2021. július 28., szerda

Az igazi pannon tengerész

A zentai Adrijan Arsenović hajóskapitánnyal a tiszai sétahajózásról és a folyón való viselkedésről

Ken Follett, a kémregények híres írója szerint ha petyhüdt kéz irányítja a kormánykereket, a hajó ide-oda imbolyog, ahogy a véletlen hozza, és nem jut el sehová. Nos, ha valaki tesz egy kirándulást a zentai Adrijan Arsenović Ariana hajóján, nyugodt lehet, hogy a 45 éves hajóskapitány biztos kézzel kormányozza a hajót, a kirándulás pedig örök élmény marad.

Adrijan hajóskapitány szinte születése óta szeli a folyami vizeket. Zenta mellett a Tiszán rövidebb-hosszabb kirándulásokra szállít utasokat, újabban pedig kisebb rendezvényeket, legény- és lánybúcsúkat, osztálytalálkozókat is tartanak a hajóján, amelyet édesapja vásárolt még 1975-ben.
– Minden évben igazgatott, javított rajta valamit: a kabint alakította, hajtóművet cserélt rajta, és az egykori vontatóhajót takaros jachttá varázsolta – mesélte Adrijan, aki elmondása szerint lényegében ezen a hajón cseperedett fel: itt tette meg az első lépéseket, itt is hintázott, s azóta is jórészt itt éli az életét.
Adrijan nagyszülei Apatinból gőzhajóval érkeztek Zentára, hogy itt telepedjenek le. Nagyapja, akit személyesen már nem volt alkalma megismerni, az első révkapitányi tisztséget töltötte be Zentán, az édesapja pedig a Mahart Magyar Hajózási Zrt. képviselőjeként dolgozott Belgrádban.

Az Ariana hajó naponta viszi sétahajózásra az utasokat a Tiszán
Az Ariana hajó naponta viszi sétahajózásra az utasokat a Tiszán

Az Arijana hajó, amellyel naponta a vízen van, 13 méter hosszú és 3,55 méter széles, 12 személyre regisztrált jármű. Az utasok a hajó tatjában lévő tornácon kényelmesen le tudnak ülni, hajókázás közben nyugodtan át tudnak sétálni előre a hajóorrba, ahol a padokon ülve sokkal szebb a kilátás – ecsetelte a kapitány, és hozzáfűzte, hogy ha van érdeklődő rá, szinte naponta szervez hajókirándulásokat a Tisza 131-es kilométerénél, Szanádnál lévő szigetig, illetve a Halászcsárdáig.
– A szüleimmel 1986-ban Regensburgig felhajóztunk, 2002-ben pedig a törökbecsei község bérelte ki a hajómat. Akkor két nagyobb és két kisebb hajóval egy tudományos expedíció keretében a Titelnél lévő 0. kilométertől felhajóztunk egészen az ukrán–magyar határig, pontosabban Tuzsérig. Az ökológusok vízmintát vettek a folyó különböző részein, megvizsgálták az élőlényeket, a halakat és a növényzetet is, feltérképezték a területet, és az expedíció során szerzett tapasztalatokat egy könyvben is megörökítették – magyarázta Adrijan, s hozzáfűzte, hogy számára ez az út óriási élmény volt.
Természetesen egy hajóskapitánynak nemcsak biztos kezekkel kell kormányoznia a hajóját, hanem figyelnie kell az általa szállított utasokra és persze a Tiszában fürdőzőkre is.

– Amikor csoportokat szállítok, illetve amennyiben a hajón legénybúcsút, leánybúcsút tartanak, nagyon oda kell figyelni a fiatalok viselkedésére. Ha kisgyermek is van a csoportban, vagy valaki nagyon fél, akkor arra mentőmellényt adok. A vízen sokan nem ismerik a szabályokat. Sajnos ezen a szakaszon nincs folyami rendőrség, de még ellenőrök sincsenek, akik odafigyelnének arra, hogy le vannak-e regisztrálva a csónakok, illetve a tulajdonosának van-e jogosítványa – ecsetelte, s hozzáfűzte, hogy beszélgetésünk előtt egy két nagy uszályt vontató hajó haladt át a Tisza zentai szakaszán, a Tisza közepén pedig ott voltak a csónakok, és ügyet sem vetettek a feléjük közeledő uszályokra. Sajnos ugyanez a helyzet az úszókkal is, azok sem törődnek a járművekkel, míg baj nem történik. Magyarországon a vízi rendőrség már komoly büntetéseket ró ki a Tisza közepén fürdőzőkre, illetve a Tiszát átúszókra.

Adrijan Arsenović szinte a hajón nőtt fel
Adrijan Arsenović szinte a hajón nőtt fel

– Szerintem itt is bójákkal kellene elkeríteni a fürdőzőkre biztonságos szakaszt, és úszómesterek is kellenének a strandokon. Nagyon komolytalanul mennek a dolgok a folyónak ezen a szakaszán, de hála istennek, egyelőre még nem történt nagyobb baj. A kánikulában a fürdőzők közül sokan azon nyomban beugranak a vízbe, amint a partra érnek, viszont sosem lehet tudni, hogy a szervezetük miképpen reagál erre – figyelmeztetett a folyót jól ismerő hajós.
Adrijan holtszezonban is szeli a hullámokat. Igaz, nem a Tiszán, hanem Nyugat-Európában, ugyanis Belgiumban dolgozik folyami matrózként.
– Hatodik éve, hogy évente négyszer-ötször kiutazok. Négy hetet dolgozok a hajón, majd ugyanennyi időt tölthetek el idehaza. A nyarakat úgy próbálom intézni, hogy itthon legyek – mondta Adrijan, majd arról mesélt, hogy hihetetlenül élénk ott a vízi közlekedés.

– A nagyobb folyókat szelő hajók mintha egy autópályán közlekednének, megelőzik egymást, egymásra „dudálnak”, és a kikötők is tele vannak hajókkal. Legutóbb Rotterdamtól egészen Bázelig lehajóztunk, illetve az Antwerpen–Duisburg szakaszon szeltük a habokat, s homoktól, kövektől kezdve a vasgerendákig mindent szállítottunk. Sok mindent láttam, de különösen a Rajnának a hegyekben lévő 150 kilométeres szakasza gyönyörű, a parton kastélyokkal és szép bajor házakkal, a víz tisztasága pedig egyedülálló. Nincsenek benne gallyak és műanyag palackok, ami viszont a Tiszánkban rengeteg van – mutatott rá.

Adrijan néhány évvel ezelőtt komoly terveket szövögetett: nagyapjához hasonlóan révkapitányi tisztség megszerzésében gondolkodott, illetve egyik nagy álma volt az is, hogy egy kikötői vendéglátóegységet működtessen, s tervben volt egy nagyobb hajó megvásárlása.
– Azóta a törvények sokat változtak, s ehhez egyetemi és hajósvizsga is kellene, 45 évesen pedig nehéz lenne nekiülni és tanulni. Persze továbbra is ez a szívem vágya, meg az, hogy segítsek a hajós embereken – hangsúlyozta.
Aki hajózni szeretne a Tiszán, az keresse meg a Facebookon a Hajókázás a Tiszán – Plovidba Tisom oldalt, amelyen mindig megtalálni Adrijan tervezett útjait és az árakat is.