2021. április 21., szerda

Folytatódik az alkotmánymódosítás folyamata

A parlament Alkotmányügyi és Jogalkotási Bizottsága jövő héten tűzi napirendjére a kérdést

Ana Brnabić miniszterelnök a köztársasági kormány más képviselőinek a jelenlétében megerősítette, hogy a Szerbiai Képviselőház elnökével, valamint az igazságügyi miniszterrel folytatott egyeztetésen megállapodás született arról, hogy megkezdődik az alkotmánymódosítás parlamenti szakasza. Mint hozzátette, nagyjából tíz napon belül a módosítási kezdeményezés beterjesztőjének, azaz a köztársasági kormánynak a képviselői a parlament Alkotmányügyi és Jogalkotási Bizottsága ülésén ismertetik a javaslatot.
A kormányfő tegnap emlékeztetett arra, hogy a köztársasági kormány tavaly decemberben továbbította a Szerbiai Képviselőháznak az alkotmánymódosításra vonatkozó kezdeményezést. Ezzel, az évek óta tartó huzavonát követően, ismét megkezdődött az alkotmánymódosítás folyamata. Az alaptörvény módosítására Szerbia uniós csatlakozás folyamatának a keretében kötelezte el magát. A kezdeményezésben olvasható magyarázat értelmében az alkotmány 4. szakaszát (ez foglalkozik a hatalommegosztás kérdésével), továbbá a bíróságokra és az ügyészségekre vonatkozó szakaszokat (142–165) módosítanák, valamint ezzel összefüggésben egyebek mellett a Szerbiai Képviselőház hatásköreit és döntéshozatali eljárását szabályozó szakaszokat, továbbá a Szerbiai Alkotmánybíróság összetételét, bíráinak a megválasztását és kinevezését szabályozó szakaszt.
Ana Brnabić szavai szerint az alkotmánymódosítás közvitáját a parlamentben tartják meg. Mint hozzátette, az államvezetés számára fontos, hogy a módosítás tekintetében minél szélesebb körű konszenzus alakuljon ki. Az igazságügy reformjának a keretében megejtett lépéseknek és intézkedéseknek a szerbiai igazságügyi szervek hatékonyságának a magasabb szintre való emelése a célja – emelte ki Brnabić, aki egyéb lépéseket is kilátásba helyezett ezen a területen, egyebek mellett a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását, de a centralizált igazságügyi IT-rendszer kialakítását is bejelentette.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatos időbeli korlátozásokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Brnabić kifejtette: az alkotmánymódosítás folyamatának a minősége fontosabb annak a dinamikájánál.
A jelenleg hatályos alkotmányt 2006. november 10-én hirdette ki a parlament és ezzel lépett hatályba. A parlament előzőleg szeptember 30-án fogadta el az alkotmány javaslatát, majd a képviselőház elnöke másnap kiírta a népszavazást, amelyet október 28-án és 29-én tartottak meg. A részvételi arány egyes források szerint 54,91 százalékos volt, mások szerint 51,5 százalékos, de olyanok is voltak, akik azt állították, valójában 49,7 százalékos volt és manipulációk által haladta meg az 50 százalékot.
A részvételi arány az akkor hatályos alkotmány okán volt fontos az új alkotmány, vagy az alkotmánymódosítás referendumon való megerősítésének a szempontjából – a jelenleg hatályos alaptörvény már úgy rendelkezik, hogy az alkotmánymódosítási aktus akkor tekinthető megerősítettnek a nép által, ha azt a referendumon résztvevő szavazók többsége támogatja. Bármekkora is volt a részvételi arány 15 éve, a szavazók 97,31 százaléka válaszolt akkor igennel a kérdésre, hogy támogatja-e az új alkotmányt. Jelenleg Szerbia tizenharmadik alkotmánya hatályos.

Jobbá tennék a választási feltételeket

Ana Brnabić a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy már a kormány jelenlegi összetételének a megalakítását követően lépéseket tett a választási feltételek jobbá tételének a céljával. Mint azt elmondta, az ODIHR és az EBESZ küldöttségével való novemberi egyeztetést követően december elején ismét megalakult a kormány a választási feltételek jobbá tételével megbízott munkacsoportja. Brnabić elmondása szerint jelenleg a parlamenti képviselők megválasztásáról, a helyi önkormányzati választásokról és a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvények módosítási tervezeteinek a kidolgozása van folyamatban, összhangban az ODIHR észrevételeivel.