2021. június 20., vasárnap

250 éves a kúlai Szent György-templom

A járványügyi intézkedéseket szem előtt tartva szerény, bensőséges ünnepségre készülődnek Kúlán

Nehéz feladat elé került az újságíró, amikor az előre megadott terjedelemben egy 250 éves templomot kell bemutatni. Mert az ilyen és hasonló régi épületeknél nem csupán a festmények, kegytárgyak, szobrok, hanem a falak is mesélnek. És az emberek is. Az innen-onnan összegyűjtött, kapott, olvasott, felkutatott információkból pedig az olvasónak teljes képet kell kapnia az adott templomról − esetünkben a kúlai Szent György római katolikus templomról −, amely idén ünnepeli fennállásának 250. évfordulóját. A hosszú történet rövidített változatának felgöngyölítése Juhász György helyi esperes plébánosnál kezdődött, aki elmondta, hogy 1986-ban került Kúlára, az akkor már beteg plébános, Kőmíves Károly mellé.

− Mivel Kúla előtt Újvidéken szolgáltam, a plébános azt mondta, szeretné, ha nyugalomba  vonulása után is Kúlán maradhatna. Elfogadtam felkérését. Már amikor idekerültem, láttam, hogy a falak 4–5 méter magasan nedvesek, hiszen amikor a templom épült, nem szigetelték őket.

A kúlai Szent György-templom napjainkban (Fotó: Paraczky László)

A templom belül tiszta és szép volt, mint amilyen ma is, csak a falakkal volt gond. Nem akartam, hogy az akkori plébános rosszat gondoljon rólam, mármint hogy én, mint frissen érkezett pap, azonnal nekilátok leveretni a falakról a vakolatot. Másrészt tartottam attól, hogy a hívek sem vennék jó néven, ha mindjárt ilyen komoly dolgokban intézkedek. Egyébként akkoriban erre sem pénz, sem lehetőség nem volt. Később, a 90-es években a háborús világ és infláció miatt teljesen lemondtunk az említett munkálatokról. Egyébként kissé tartottam attól, hogy ha nekivágunk a gépi úton történő vízszigetelésnek, megrepedeznek a falak, és kár keletkezik. Később, amikor újra szóba került a falak szigetelése, Blaskó Imre mérnökkel elmentünk Bácsfeketegyre, ahol már az új módszerrel szigetelték a református templom vastag falait, majd a cseneji templomot tekintettük meg. Mind a két helyen láttam, hogy szépen dolgoznak és megnyugodtam. Így került sor a kúlai templom szigetelésére, 2005 szeptemberében, a munkával egy hónap alatt végeztek a mesterek – magyarázta Juhász György atya. Tekintettel arra, hogy a beszélgetés elején nagyon előre ugrottunk az időben, visszakanyarodunk a múltba.

A templom bejárata feletti márványtáblán a következő szöveg olvasható: MARIA THERESIA AUGUSTA REGNANTE ANNO DOMINI 1770, vagyis Mária Terézia dicső uralkodása alatt, az Úr 1770-dik évében. Eszerint az akkor 18 öl hosszú és 7 öl széles templomot 1770-ben építették, és Szent György tiszteletére szentelték fel. A templombúcsút azóta minden évben április 24-én tartják. Anyakönyvet 1771 óta vezetnek.
György atya elmondta, a templomban a bejegyzések szerint három alkalommal végeztek jelentős beruházásokat. 

A két templom 1910-ben. Az első a Szent György-templom. (Fotó: Regécz László gyűjteményéből)

− 1828-ban a hívek száma már háromszorosára nőtt, ezért a templomot megnagyobbították. A szentélyt 10 méterrel hátrább vitték, valamint két oldalt egy-egy épületrészt építettek: egy sekrestyét és egy kisebb termet (kistemplomot), felettük pedig egy-egy templomi karzatot emeltek. Ekkor nyerte el a templom a mai formáját: 44,5 méter hosszú, a hajó belmagassága 16 méter, a torony magassága 39 méter. A templom nagyobbítása a mai napig főleg az oszlopok tekintetében jól látható – sorolta beszélgetőtársam. Hozzátette, az egyházi jegyzőkönyvek szerint abban az időben évente átlagosan 250 gyermek született, ennyit kereszteltek meg. 

Elmondta azt is, hogy a tornyot először 1861-ben újították fel, 1880-ban pedig újabb beruházás történt. Új tetőszerkezet került a templomra, kívül-belül újrameszelték, lecserélték az ablakokat, a tetőt és a tornyot pedig zsindely helyett bádoggal vonták be. Ekkor került a torony tetejére az aranyozott kereszt, az alatta lévő gömbbe pedig emlékiratot helyeztek. 

