, akik igényelték az állam támogatását, de nem kapták meg. Így az államnak jelenleg nincs jogi-formális kötelezettsége ezek iránt a termelők iránt – magyarázta a miniszter.
Hozzátette: a múlt évre jóváhagyott szubvenciók 99,8 százalékát kifizette az állam, és felhasználta a 2022-es költségvetés 99,84 százalékát is.
Jelena Tanasković (Fotó: Beta)
A költségvetésben viszont azokra a termelőkre is számítottak, akik végül nem kaptak határozatot a szubvenciók kifizetésére. A kérelmeiket rögzítették, így számukra továbbra is fenntartották az eszközöket. A szóban forgó igénylések az átadott kérelmek 15 százalékát képezik: az érintett termelőknek további 15 milliárd dinárt fizet ki az állam. Ezt februárban folyósítja, miután a jövő héten kifizeti a napraforgóra vonatkozó támogatást, 6-án pedig a múlt évre elszámolt tejprémium utolsó negyedévi összegét is átutalja a termelőknek.
A mezőgazdasági miniszter felszólította a termelőket, hogy jelentkezzenek az e-Agrar rendszerbe, amely többek között jelentősen felgyorsítja majd a szubvenciók kifizetését is.
PAPÍR NÉLKÜL GYORSABB
Tíz nap alatt csaknem 22 ezer gazda kért azonosító számot ahhoz, hogy be tudjon jelentkezni a mezőgazdasági termelők számára kialakított új digitális rendszerbe. Az e-Agrar portál használatához szükséges ID-számot a termelők bármelyik postán igényelhetik, de a mezőgazdasági szakszolgálatoknál is segítséget kérhetnek a platform használatához – mondta Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter. Kiemelte: csupán a személyi igazolvány szükséges ahhoz is, hogy a termelők megkapják azokat az azonosítókat, amelyekkel a később hozzáférnek az új rendszer által biztosított előnyökhöz.
A cél ugyanis az átláthatóság: az új platformon keresztül a gazdák pontosan követhetik, hogy milyen szubvenciókra adtak át kérelmet, és ezáltal felgyorsul a kifizetés is – állítja a miniszter. Hangsúlyozza, hogy jelenleg a termelőknek 89-féle adatot kell megadniuk a különböző papíralapú kérelmeiken. Ezeket a folyamatokat gyorsítja fel az e-Agrar, és ezáltal biztosítja, hogy az állami eszközöket az igénylés évében megkapják a gazdák – mondta Tanasković.
JÓK AZ EDDIGI TAPASZTALATOK
A termelők 90 százaléka pozitívan véleményezi az új platformot a közösségi oldalakon – mondta Miloš Stojanović mezőgazdasági mérnök, aki a Mezőgazdasági hírek elnevezésű Instagram-oldal egyik karbantartója. Kiemeli ugyanakkor, hogy a gazdák visszajelzései szerint a minisztériumnak megértést kell tanúsítania azon termelők iránt, akik kevésbé jártasak az online térben. Számukra lehetővé kell tenni, hogy felismerjék a digitalizáció előnyeit – hangsúlyozta a mezőgazdasági mérnök.
Az említett közösségi oldal a Szerbiai RTV felkérésére felmérést is végzett a termelők körében. Egy nap alatt 1500 gazda töltötte ki az e-Agrar platformra vonatkozó kérdőívet. A kérdezettek 88 százaléka már bejelentkezett az új rendszerbe, vagy elindította az ehhez szükséges eljárást: 40 százalékuk könnyűnek tartotta a jelentkezést, 33 százalékuknál viszont kisebb kétségek merültek fel a regisztráció folyamán. A kérdőívet kitöltött termelők 45 százaléka az illetékes szerveknél érdeklődött az új platformról, 55 százalékuk pedig a sajtóban követi a rendszerhez kapcsolódó újdonságokat.
A RENDSZERNEK A GAZDÁKAT KELL SZOLGÁLNIA, ÉS NEM FORDÍTVA
A termelőket képviselő szervezetek is támogatják az új rendszer bevezetését, aggódnak azonban az újítás gyors bevezetése miatt. Jovica Jakšić, a Mezőgazdászok Független Egyesületének tagja rámutatott arra, hogy némely környező országban három évig is eltartott a digitalizáció próbaidőszaka. Ezt nálunk 3-4 hónapra rövidítették le, s emiatt veszélybe kerülhet az ágazat teljes lefedése – mondta az egyesület szakembere. Hozzátette: országunkban jelentős azoknak a termelőknek a száma, akiknek nincs okostelefonja, ez viszont megnehezíti az átállást. Egyébként a rendszer lehetővé teszi azt is, hogy ezek a termelők elektromos aláírással ellátott személyi igazolvánnyal is csatlakozni tudjanak az e-Agrar oldalhoz.
Ugyanakkor a mezőgazdasággal megbízott országgyűlési bizottság arra figyelmeztetett, hogy az új platformot össze kell hangolni a munkálatok éves naptárával. A 2023. évre vonatkozó pályázatok ugyanis még mindig nem jelentek meg: a termelők várhatnak, de a termőföld nem – hangsúlyozták észrevételeikben. Hozzátették: az új portálnak a termelőket kell szolgálnia, és nem fordítva.
A bizottság szakemberei kifejezték reményüket, hogy az e-Agrar által kikristályosodik, mely termelők foglalkoznak valóban földműveléssel, és kik azok, akik annak ellenére is kapják a szubvenciókat, hogy nem művelnek földet.
Nyitókép: Jelena Tanasković (Fotó: Beta)
