A télen és a tavasszal kevés csapadék hullott az adai határra, ahol emellett az enyhe és szeles időjárás is jócskán kiszárította a talajt. Csúzdi István adai gazdálkodó elmondta, ha a következő napokban nem esik jelentősebb mennyiségű eső, akkor terméskiesés várható a gabonánál, illetve a szárazság miatt a növekedésben megrekedt kapásnövények állapota szintén romlani fog. A termelő szerint rövid időn belül legalább 30–40 milliméter csapadékra lenne szükség a gabonánál, hogy a kalászokban megfelelő legyen a szemfeltöltődés, valamint meginduljon a kapásnövények fejlődése.
– A jó magágy előkészítésének alapfeltétele az őszi szántás, amellyel elérjük, hogy a téli csapadékot tároljuk a talajban. Ez biztosítja a növényeknek a vízellátást és a vízben lévő tápanyagok feloldhatóságát. Az adai határban a télen és a tavasszal nagyon kevés csapadék hullott, majd az enyhe és szeles idő jócskán kiszárította a talajt. A termelők elvégezték az őszi szántást, és bemunkálták a földet, hogy talajlezárással megőrizzék a lehullott kevés csapadékot. Ennek az agrotechnikának az alkalmazása biztosította a nedvességet az őszi kalászosok keléséhez – magyarázta Csúzdi István.
– A kalászosok könnyen és különösebb gond nélkül átvészelték az enyhe telet – folytatta. – A tavasszal nagyon sokan lepermezték az őszi vetéseket gombabetegségek ellen. Habár nem biztos, hogy mindenhol indokolt volt ez a védekezés, mivel nem hullott eső, és száraz volt az évszak. A határt járva nem nagy különbséget látok a lepermetezett parcellák és azok között, amelyekre nem szórtak permetszert. A földeken inkább a vízhiány mutatkozik meg nagymértékben, ami már jól látszik a kikalászolt búzán és árpán. A gabonaszemek feltöltődése esedékes, ezért a kalászosoknak ebben az időszakban van szükségük a legtöbb tápanyagra és nedvességre. A határban a Felső-rét parcellái már lassan 15–20 centiméter mélyen kiszáradtak, emiatt kérdéses, hogy a mélyebben lévő nedvesség mennyire felvehető a növény számára. Nem merek jóslatokba bocsátkozni, de ha továbbra is ilyen száraz idő marad, és 28–30 Celsius-fokos melegek lesznek, akkor a kalászosoknál a terméskiesés valószínűleg nagy lesz. Ha napokon belül lehullana 30–40 milliméter csapadék, az lehetővé tenné, hogy akár nagyon jók is legyenek. Nem azt mondom, hogy rekordtermésre számíthatunk, de még mindig jó hozamokat tudnánk elérni, mert a kalászosok jelenlegi állapota egyelőre ezt tenné lehetővé. Az őszi kultúrák közül az olajrepce már elvirágzott. A termelők, akik az ősszel időben elvetették a repcét, és jó volt a kelés, a jelenlegi állapotok között közepes hozamra számíthatnak. Viszont ez is bizonytalan, mivel a nedvesség hiánya az olajrepcénél is meg fog jelenni. Tudvalévő, hogy az olajrepce talajbeárnyékolási lehetősége magas, ezért ennél a növénynél minimális a kipárolgás a talajból. Egyelőre még elegendő a nedvesség ahhoz, hogy a termelők elérjék a hektáronkénti 27-28 mázsás hozamot. Lehet, hogy lesznek olyan parcellák is, ahol jobb lesz a hozam. Viszont a határt járva, és látva a később vetett repcék állapotát, ez már szinte lehetetlen, nem fog megvalósulni – nyilatkozta a mezőgazdasági termelő.
Az aszályos időjárás megviseli az adai határban a kukoricát, a napraforgót és a szóját is.
– A tavasszal elvetett növények elég szépen kikeltek, mert akkor még valamivel több nedvesség volt a talajban, de azóta stagnálnak. Egyszerűen nem nőnek, május derekán már nagyobb kellene, hogy legyen a kukorica, a napraforgó. A kukorica még mindig csak 3-4 levélben van. Sajnos, az ősszel kiszórt alaptrágya a mélyebb rétegben van, de a tavaszi fejtrágyázásnál szükség lenne nagyobb csapadékra, hogy a növény fel tudja venni a kijuttatott nitrogént. Erre nem nagyon van kilátás, mert kedvezőtlen az időjárás. A növénytermesztésnél szoktam mondani, hogy mi biztosítjuk a növénynek a fejlődéshez szükséges feltételek 20–30 százalékát, de föntről adják a többi 70–80 százalékot. Most ez az égi adomány nagyon hiányzik. A kártevők a kukoricaparcellákon egyelőre még nem okoznak nagyobb kárt, nem láttam a barkók ténykedését. Az adai határban az idén valamennyivel több napraforgót termesztenek, mint az elmúlt évben. Lehet, hogy a termelők nagyobb része áttért a napraforgó-termesztésre, mivel az ára kecsegtető, és jobban elviseli a szárazságot is, ezért nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint a kukorica esetében. Ez viszont még a jövő titka, közben még sok minden megváltozhat. Amennyiben az időjárás csapadékosra fordul, akkor a kapásoknál még nincs semmi veszve. Az adai határban csökkent a szójatermesztés, az idén kisebb területen termelik a gazdák. Nem tudnám megmondani, hogy az ára vagy más miatt, talán a szárazságtűrő napraforgóban jobban bíznak a felvásárlási ár és a hozam miatt is. A szója párás mikroklímát követel, ami most nincs biztosítva, még a Tisza menti területeken sem. Ezért félő, hogy kisebb hozamok lesznek, de ez is még a jövőtől függ. Az időjárás nagyon sok mindent helyre tud hozni, ami még előttünk van – mondta a gazdálkodó.