FESTÉSEK, FESTMÉNYEK 

1898-ban cseh festők gazdag barokk stílusban festik ki a templom belsejét és külsejét egyaránt. A templomban összesen tizenkilenc olajfestmény és a mennyezeten még tizenöt kép található.  A mennyezet képeit Szirmay Antal, szabadkai festő és grafikus készítette, a festmények pedig a papi hivatást örökítik meg. Az elsőn Péter, légy az én halászom!, a másodikon Nézd mily érett a gabona, de kevés az arató!, a harmadikon Szeresd és tanítsd gyermekeimet! a téma, a negyedik festmény témája Vegyétek a Szentlelket és legyetek tanúim!, az ötödiké: A kenyértörésről ismerték fel őt!

Az oratóriumban (kistemplomban) két kép látható. Az egyik olajfestmény, amely Szent György vértanút ábrázolja (Romanek Inka budapesti festőművész alkotása), úgy készült, hogy vak gyermeke is ki tudja tapintani a kép motivumát. A budapesti vakok és gyengénlátok szövetsége ajándékozta a templomnak. A másik képen Borromeo Szent Károly püspök látható.

A főoltár képe Szent György vértanút ábrázolja, két angyal kíséretében. A képet Joseph Kessler (1828–1887) bécsi festőművész készítette. A két mellékoltár felett is áll egy-egy igen szép és értékes kép. A bal oldali kép a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, aki a karjai közt tartja halott Szentfiát, akit épp akkor vettek le a keresztről. A kép alsó sarkában Pesky József (17951862) budapesti festőművész neve olvasható.

A mellékoltár feletti kép a Szentcsaládot ábrázolja (Fotó: Paraczky László)
A mellékoltár feletti kép a Szentcsaládot ábrázolja (Fotó: Paraczky László)

A jobb oldali mellékoltár képe a Szent Családot ábrázolja: a Gyermek Jézust, Szűz Máriát és Szent Józsefet. A festő neve bizonytalan, ugyanis a képen nem található semmilyen írás, hacsak a képkeret alatt nem húzódik meg. Kőmíves Károly atya úgy vélte, hogy az alkotás Joseph Kessler műve.

A templom bejáratának közelében található jobb oldalt Szent József a Kisjézussal, bal oldalt pedig Szent Anna asszony, aki leányával, Szűz Máriával ismerteti a Szentírást. Ez a két kép Szent Fülöpről (Filipovo) került a templomba 1964-ben.

TOVÁBBI FELÚJÍTÁSOK ÉS JAVÍTÁSOK

1932-ben ismét nagyobb javításokat végeztek a templom tornyán.

A fából készült főoltár helyére 1941-ben Budapesten készült egy fehér márványoltár, Brandecker Ferenc és neje ajándéka.1955-ben a hívek adományaiból kívülről újravakolták a templomot. A régi barokk díszek csak a homlokzaton maradtak meg.1958-ban ugyanígy adakozásból emeltek kerítést a templom köré. Egy évvel később pedig új kőlapokat helyeztek a régi terméskő padlózatra. Fontos megjegyezni, hogy 200 év alatt a templom körüli talaj legalább 40 cm-rel megemelkedett, ezért a padlózatot is meg kellett emelni.1961-ben a hívek adományából 20 db új vaskeretes ablak készült. 1964-ben a zombori Boja festőszövetkezet tagjai, Ambrošić Ivan, Kiss Lajos és Buják Ede, megújították a templom eredeti ornamentikáját. Kiss Lajos új képeket festett a mennyezetre, Fugel képeinek sorozatából a papi hivatás evangéliumának jeleneteit.

AZ APA ELLENŐRZI A FIA MUNKÁJÁT

−A 2005-ben történt vízszigetelést követően 2006-ban a templomban folytatódtak a munkálatok. Miután leverték a vakolatot, a falak száradtak, közben körbe betonozták a falakat, hogy esőzéskor a víz ne follyon a falak alá. Az újravakolásra 2007-ben került sor, továbbá felújították a templom villanyhálózatát és a hangosítást is. 2009-ben a templomot kívül és belül is újrafestették.

Pihenést tart az önkéntes hívek egy csoportja a templom belső tatarozása közben, 2005. szeptember 26-án (archív fotó, kúlai plébánia)

– A dolog érdekessége az, hogy a munkát ifj. Ambrošić Ivan végezte, annak a mesternek a fia, aki 1964-ben a cégtársakkal kívül-belül festette a templomot. Az történt, hogy az apa fél évszázad után újra eljött a templomba, hogy ellenőrizze a fia munkáját, és elégedett volt. Másrészt nekem nagyon bonyolultnak tűnt az egész, ugyanis felforgatták az egész templomot, kimozdították a padokat, szobrokat, képeket, mindenütt állt a por, az állványt pedig ide-oda rakták. Ennek ellenére elmondhatom, hogy a templom ornamentikájának felújítása nagyon szépen sikerült, elégedett vagyok a munkával. A hívek segítségével napokig takarítottunk mire minden a helyére került, de szép lett a templom, és ez a legfontosabb – mondta Juhász György atya.

