2024. március 29., péntek

„Pénzt, paripát, fegyvert”

Kevesebb, mint egy hónap van hátra az orosz–ukrán háború kitörésének egyéves évfordulójáig, de a békének vagy akár csak egy átmeneti fegyverszünetnek még csak a lehetősége sem látszik. Sőt az utóbbi napok, hetek eseményei, akárcsak a nyugati hírszerzői jelentések és szakértői vélemények arra engednek következtetni, hogy hamarosan nagy, átfogó orosz offenzíva indulhat meg Ukrajnában. A harctereken azonban már most is ádáz harcok folynak.

Nemrégiben az ukrán frontokon még állóháború folyt. Csak a Donbaszban, Bahmutnál és Kreminánál folytak jelentősebb harcok. Az állóháború kialakulásához nagyban hozzájárultak a térség időjárási körülményei. Az ottani csapadékos késő ősz ugyanis olyannyira feláztatta a talajt, hogy az szinte lehetetlenné tette a harci járművek mozgását, ezzel együtt pedig a nagy csapatmozgásokat is. Ahogy a jelentősebb csapatmozgások leálltak, úgy kezdték el az oroszok rakétacsapásokkal Ukrajna polgári infrastruktúrájának módszeres megsemmisítését. Ennek következtében a téli hidegben kórházak, lakótömbök, sőt egész városok és országrészek maradnak áram és víz nélkül.

(Fotó: AFP)

(Fotó: AFP)

Az új év kezdetével az addig megmerevedett frontokon ismét fellángoltak a harcok, amelyek eddig az oroszoknak hoztak kisebb sikereket. Január 11-én a hírhedt Wagner-csoport bejelentette a kelet-ukrajnai Szoledár városának bevételét, bár az ukránok ezt továbbra sem ismerték el, mondván, csapataik ott még mindig harcban állnak. Tegyük hozzá, ha az oroszok el is foglalták Szoledárt, a városnak nincs nagy stratégiai jelentősége, és ha volt is, rég elvesztette azt, hiszen Szoledár és környéke a több hónapos ostrom következtében szinte teljesen megsemmisült. Az orosz csapatok Szoledár elfoglalása után most a szintén hónapok óta ostromolt Bahmutot igyekeznek bekeríteni és bevenni. Emellett az orosz hadsereg a részben megszállt dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében is támadásba lendült.

A fenti harci cselekmények azonban még nem a várt nagy orosz offenzíva részei, legfeljebb annak előhírnökei. Egyes katonai szakértők az Ukrajna polgári infrastruktúráját decemberben ért rakétacsapásoknál is jelezték, hogy azok a civil lakosság megtörése mellett egy átfogó támadást is előkészíthetnek. A CNN éppen a napokban közölt egy cikket, amely szerint tavasszal az ukrán hadseregnek várhatóan egy brutális orosz offenzívával kell szembenéznie. Ebben arra is rámutatnak, hogy azért várható tavasszal a támadás, mert ekkor befejeződik be annak a 150 ezer orosz katonának a kiképzése, akiket az ősszel soroztak be. Szerhij Najev ukrán vezérezredes szerint a háború offenzívával kezdődő új szakaszában a harckocsik kapnak döntő szerepet. Hozzátette, hogy ezért lenne nagy szükségük a korszerű nyugati gyártmányú harckocsikra, ugyanis ezek nélkül csak az elavult T–72-eseiket tudják bevetni az orosz tankok ellen. „Sokkal több katonát fognak bevetni, és rengeteg régi szovjet eszközt, a becsléseink szerint gyakorlatilag mindent a frontra küldenek, amijük csak lehet” – nyilatkozta a CNN-nek Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó.

Azt, hogy mennyire valós a fenyegetés, az is mutatja, hogy az elmúlt napokban az ukrán politikai és katonai vezetés igyekszik minél több és modernebb fegyvert beszerezni nyugati szövetségeseitől. Az idő pedig sürgető számukra, ugyanis minden elvesztegetett perc az esetleges támadás elleni védekezés hatékonyságát csökkenti. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt szerdán a Davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében is a fegyverszállítmányok fontosságát hangsúlyozta. „Szövetségeseinknek előbb kell mozgósításba kezdeniük, mint közös ellenségeinknek. Ukrajnát még az orosz rakétatámadások újabb hulláma előtt fel kell szerelni megfelelő elhárítórendszerrel. Az ukrán tankoknak modernebbeknek kell lenniük, mint az oroszoknak. És még azelőtt kell biztonságot, békét teremteni Ukrajnában, mielőtt Oroszország az egész világ békéjét veszélybe sodorja” – üzente Zelenszkij.

Ukrajna legfőbb szövetségesei, többek között az Amerikai Egyesült Államok, Lengyelország és a Balti államok készek is harckocsikat, rakétavédelmi rendszereket eljuttatni az ukrán hadseregnek, ezenfelül kiképzésben részesíteni a katonákat. Az egyik kulcsfontosságú fegyver szállítása, amelyről azt tartják, hogy fordulatot hozhatna a harctereken az ukránok javára, azonban még nem kapott zöld utat. Konkrétan a német Leopard–2-es harckocsikról van szó. Ezek kiváló tűzerővel rendelkező tankok. Közel 60 tonnás súlyukkal ötkilométeres távolságból is képesek célt találni, miközben nagy súlyuk ellenére mozgékonyak és könnyen manőverezhető járműveknek számítanak. Ezért tartják ezeket a harckocsikat a maga nemükben a legjobbnak. Igaz, a Leopard–2-est több, mint 40 évvel ezelőtt fejlesztették ki a Bundeswehr számára, azonban az évek alatt számos fejlesztésen esett át, s így már számos típusa létezik ennek a harckocsinak. Mindegyik más-más speciális terepviszonyhoz van igazítva. Ez azt is jelenti, hogy időbe telik, míg a Leopard–2-eseket alkalmassá teszik az ukrajnai bevetésre, vagyis a politikai döntés meghozatala után még hónapok telhetnek el, mire ezek a harckocsik a frontra kerülhetnének. Nem csoda hát, hogy az ukrán vezetés és a nyugati országok vezetői is egyre jobban sürgetik a német kormányt, hogy adja meg végre az engedélyt a Leopard–2-esek szállítására. A német kormány vonakodása pedig egyre érthetetlenebb. Az ügy már az Olaf Scholz kancellár vezette koalíciós kabinet pártjainak további együttműködését is próbára teszi, hiszen éppen a szociáldemokraták a szállítás kerékkötői, míg a két kisebb koalíciós partner, a zöldek és a szabad demokraták készek lennének megadni a kért segítséget. Mihajlo Podoljak az esetet kommentálva megjegyezte: „A nyugati országok döntésképtelensége miatt ukrán emberek halnak meg.”

Közben, az ukránokhoz hasonlóan, az oroszoknak is a győzelem kulcsa a külföldi fegyverbeszerzés. Náluk az a kérdés, hogy az olajból befolyó összegekből sikerül-e újabb iráni drónokat, valamint észak-koreai harckocsikat vásárolni a már meglévő orosz hadifelszerelések mellé. Így az elkövetkező hetek eseményei, főleg a fegyverbeszerzések tekintetében, minden bizonnyal kulcsfontosságúak lesznek mindkét hadviselő fél számára. Ha ugyanis tavasszal valóban elindul egy nagy orosz offenzíva, abból valószínűleg az kerül ki győztesen, aki több „pénzt, paripát és fegyvert” szerzett be.