Bizonytalan a kisiparos műhelyek sorsa Szerbiában: nagyon kevés olyan fiatalról tud a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, aki mesterként vállalna állást. A hivatal júniusi adatai szerint az országban tevékenykedő 504 cipész közül csak 25-en fiatalabbak 30 évnél, a 773 szabó közül viszont 143-an tartoznak ebbe a korcsoportba. A fiatalok közül nagyon kevesen tanulnak ki szakmát, és még kevesebben helyezkednek el mesterként vagy tevékenykednek kisiparosként – mondták a foglalkoztatási szolgálat illetékesei a Tanjugnak.
A hiányt a műhelyek és az ipar is hangoztatja: munka van, de nincs, aki dolgozzon, mert a fiatalok „szöknek a kétkezi munkától” – állítják az ágazat cégei és vállalkozói.
NINCS CIPÉSZ ÉS ÜVEGES BELGRÁDBAN
A munkaerőhiányt Zoran Matić táskajavítással foglalkozó kisiparos is megerősítette a Tanjugnak. Elmondta, hogy évek óta próbálja felkelteni a fiatalok érdeklődését a szakmája iránt, amely a táskák javítása mellett különböző bőrből készült tárgyak kidolgozását is magába foglalja. „Az ifjak szöknek a mesterségtől: többnyire ügyvezetői képesítésűek, és eszük ágában sincs kétkezi munkával foglalkozni” – állítja az idős kisiparos, aki nyugdíjaztatása után, munkaerő híján, kénytelen lesz bezárni az 1970-ben alapított műhelyét.
Trajan Maksimovski szabó üzletének ajtaján pedig már olvasható is a felirat, miszerint a mester nyugdíjba vonulása miatt bezárja a műhelyt. A kézzel varrt öltönyök és ingek iránt van kereslet, és a mesterségből szépen meg lehet élni – mondja a szabó, aki szerint a fiatalok ennek ellenére sem akarják kitanulni a szakmát. A kisiparos hangsúlyozta, hogy a nála gyakorlatozó ifjak a középiskolában nem sajátították el az alapvető gyakorlati tudást sem.
Hasonló problémákról számolt be egy hét évtizede létező műhelyt vezető cipész, illetve egy belgrádi üveges is. A fővárosban alig maradt kisiparos, és szinte nincs olyan fiatal, aki mesterként dolgozna – erősítette meg a műhelytulajdonosok problémáit Marčela Vuinac Obućina, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat képzéssel és oktatással megbízott vezetője.
– Cipészből a fővárosban már csak 30-at tartunk nyilván, táskásból 8 maradt, üvegesből viszont csak kettő. Az említett foglalkozásokat csak három 30 évnél fiatalabb űzi. Valamelyest jobb a helyzet a varrodákban és szabóműhelyekben, ezekben összesen csaknem 20 fiatal dolgozik az iparágban alkalmazott 450 személy közül. Ez arra enged következtetni, hogy a fiatalok nem szívesen fejeznek be szakmát, és elhelyezkedni sem szeretnének az ágazatban – vonta le az adatokból a következtetést Obućina.
KÉPZÉS VAN, CSAK ÉLNI KELL A LEHETŐSÉGGEL
Kiemelte, hogy ugyanakkor nagy a kereslet az említett szakmunkások iránt. A szolgálat nehezen, vagy egyáltalán nem tudja kielégíteni a munkaadók szükségleteit. Folyamatosan munkálkodnak a probléma megoldásán – hangsúlyozta az illetékes.
– A foglalkoztatási szolgálat a munkaadók kéréseinek megfelelően állandó jelleggel szervez át- és továbbképzéseket, de képzetlen személyek számára is biztosít lehetőséget arra, hogy kitanulják a keresett szakmákat. Ezeket elsősorban azoknak kínáljuk fel, akik egy évnél hosszabb ideig vannak munka nélkül. Ugyanakkor nagyon kevés munkaadó jelentkezik a felhívásunkra. A gyakorlati képzés megvalósítására a belgrádi vállalkozók és cégek közül a tanfolyam első hat hónapjában csupán négy munkaadó jelentkezett, öt személy képzésére – mutatott rá a probléma másik oldalára a szakember. Kiemelte azonban, hogy a képesítések közfelhívásai sokkal nagyobb érdeklődést váltottak ki Leskovac, Niš, Kragujevac és Jagodina környékén.
Obućina arra buzdította a munkaadókat, hogy pályázzanak a képesítéseket célzó felhívásokra. Hangsúlyozta, hogy elegendő anyagi támogatás áll rendelkezésre, csak élni kell a lehetőséggel. A pályázatok állandó jelleggel nyitottak, a részletekről pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján értesülhetnek az érdeklődők.
