A legújabb kormányrendelettel az eddigi 109,99 dinár helyett 114,99 dinárban szabták meg a kristálycukor maximális kiskereskedelmi árát. A 1,5 és 10 kilogrammos cukor termelői ára nem lehet magasabb 95 dinárnál kilónként, az összes többi csomagolásra vonatkozóan a termelői ár legfeljebb 104,54 dinár lehet.
Vojislav Stanković agrárközgadász szavai szerint Szerbia elegendő cukorral rendelkezik, és e téren nincs különösebb gond.
„Elegendő készleteink vannak a háztartásokban, a gyümölcsfeldolgozásban és az alkoholmentes italok előállításában. Ezért nem látok okot az árak befagyasztására és a kiviteli tilalom bevezetésére. Nem kell attól tartani, hogy hiányunk lesz ebből az alapvető termékből” – mondta.
Kiemelte, hogy Szerbiában csökkent a cukorgyárak száma, de elegendő működik ahhoz, hogy fedezze a hazai piac szükségleteit.
„Nincs szükség árkorlátozásokra, a piacnak szabadon kell működnie. A cukor nem olyan termék, amelyből sokat fogyasztanak a háztartásokban. Jönnek az ünnepek, így néhány hónapig növekszik a kereslet, az alkoholmentes italok előállítása azonban valamivel kisebb a tél előtt és a tél folyamán, mivel a cukrot tartalmazó italok inkább nyáron fogynak. Ezenkívül befejeződik a lekvárfőzés is, tehát nem számítok arra, hogy a kereslet jelentősen növekszik” – fogalmazott Stanković.
A szerb kormány ezenkívül november 30-áig meghosszabbította a tej exporttilalmát, az intézkedés csupán Észak-Macedóniára és Albániára nem vonatkozik. A döntés több tejfajtára, valamint az egy kilogrammosnál nagyobb csomagolású vajra vonatkozik.
– Az utóbbi időben jelentősen csökkent a jószágállomány, főleg a szarvasmarha-tenyésztésben súlyosak a gondok. Ötszázezer tehenünk volt, most 440 ezer a számuk. A 2000-es évek elején évente 2 milliárd liter tejet állítottunk elő, most pedig 1,4 milliárd litert. A szerbiai termelők az alacsony árak miatt elkezdték kiszállítani a tejet, így hiány lett belőle a hazai piacon – fejtette ki Stanković.
Szavai szerint a tej árának befagyasztásával tovább súlyosbodott a válság.
Az árkorlátozás helytelen, és jelenleg egy liter tej ára nem lehet alacsonyabb 140-150 dinárnál. Az ennél kisebb versenyképtelen, és nem javít a tejtermelés helyzetén. Szerbiában a tejfogyasztás 42-43 liter lakosonként, az Európai Unióban pedig mintegy 90 liter, és ez jelentős különbség – mutatott rá Stanković.
Hozzátette, nem arról van szó, hogy a szerbiai termelők nem szeretnének állattenyésztéssel foglalkozni, de senki sem kíván veszteséges lenni. Ezért az államnak támogatnia kell a tejtermelést és az állattenyésztést.
