2021. október 27., szerda

Isten arcának temerini vonásai

Folyamatosan újul Dél-Bácska egyik legösszetartóbb egyházközössége

Az idén Vajdaság-szerte ismertté vált, hogy a temeriniek számára milyen fontos a templomuk védőszentjének ünnepe. Szent Rozália napján ugyanis valóra vált a dél-bácskai település lakosainak dédelgetett vágya: Szent István-szobrot avathattak a központi templomuk kertjében. A megboldogult Szungyi László esperesplébános és a helyi civil szervezetek kezdeményezésének beteljesülése megkoronázta azt a megújulást, amely az utóbbi időben jellemzi a helyi egyházközösséget.

Megújult a hangosítás, és a megvilágítást is korszerűsítették (Fotó: Varga Zoltán)
Megújult a hangosítás, és a megvilágítást is korszerűsítették (Fotó: Varga Zoltán)

Fiatalos lendülettel kezdték meg ugyanis szolgálatukat Temerinben dr. Szöllősi Tibor plébános és Sáfrány Dávid káplán: az ifjú lelkipásztorok a Szent Rozália plébániatemplomon végzett felújítások mellett a telepi Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére épült millenniumi emléktemplomot is megtöltik élettel.

– Szungyi László atya mindent igyekezett karbantartani: ilyen szempontból nagyon hálásak a hívek is neki, és mi is. Igyekszünk folytatni azt a munkát és elképzeléseket, amelyeket ránk hagyott. Beköltözésünkkor először a plébánián előforduló gondokat orvosoltuk: több helyen szivárgott a csőrendszer, így a mesterek ajánlatára még felújíttattuk. Emellett tavaly Illés-nap előtt a kálváriát festettük át, hisz a természetes romlás mellett egyes stációkat meg is rongáltak. Ezeket megjavíttattuk, a domb tetején levő kereszteket és az azokat körülvevő falakat pedig tavaly és az idén is át kellett festetni. Végül kis táblákat is készítettünk, amelyeken megjelöltük, hogy csaknem 200 éves szent hely a temerini kálvária. Folytattuk László atya azon kezdeményezését is, amely a harangok felújítására vonatkozott. Ezt ugyanis halála miatt nem tudta befejezni. Már voltak árajánlataink, így belefogtunk a harangozórendszer korszerűsítésébe. Erre a célra nagyon sokat adakoztak a hívek, így a felújítás első fázisát tavaly be tudtuk fejezni. Reméljük, hogy az idén a harangnyelveket is fel tudjuk újítani – mesélte a kezdeti igyekezetekről Tibor atya.

Dr. Szöllősi Tibor atya (Fotó: Varga Zoltán)
Dr. Szöllősi Tibor atya (Fotó: Varga Zoltán)

Az önkormányzattól 2020-ban félmillió, 2021-ben viszont egymillió dinár támogatást kapott a temerini katolikus egyházközösség. Az idén ugyanis a plébániatemplom kihangosításának és megvilágításának korszerűsítését is tervbe vették – folytatta a temerini plébános.

– A központi templomban csaknem 30 éves hangosítórendszer működött. A mai korszerű eszközök mellett ez elenyésző minőséget tudott nyújtani. Sokan panaszkodtak, hogy nem értik a szertartás egyes részeit. Nyilván elsődleges szempont volt, hogy a szentmise üzenete érthető legyen. Márciusban tehát nekifogtunk a felújításnak. Nagy hálával tölt el, hogy a hívek hihetetlen módon összefogtak. Óriási munka folyt: egy napon keresztül 12 órán át 8 ember fúrt, és még többen vezették végig a vezetékeket azokon a helyeken, amelyek legkevésbé bontották meg a templom kinézetét. Emellett a belső teret kétszer-háromszor a padlótól a tetőig ki kellett takarítani, hiszen a vasárnapi szentmisékre használhatóvá kellett tenni. A hívek jöttek, és ha kellett, este tízig is takarítottak. Hatalmas csodálatot éreztem az iránt, hogy ennyire fontos az embereknek az ő templomuk. Hihetetlen érzés volt megtapasztalni ezt az összefogást. Az eredmény sem maradt el: most már a templom minden sarkában tökéletesen hallani Isten üzenetét, de a szertartásokat szükség szerint az udvarban is végig lehet követni. A belső tér kihangosítása mellett ugyanis kint, a templom külső falaira is kerültek hangszórók. A hordozható mikrofonokkal tehát bárhol tartható szertartás vagy körmenet, és bárhonnan hallgatni is lehet. Ahogyan később sorra jöttek az események, és egyre több pap is érkezett hozzánk, mind többen kerestek fel azzal a kérdéssel, hogy ki volt a kivitelező, hogyan sikerült ilyen jól megoldani a kihangosítást. Épp az imént beszéltem egy magyarországi paptársammal, aki szintén ilyen hangosítást szeretne. Törekedtünk ugyanis arra, hogy amit most megcsináltunk, az a következő 30 évben működjön, és jó legyen Hasonló módon újították fel júniusban a templom kivilágosítását is: a neoncsövek hideg fényeit melegre cserélték, és a belső tér mellett a templomot és a tornyot kívülről is megvilágították. A korszerűsítésre gazdasági szempontból is szükség volt, hisz a régi rendszer nagyon sok áramot fogyasztott – mondta Tibor atya. Kiemelte: az új, költséghatékony izzók szinte teljesen újjávarázsolták a templom belső terét.

