Azt még csak könnyű elképzelni, milyen lehet egy varázstanya, ám hogy ki volt a címben szereplő Pepi gróf, csak azok tudhatják, akik jártak Szarvason, netán olvasták Fekete István nem egészen ismert művét, a Pepi-kertet. Az egykori, történelminek is nevezett Magyarország mértani középpontjának közelében, a Szegedtől mintegy nyolcvan kilométerre kissé északkeletre fekvő Szarvason azonban a Pepi név nem csak ismert, hanem a település alapvető arculata fűződik hozzá.
Egyedi görbefakapu fogadja a látogatókat (Fotó: Törőcsik László)
A Pepi-kert, azaz a messzeföldön neves Arborétum az olasz eredetű Bolza családhoz köthető. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, majd fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását – áll többek között a település történetében. Magyarán: a különleges növényekkel, elsősorban fákkal ékeskedő hatalmas parknak több mint kétszáz éves története van. Ez igazán tekintélyes kor. Különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy a település idén ünnepli fennállásának háromszázadik évfordulóját. A nagy kiterjedésű kert az ifjú Bolza Józseffel kezdődött tehát igazán, őt pedig Pepinek hívták. Feljegyzések szerint a mai arborétum magasabban fekvő részein ültette el az első fákat.
Hegyi mamutfenyő – fele, vagy még annyi sem látszik a felvételen az Arborétum kiemelkedő példányából
Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál, Pepi unokaöccse örökölte, aki a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú növénytelepítést a mind nagyobb kiterjedésű területen.
Csodálatos!
Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Persze, Magyarországon több tíz arborétum, vagy botanikus kert található, nem oly rikta jelenség, mint mifelénk, ám ez nem csorbítja azt az élményt, amit a látogató megélhet.
Az olasz származású Bolzák szarvasi hagyatéka Magyarország legnagyobb arborétuma
A szarvasi Arborétum nem kevesebb, mint 82 hektáron terül el 1600 fa- és cserjefajjal, mintegy másfél száz madárfajjal, 200 féle kalapos gombával, 300 fenyőfajtával, 440 rovarfajjal, 2500 méteres sétánnyal, 200 éves tölggyel, 150 éves mamutfenyővel, ki tudja hányféle gyógynövénnyel és sok egyébbel büszkélkedhet.
Festő sem tudná arányosabban megfesteni a tölgyet
A számokon túl meséljenek inkább a fotók! Talán elmondják, hogy vannak a világon jó helyek is. Én nyári hőségben jártam ott, de hiszem, a tavaszi, az őszi, vagy a téli séta sem lehet élménytelen. Aki kedveli a természetjárást, bátran ajánlom a helyet!
Magyarország maketten
Nem hagyhatom szó nélkül, hogy az arborétumban található a cseppet sem kicsiny Mini Magyarország makettpark, mintegy hetven épület, híd, szobor, vasútállomás... kicsinyített másával. Emellett a Szarvast átszelő, üdülésre kiválóan alkalmas Holt-Körös túloldalán okvetlenül fel kell keresni a már emlegetett történelmi Magyarország emlékművet, ahova egy töltésen át sajátos történelmi emlékút vezet.
Magyarország egykori mértani középpontjának emlékehelye
Ha pedig nyári estéken sikerül kifogni egy-két izgalmas produkciót a szabadtéri vízi színházban – nem kellene nehéz legyen, hiszen csaknem minden estére jut valami –, valósággal elvarázsol bennünket ez a kis település.
Mocsári ciprusok a Holt-Körösben