RÉGI ÉS ÚJ VITRÁZSOK

A kúlai plébániatemplomban nyolc vitrázs, festet üveggel díszített ablak található, melyeken egyházunk egy-egy szentjének képe látható.

Az első négy ablakot Zsellér Imre (1878–1959) mozaik- és üvegfestő művész tevezte és készítette. A szentélyben levő két ablak a Bibliából ismert Szent Józsefet és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja, a másik két vitrázs Szent Borbála és Szent Sebestyén vértanúk emlékét őrzi. A négy ablak Budapesten készült 1912-ben, és onnan szállították Kúlára. Az évek során több része is összetört (vagy betörték) és a későbbiekben a zombori Stanišić üvegfestő műhelyében renoválták.

A következő négy ablakot eredetileg is Milan Stanišić mester műhelyében készítették 2011-ben. A középsőn Szent István király látható, aki országát és koronáját felajánlja a Boldogságos Szűz Máriának. A templom bal oldalán Boldog Gizella és Szent István király fia, Szent Imre herceg vitrázsképe látható. A főbejárat melletti ablakon Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök, a bal oldalon pedig Salkaházi Sára (ugyancsak vértanú) szerzetesnővér látható.

SZOBROK A TEMPLOMBAN

A szentélyben Péter apostol és Szent József természetes nagyságú szobrai áltak, ezek a renoválás során a templom falán elhelyzett új állványokra kerültek, hogy mindenki számára jól láthatók legyenek. Az előbbi Szent Fülöpről (Filipovo) érkezett, az utóbbit pedig kúlai mesterek, Derkovits András és Fürstner András készítették. A szentélyben megtalálható még két kis szobor: Jézus szíve és Mária szíve. Ezeket dr. Ormayné adományozta a templomnak 1910-ben.

A hajóban Kis Szent Teréz és Szent Erzsébet szobra áll. Előbbi a hívek adományából készült Budapesten, utóbbit Dévai Pálné ajándékozta. Az oldalhajót Árpádházi Szent Margit szobra ékesíti, mely ugyancsak Szent Fülöpről került a templomba. Szemben a Szeplőtelen Szűzanya szobra látható, melyet 1925-ben Mack Stefánné adományozott a templomnak. Hátul áll Szent Antal szobra, karján a Kisjézussal. Régen az oldalhajón volt a helye, de később hátra szorult a kórus alá díszes, faragott kőkerettel. A szemközti oldalon hasonló díszítéssel látható Lourdes-i Mária kőszobra, mely 1945-ben került a templomba. A szobor eredetileg Mack Anna háza előtt állt, a háborúban elesett férje és fia emlékére készült. A hajó jobb oldalán megtalálható még Nepomuki Szent János szobra. Ez a szobor 1810-ből származik, Thurszky András uradalmi igazgató adományozta a városnak. 

2018-ban átfestették a rozsdásodó templomtetőt és a keresztet. A restaulálás közben a kereszt talapzatában rábukkantak az 1828-ban helyezett emlékiratra, amely a templom akkori felújításáról szól. Juhász György atya a mostani felújításkor egy ehhez hasonló emlékiratot, egy rózsfűzért, és egy asztali naptárt helyezett a felújított kereszt talapzatába. A jeles évfordulóra felújították a Szentháromszág-szobrot és befejeződött a templom körüli új kerítés is. 

− A templomrenoválás anyagi fedezetét a kúlai hívek hozzájárulása tette lehetővé, de más források révén is nagy segítséghez jutottunk. Külön szeretném kiemelni a Bethlen Gábor Alap igen jelentős anyagi segítségét, melyet ezúton is köszönök a magam és a kúlai hívek nevében. Így a Szent György-templom 250 év után teljes díszbe öltözve várja a jeles jubileumra érkezőket – mondta végezetül Juhász György plébános.

Felhasznált irodalom:

  1. Kőműves Károly (szerk.) 1971, Két évszázad emlékére, Kúlai róm.kat. egyházközség, Kúla
  2. Kozma Lívia (2018. 11. 09.), Ismét ragyog a toronykereszt, Magyar Szó
  3. Hírnök (A kúlai egyházközség folyóirata), 2005 decemberi szám, 2006 áprilisi szám, 2008 decemberi szám, és 2018 decemberi szám.
  4. Kúlai Kommuna, 2020. május 4., 2020. június 1. és 2020. július 3-i száma
  5. Krisztián Noémi, 2020.,Vidékem (néprajzi) értékei, kulturális öröksége, A kúlai Szent György-plébánia, Kézirat.