– A legnagyobb örömmel viszont az tölt el, hogy a hívek örülnek az újításoknak, és ki is fejezik ezt az örömüket. Bármilyen munkálatnak, amit elvégeztünk, ez volt a szépsége: az emberek látják, érzik, hogy mindez értük van, és bele is fektetik a részüket. Akár adakozással, akár kétkezi munkával, vagy azzal, hogy kifejezik a hálájukat. Nagyon szép összefogásnak lehettünk részesei akkor is, amikor tavaly novemberben felfrissítettük a rózsáskertet. A felnőttek mellett külön öröm volt látni a fiatalokat, középiskolás fiúkat, ahogy ástak, kapáltak, gereblyéztek, ültettek. Vagy amikor tavaly augusztusban a plébánia kerítését lefestették a hittanosok. Ez is egy gyönyörű, kétnapos munkaakció volt.

Évről évre felújítják a csaknem 200 éves kálváriát Temerinben (Fotó: Varga Zoltán)
Évről évre felújítják a csaknem 200 éves kálváriát Temerinben (Fotó: Varga Zoltán)

Tibor atyát először 2016 augusztusában ismerhették meg a temeriniek. Akkoriban még ft. Szungyi László esperesplébános mellett töltött kápláni szolgálatot. Egy év temerini szolgálat után Tiszakálmánfalvára (Budiszavára) szólította a megbízatása, majd 2020. május 22-étől kinevezték Temerin plébánosává.

– Temerint és az itteni híveket már akkor megszerettem, amikor a káplánként teljesítettem szolgálatot. A következő három évben a tiszakálmánfalviak iránt is így éreztem: valahogy így van ez velünk, papokkal, hogy ahova küld bennünket a Jóisten, ott van a családunk. Értük dolgozunk, értük élünk. Így élem át most a temerini szolgálatot is. Ezt megerősíti az is, hogy plébánosként egész más a felelősségem és a küldetésem. Amikor idekerültem, akkor három dolgot tűztem ki magam elé célként. Az első és legfontosabb számomra, hogy imádkozzam a népért. Nem menedzserként jöttem ide: lelki atyaként szeretnék itt lenni. És ezt az emberek érzik is. Ugyanakkor ezzel a néppel együtt, közösségként, családként szeretném keresni Isten arcának vonásait. Nem úgy vagyok itt, mintha mindent tudnék, és mindenhez értenék. Igaz ugyan, hogy magas teológiai végzettségem van, de az említett célommal emlékeztetem magam arra, hogy mi továbbra is együtt keressük az Istent. Az olyan helyzetekben, amikor újra és újra megtapasztalom a közösség összefogását, akkor jómagam is rácsodálkozok az isteni gyönyörűségre, amely ekkora erőt és lelkesedést ad a népnek. A harmadik célomként azt határoztam meg, hogy a szolgálatommal el tudjam mondani a közösségnek, hogy milyen szép az Isten. A mindennapi élet során, az imádságokon keresztül, az emberi kapcsolatokon és a hétköznapi munkán keresztül tapasztalhatjuk az Isten közelségét. Ezt a megtapasztalt szépséget szeretném átadni a híveknek is. Minden más, ami körülöttünk történik, az ebből a lelkületből ered. Ez van a felújítások és a munkálatok mögött is, amihez az erőt és a lelkesedést az Istentől kapjuk az imádság és a hívek segítsége által. Ez az, ami előrevisz bennünket – mondta a plébános.

