A szerbiai polgárok a havi jövedelmük 27,5 százalékát fordítják lakhatási költségekre. Szerbia ezáltal vezető szerepet tölt be a régióban, és jóval meghaladja az uniós átlagot – derül ki az Eurostat 2020-as évet elemző kutatásából.
Ez jól szemlélteti azt, hogy a szerbiai polgárok nehezen élnek, és gondot okoz nekik a számlák kifizetése. Ha azokat tartjuk szem előtt, akiknek a havi jövedelme a mediális nettó fizetés kevesebb mint 60 százalékát teszi ki, akkor az adatok elkeserítőek. Ezek a háztartások a havi keresetük csaknem felét, 48,4 százalékát fordítják lakásköltségekre, ami csaknem 12 százalékkal több az uniós átlagnál, de messze vannak a régió országaitól is. Szerbia után Bulgária következik, a régió más országai viszont az uniós átlag alatt vannak. Azok sincsenek jobb helyzetben, akiknek a jövedelme meghaladja a mediális fizetés 60 százalékát. Az uniós átlaghoz képest, amely 14,9 százalék, Szerbiában ezeknek a polgároknak a lakásköltségek és a számlák kifizetése a jövedelmük majd 22 százalékát viszi el. A régió országai közül csak Bulgária és Montenegró van az uniós átlag fölött, 18,3, illetve 15,7 százalékkal, a többiek pedig alatta. Ez azt mutatja, hogy Szerbiában a háztartásoknak a jövedelmükhöz mérten sokkal több pénzt kell szánniuk a lakhatási költségekre, mivel előttünk csak Görögország áll, itt a polgárok a keresetük 36,9 százalékát fordítják erre a célra.
(Fotó: Dávid Csilla)
Szerbiában a lakhatási költség – beleértve a lakbért és a rezsiköltséget – pénzben kifejezett összege 2020-ban az európai átlag 35,7 százaléka volt, tíz éve viszont 34 százalék. Ez azt mutatja, hogy az említett költségek gyorsabban növekednek, mint az EU-ban. Szlovéniában a lakásköltségek 27 százalékkal alacsonyabbak az uniós átlagnál, Bulgáriában pedig az uniós átlag 34,9 százalékát teszik ki.
A házépítés és -tatarozás, valamint a lakbér növekedése kihatott a lakhatási költségek növekedésére is. Szerbiában sokan vannak, akiknek a jövedelme több mint 40 százalékát felemésztik ezek a költségek. Az uniós átlag e tekintetben, ha a városi lakosságot nézzük, 9,9 százalék. Szerbiában ez a szám 16,3 százalék, jóval az unós átlag fölött van. Bulgáriában a háztartások 13, Magyarországon 10,1, Szlovéniában 7,1, Horvátországban pedig a 3,6 százaléka él ilyen nehéz körülmények között.
Vidéken a helyzet még súlyosabb. Szerbiában, rurális környezetben a polgárok 19 százaléka jövedelme több mint 40 százalékát fordítja a lakásköltségekre, előttünk Görögország áll 25 százalékkal, az uniós átlag pedig 5,9 százalék. Bulgáriában 16,4, Észak-Macedóniában 9,3, Magyarországon pedig a vidéki háztartások mindössze 2,2 százalékának okoz ekkora gondot a lakásköltségek megtérítése.
