„Olyan sápadt ez a gyerek” – hallhatják sokszor a vérszegénység által érintett gyerekek szülei, ám nem ez az egyetlen tünet, ami felhívhatja a figyelmet arra, hogy vérszegénység alakult ki.
Gyermekünk, amíg el nem éri a felnőttkort, egyfolytában növekszik, nő a testsúlya, változik a magassága. Ez a növekedés csecsemő-, illetve serdülőkorban a legerőteljesebb, ilyenkor a szervezet vasszükséglete is nagy. Ezzel az igénnyel azonban a szervezet sok esetben nem tud lépést tartani, ezért vashiányos állapot, majd vérszegénység alakulhat ki.
Mitől és miért?
Az emberi szervezet a vas előállítására nem képes, csak külső forrásból tudja fedni a napi vasszükségletét. A vashiány kialakulásának három fő oka lehet: keveset viszünk be, többet veszítünk el, vagy nő a vasszükségletünk. A vas felszívódását csökkenthetik vagy teljesen meg is akadályozhatják bizonyos gyógyszerek, például egyes antibiotikumok, a kalcium- és magnézium-készítmények, hashajtók, tejtermékek, teák és koffein. Gyermekkorban és serdülőkorban a fokozott növekedés miatt nő a szervezet vasszükséglete, de ugyanez igaz rendszeres sport esetén vagy műtétet követően is.
Mit értünk vérszegénység alatt?
Bár a neve kissé megtévesztő lehet, a vérszegénység nem a vér mennyiségére utal, hanem alkotóelemeinek, a vörösvértestek számának vagy hemoglobin-tartalmának csökkenésére. A hemoglobin egyik fontos feladata, hogy oxigént juttasson a testben lévő sejtekhez, majd elszállítsa tőlük a szén-dioxidot és egyéb salakanyagokat. A szakemberek szerint a vérszegénység nem tekinthető betegségnek, sokkal inkább tünetként kell rá gondolni, ami arra irányítja az orvosok figyelmét, hogy valami megváltozott a szervezetben.
Mikor jelentkezik a vérszegénység?
Sok szülő szembesül azzal, hogy a néhány hónapos babája a kezdeti sárgaságot követően egyre sápadtabb. A gyermekkori vérszegénység leggyakoribb előfordulása hat és nyolc hetes korra tehető, ilyenkor ún. fiziológiás vérszegénységről beszélünk, ami lényegében egy természetes folyamat. Oka, hogy az újszülött a születést követően egy oxigénben dúsabb közegbe érkezett és a vérképzése, oxigénszállítása átalakul. Ebben az életkorban figyelemfelkeltő lehet és beavatkozásra adhat okot, ha a gyermek 1 hónaposan már sápadt, vérszegénységnek megfelelő tüneteket produkál (irritábilis, aluszékony, rosszul etethető), illetve ha elhúzódóan sárga. Ilyenkor orvosi vizsgálat, vérképellenőrzés és szükség esetén kezelés szükséges.
3 és 6 hónapos korban a vashiány lessz a következő „feladat”, amivel a csecsemőknek szembe kell nézniük, és vérszegénységet okozhat náluk. A csecsemő első hónapjaiban a szervezet vasraktárai és a bevitel fedezi a szükségletet. 3-4 hónapos korra kiürülnek a vasraktárak, nő a gyermek és vele együtt a vértérfogat is. 4 és 6 hónapos kor között indul a hozzátáplálás, amivel orvosolható a vashiány, érdemes a kezdeti lépések után olyan élelmiszereket is bevezetni a baba étrendjébe, ami természetes forrásból fedezi a vasszükségletet. Ha azonban a gyermeknek tünetei vannak, fáradékony, étvágytalan, emelkedett a pulzusa, sápadt, aluszékony, elmarad a súlygyarapodás, vérvizsgálatot követően vas- és folsavpótlás szükséges.
A vashiány kezelése minimum 3 hónap, nem elég a vasvérszintet normalizálni, a raktárakat is fel kell tölteni. A vas felszívódását segíti a C-vitamin együttes adagolása.
Vastartalmú készítmény adását akut megbetegedések alatt fel kell függeszteni, a baktériumokat is táplálja ugyanis a vas, és elhúzódó lesz a gyógyulás.
A gyermekkori vérszegénység tünetei
– Sápadt, száraz bőr, világosabb ajkak és fogíny, hajhullás
– Fáradékonyság, gyengeség, állóképesség hiánya, iskolai teljesítmény romlása
– Étvágytalanság és ebből adódó soványság
– Immunvédelem csökkenése, fogékonyság a fertőzésekre
– Szapora szívverés
– Lemaradás a növekedésben
– Gyakori fejfájás, szélsőséges esetben ájulás
Hogyan diagnosztizálható a vérszegénység?
Egy részletesebb laborvizsgátat segítséget nyújt a gyermekorvosnak abban, hogy lássa, milyen irányban kell elindulnia az ok felderítéséhez és a megfelelő kezelés megtervezéséhez.
Kiegészítve a beteg tüneteivel és a vizsgálat során tapasztalt eltérésekkel, a laborvizsgálat segít eldönteni, hogy valóban vérszegénység áll-e a hátterében. A laborvizsgálat elvégzése szempontjából fontos tudni, hogy aktuálisan zajló fertőzések mellett nem kaphatunk reprezentatív eredményeket a szervezet vasszintjét illetően, így a vizsgálatot minimum a lezajlott fertőzéshez képest 2 héttel később ajánlott elvégezni.
A háttérben rejlő ok felderítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. Hiánybetegségek, felszívódási zavar, vérvesztés, a vérképzés zavarai és a vörösvértestek szétesése egyaránt okozhat vérszegénységet.
Milyen módon kezelhető a vérszegénység?
Az esetek jelentős többségében vashiány miatt alakul ki vérszegénység, mely legalább 3 hónapon keresztül szedett vaspótlással rendezhető. Mindemellett fontos a természetes vasforrásként szereplő ételek fogyasztása is. Ilyen például a máj, vörös húsok, hüvelyesek, spenót, cékla, tojássárgája, de a brokkoli, lencse és még az étcsokoládé is valamelyest alkalmas a vas pótlására.
Hogyan lehet megelőzni a vashiány kialakulását?
Féléves korig az anyatejes táplálás a legjobb megelőzési módszer, féléves kortól kezdve pedig a változatos táplálkozás, a vörös húsok, zöld főzelékek, tíz hónapos kortól fogva a tojássárgája adása. Egyéves korban már adhatunk gyermekünknek vassal dúsított gabonamagvakat, hároméves kor felett áfonyát, szedret, melyek kiváló vasforrások a szervezete számára.
Ha a változatos táplálkozás valamilyen oknál fogva nem kivitelezhető (mert nagyon válogatós, rossz étvágyú a gyermekünk), akkor vitaminokat kell kapnia. Ma már több vassal dúsított vitaminkészítmény kapható, de ezek szedésének elkezdése előtt érdemes orvos tanácsát kikérni.
Fontos tudni, hogy bizonyos életkorokban és helyzetekben fokozódik a szervezet vasigénye, emiatt például a csecsemők, a serdülő lányok és bizonyos szélsőséges étrendet folytató gyermekek kiemelt figyelmet érdemelnek.
Nyitókép: Getty Images