A temerini hívek összefogása példátlan: ha kell, rózsát ültetnek a fiatalok, kerítést festenek a gyerekek vagy takarítanak a felnőttek... (Fotó: Varga Zoltán)
A temerini hívek összefogása példátlan: ha kell, rózsát ültetnek a fiatalok, kerítést festenek a gyerekek vagy takarítanak a felnőttek... (Fotó: Varga Zoltán)

Tibor atya a Szent István-szobor felavatása előtt is közösségi összetartásra és imádságra szólította fel a temerinieket.

– Számomra nagy örömet jelentett az, hogy a templombúcsú előtt csaknem százan meggyóntak. A más településekről érkezett papok is megbizonyosodtak arról, hogy a hívek nagyon komoly lelki megújulást tanúsítottak. Nem felületes, megszokásból eredő gyónásokat hallhattunk: olyan emberek jöttek el, akik vágytak arra, hogy közel engedjék magukhoz a Jóistent. Sokat jelentett az, hogy nemcsak a külső ünneplésen volt a hangsúly, hanem elsősorban a belső megújuláson. Ehhez nagyban hozzájárult a perui San Ramón ferences rendi missziós püspök, Zserdin Antal Gellért jelenléte is. A püspök atya is megdöbbent, amikor meglátta, hogy a vele való találkozásra tele templom várt. Ugyanilyen érdeklődés és tisztelet övezte az ünnepkör első szertartását is. A búcsú alkalmával megtartott keresztúti ájtatosságán is megmutatták a hívek, hogy fontos számukra az, hogy együtt imádkozzunk Temerin lelki megújulásáért. A családoknak, a gyerekeknek, a fiataloknak nagy szükségük van a megerősítésre: legyünk hát mellettük. Rengeteg hívő tartotta fontosnak azt is, hogy részt vegyen az ünnepi szentmisén. Ez külön örömmel töltött el, ahogyan az is, amikor láttam, hogy hány ember segédkezett az ünnepi előkészületekben: sütöttek, főztek, takarítottak, díszítettek, söprögettek, a technikusok készültek az élő közvetítésre, több mint 20 pap érkezett… Ennek részese lenni óriási öröm volt számomra. Ezt koronázta meg a szobor megáldása, amelyet gyönyörű műsor kísért. Mindez kihangsúlyozta az ünnep fontosságát, nemcsak Temerin számára, de az egész Vajdaság számára is – tette hozzá az atya.

Korszerűsítették az elektromos harangrendszert is: az idén sor kerül a harangnyelvek felújítására is (Fotó: Varga Zoltán)
Korszerűsítették az elektromos harangrendszert is: az idén sor kerül a harangnyelvek felújítására is (Fotó: Varga Zoltán)

A két méter magas szobrot a magyar kormány támogatásával állították fel Temerinben. Szent István egész alakos szobrát a topolyai származású, de Magyarországon élő Dudás Sándor szobrászművész készítette. Tibor atya szerint különleges alkotásról van szó…

– Csak azt kértem a művésztől, hogy Szent István arcában legyen jelen az a jámborság és szelídség, amely a keménysége és határozottsága mellett jellemezte az államalapító királyunkat. A szobrász becsukott szemmel ábrázolta: mintegy imába merülve fordul a templomunk és az oda betérő hívek felé. Az evangélium mélyre látó emberként jellemzik Szent Istvánt. És az igazi, nagy dolgok sokszor csak csukott szemmel tapasztalhatók. Az Isten is láthatatlan a nyitott szemek előtt: a közelsége és jelenléte lehunyt szemekkel élhető meg a leginkább. A csukott szemek áhítatát megerősíti a szobor kezében tartott templom, amely az értékeinkre hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor a másik kézben ott a kard, amely ezen értékek védelmét jelképezi. A szobor szimbolikája a temerinieket a jövőben is emlékeztetni fogja arra, hogy folytatnunk kell azt a küzdelmet, amellyel megvédjük értékeinket.

A temerini Szent Rozália plébániatemplom harangjai mellett az óraszerkezetet is felújították (Fotó: Varga Zoltán)
A temerini Szent Rozália plébániatemplom harangjai mellett az óraszerkezetet is felújították (Fotó: Varga Zoltán)