Arról szólnak a hírek, hogy leálltak az európai műtrágyagyárak. A horribilis gázárak ugyanis gazdaságtalanná teszik a termelést. Olyan drágán lehetne előállítani a műtrágyát, hogy azt nem tudnák megfizetni. Az uniós piacot most elsősorban az orosz műtrágyák uralják. Egyelőre nem jutott eszükbe, hogy arra is embargót vezessenek be, de lehet, hogy ez csupán idő kérdése már. A műtrágya ára itthon, Szerbiában is jelentősen megemelkedett. A mögöttünk álló időszakban emiatt csökkent a felhasználása, de a száz éve nem látott aszályos év miatt ennek hatásai csak torzítottan mutatkoznak meg. Az őszi–tavaszi gazdálkodási ciklusban sokan ki is hagyták a műtrágyázást. Esetenként különféle levéltrágyákkal, talajjavító baktériumos készítményekkel helyettesítik, vagy egyszerűen nem használnak semmit. Az európai műtrágyaipar a kialakult helyzetben visszafogta, majd leállította a termelést. Becslések szerint jelenleg a gyártási kapacitásoknak mindössze a 10-15 százaléka működik. A jelenlegi gázárak mellett a nitrogénalapú műtrágya tonnánkénti önköltsége 1400–1600 eurót tesz ki. Nyilvánvaló, hogy ilyen árakat még a viszonylag magas terményárak mellett sem lehet kigazdálkodni. Nyilván a hazai gazdálkodók is nehezen tudják eldönteni, hogy mennyit fektessenek most be, és vajon a komplett agrotechnika költségei megtérülnek-e az olajrepce, az árpa vagy a búza esetében. Aki pedig úgy tervezett, hogy a betakarítás előtt álló kukorica eladásából befolyó összeget fekteti majd be, az sok esetben konstatálhatja, hogy nem lesz mit befektetni. Ha azt feltételezzük, hogy az időjárás jövőre nem lesz aszályos vagy szélsőséges, a műtrágyázási gondok az idei, rendkívüli aszály kártételei után jövőre újabb csapást mérhetnek a növénytermesztők jövedelmezőségére.
SÖR NÉLKÜL MARADHAT EURÓPA
Sör nélkül még meg lehet lenni valahogy, de az élelem hiánya súlyos következményekkel járhat. A nyugati lapokban arról cikkeznek, hogy a műtrágyadeficit egyenes következménye lehet már a következő mezőgazdasági termelési ciklusban, hogy nem lesz elég élelem és sör sem. Az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók miatt a termelésüket visszafogni kénytelen, vagy teljesen leállt gyárak működtetői arra figyelmeztetnek, hogy ha a helyzet rövidesen nem változik meg, nem lesz élelem sem, és sör sem. A helyzet viszont a jelek szerint nem fog rövidesen megváltozni, ráadásul az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók csak súlyosbíthatják az energiaválságot. Több mint 100 százalékkal emelkedett egy év alatt a műtrágyatermelő ágazat szempontjából legfőbb energiahordozónak, a földgáznak az ára. A termelési költségek 90 százalékát a földgáz adja, így egyelőre csoda, hogy a műtrágya nem drágult meg még nagyobb mértékben. A sörgyártó cégek képviselői is jelezték, hogy az energiaválság műtrágyaiparra gyakorolt katasztrofális hatásainak ők is előbb-utóbb az áldozataivá válnak. Persze sokan erre legyintenek, csak ennél nagyobb baj ne legyen, majd isznak mást a malátából készülő ital kedvelői. A söripar viszont munkahelyek százezreit jelenti európai viszonylatokban. Mintegy 34-35 milliárd liter alkoholtartalmú sört gyártanak az Unióban, egy lakosra kivetítve mintegy 77 liter sör fogy évente. A legnagyobb sörgyártó Németország mintegy 8 milliárd liter sört termel, ami a teljes uniós termelés 23 százaléka. Dobogós még Lengyelország és Spanyolország mintegy 4-4 milliárd literrel. Hollandia 2,5 milliárd litert, Belgium 2,4 milliárd litert termel. Nyugati lapok szerint a brit kocsmatulajdonosok, a lengyel sörgyártók és a kisüzemi sörfőzdék is pánikba estek a műtrágyapiaci feszültségek hírére. A gyárak mellett a vendéglátást is érzékenyen érintené egy komolyabb sörpiaci krízis. A műtrágya nélkülözhetetlen a mai modern mezőgazdaságban, a növénytermesztésben. A korábban jegyzett terméshozamok töredékét tudnánk csak betakarítani műtrágyázás nélkül.
MI LESZ AZ ÜZEMANYAGOKKAL?
Dmitrij Medvegyev egykori orosz kormány-, illetve államfő szerint az év vége előtt ötezer euróra emelkedik ezer köbméter földgáznak az ára. „Az EU állam- és kormányfőinek figyelmébe ajánlom, azt, hogy mostanra ezer köbméter földgáz ára elérte a háromezer eurót, így 5000 euróra kell emelnem az év végére várható árprognózisomat. Meleg üdvözlettel” – írta Medvegyev a posztjában a Telegram üzenetküldő közösségi oldalon. A múlt héten, amikor az azonnali piacon 2500 euró volt ezer köbméter gáznak az ára, a Gazprom azt jósolta, hogy év végére 4000 euróra emelkedik az ár. Egyik és másik jóslat is sci-fi kategóriának tűnik, miközben reális az esélye annak, hogy valóban bekövetkezik.
A kőolaj ára is kilőtt korábban, majd pedig megindult a visszaesés is. A Brent típusú kőolaj világpiaci árfolyama 20-25 százalékot esett vissza a néhány hónappal ezelőtti csúcsokról. Az árfolyamcsökkenés jó eséllyel döntően a globális recessziós félelmekre vezethető vissza. Attól tartanak ugyanis, hogy a termelést több szektorban is jelentősen visszafogják, vagy le is állítják, ami visszafogja a kőolaj iránti keresletet is. Az üzemanyag remélhetőleg nem fog drasztikusan tovább drágulni, talán valamennyivel olcsóbb is lesz. Ez viszont nem tudja majd kompenzálni a növénytermesztésben a műtrágyaárak drasztikus emelkedését.
