2024. április 26., péntek

Hatni és alkotni

Lovas Ildikó: Herceg János meglátott valamit e tájban, és ez meghatározta a látásmódját

Pénteken este a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár Dunatáji Herceg János Nap elnevezésű rendezvénye keretében átadták a Herceg János Irodalmi Díjat Lovas Ildikó írónak, kritikusnak, szerkesztőnek, műfordítónak. Nataša Turkić, a könyvtár igazgatója nyújtotta át a rangos elismerést, Mraković Péter szobrászművész alkotását. A díjazott kifejezte köszönetét, majd beszélgetés következett a díj bírálóbizottságának két jelenlévő tagja: dr. Silling István, L. Móger Tímea és Lovas Ildikó részvételével.

Az életmű taglalása kapcsán egyebek mellett hivatkoztak a zsűri harmadik tagja, Fekete J. József által írt méltatására, amelyben egyebek mellett elhangzott:

„Lovas Ildikó első önálló kötete, a Kalamáris 1994-ben jelent meg. Ettől a novellagyűjteménytől kezdve már biztos volt, hogy a szerző szilárd eltökéltséggel vállalja az „íróság” feladatait, szabadkai elődjeit, Kosztolányi Dezsőt és Csáth Gézát, önmaga lírai énjét, Szabadka múltját és jelenét, a hétköznapok ihlető hordalékát. Tudni való volt, hogy nem cselleng el az útról, író lesz, mert annyi mondatot hordoz magában, amennyit győz történetekké növeszteni könyveiben. Már ebben a kötetben megjelentek az írónő későbbi munkáit is jellemző jegyek, az alanyi költőkre jellemző személyes érintettség, a női lélek feltárulkozása, amelyek együttesen jellemzik az elbeszélés menetét, valamint a Szabadka-központúság, ami nem témaként, hanem inkább inspirációként jelenik meg a novellákban.

A novellákkal induló pályaszakaszát egy rendhagyó, önfeltáró lírai regény, a Meztelenül a történetben (2000) törte meg, attól kezdve kitartott a regényforma mellett, ezekbe a történetekbe külső szereplőket von be, kezdve James Bondtól Leni Riefenstahl filmrendezőig, a sorozatot a Csáth Géza életét több nő szemszögéből láttató, Amikor Isten hasba rúg című műve zárja, ami ideiglenesen szakít a regény műfajával, és többműfajú rekonstrukciós kísérletet valósít meg.”

A beszélgetés során Silling István kiemelte az írónő határozott hangjának, véleményformálásának erejét. Amikor a szövegek közvetlen hatásáról kérdezték, Lovas Ildikó a következőket mondta:

– A szövegek nem hatnak közvetlen módon, nem is ez a dolguk. Az emberek hatnak közvetlenül. Az író is ember, Herceg János is hatott, nem is kevéssé. Ahogyan ő a mondataiban megőrizte, a tevékenységével meghatározta, akár Zombort, de mondhatnám Újvidéket is, az irodalmi életet, az utcákat, a tópartot, a jegenyesort, amelyeket megírt, amely soroknak olvasói voltak/vannak (…) Ezek az erők összeadódnak. Nem a szövegek hatnak, azok közvetítenek, a társadalmi érzékenység vonatkozásában. Herceg János társadalmi érzékenységének kialakulására rásegített az idő, amelybe beleszületett, amelyben nevelődött, amely őt döntésre kényszerítette. Dönthetett volna úgy, hogy Budapesten lesz író (…) Herceg meglátott valamit ebben a tájban, felhúzta a bekecset, amit annyira szeretett és ez meghatározta a látásmódját. Regényei, esszéi vagy az Ereszalji észrevételek, amelyek az Újvidéki Rádióban hangzottak el, a Kalangya főszerkesztői posztján hozott döntései, a Híd főszerkesztőjeként, ahogyan megpróbált egyensúlyozni, mindezzel ő is vagy akár Majtényi is egy olyan társadalmi érzékenységet tanult meg, amely a létezés lényegéről szólt, hiszen húsz éven keresztül őriztek valamit, irodalmat csináltak. Aztán volt egy rövid idő, két hét vagy több, amikor azt gondolták, hogy visszatér valami abból a grandiózus világból, amit például a zomboriak is jól ismernek. Zombor igazi polgárváros, megyeszékhely… Ezt követően ismét jött egy váltás, amit a kultúrán keresztül lehetett megérezni, visszaszorította azt. Mindegy, hogy ez a változás milyen irányból jön. Vannak emberek, akiknek a társadalmi érzékenysége úgy működik, hogy mindennek ellenáll. Ez a lényeg, hogy van-e bennünk ilyen irányú indíttatás, hogy nem hagyjuk, más mondja, diktálja az utat. Ha valakinek az írás a szakmája, azáltal is tud hatni, alakítani a folyamatokon, emberként. Herceg Jánoshoz felnőni ebben a társadalmi érzékenységben és bölcsességben feladat mindannyiunk számára – hallottuk a díjazottól.

L. Móger Tímea a témák, Lovas Ildikó könyveinek összefüggéseit, keletkezéstörténetét firtatta, szó esett a Spanyol menyasszony és az Amikor Isten hasba rúg című kötetek színpadi utóéletéről, továbbá elhangzott egy részlet a Csáth Gézát a megszokottól merőben más megvilágításba helyező legutóbbi kötetből. Továbbá a Forum Kiadónál hamarosan megjelenő Szép Amáliák című cselédregény részleteiről árult el érdekes és értékes részleteket a díjazott.

Az esemény védnökei voltak: Zombor Város és a Pele öntöde, Szivác.