2021. június 17., csütörtök

Októberre halasztják a népszámlálást

A járványhelyzettől függően az is megtörténhet, hogy a lakosság összeírását majd csak jövőre végzik el

Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter arra szólította fel a parlamenti képviselőket kedden, hogy módosítsák a népszámlálással foglalkozó törvényt, ugyanis a járványhelyzet miatt nem tudják azt megvalósítani április 1-je és 30-a között, ahogy azt a múlt év februárjában meghozott törvény szerint tervezték. A törvénymódosítás értelmében a népszámlálást októberre halasztanák, habár az őszi határidő is a járványhelyzet alakulásától függ majd, fennáll a veszélye annak is, hogy a népszámlálást 2022-re odázzák el.
Nedimović felszólalásában a köztársasági képviselőház mai ülésén rámutatott arra, hogy a lakosság összeírását egy összetett előkészítő eljárás előzi meg, amelybe megközelítőleg 20 ezer instruktort, azaz népszámlálót kell bevonni. Mint mondta, a népszámlálás során begyűjtött adatok fontosak a jövőbeli stratégiai irányvonalak megalkotására. A jelenlegi járványügyi adatok sajnos nem teszik lehetővé, hogy egészségügyi szempontból biztonságban szervezzék meg a lakosság, a háztartások és lakások összeírását.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a nemzeti kisebbség összeírásának politikai és társadalmi jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, a nemzeti kisebbség számszerű kimutatása egyben az adott kisebbség elismerése az adott országban, másrészt pedig az identitás felvállalását, illetve a politikai közösséghez való tartozást is jelenti. A VMSZ számára stratégiai jelentőségű a lakosság és a háztartások összeírása, amely szerinte a járványhelyzettől függően, vagy ez év október 1-je és 31-e között, vagy majd csak 2022-ben valósul meg.

Kovács Elvira: A nemzeti kisebbség számszerű kimutatása egyben az adott kisebbség elismerése az adott országban (Ótos András felvétele)
Kovács Elvira: A nemzeti kisebbség számszerű kimutatása egyben az adott kisebbség elismerése az adott országban (Ótos András felvétele)

Kovács Elvira elmondta, a népszámlálás ugyanis jogilag rendezett helyzetet hozhat, amelyben érvényesülhetnek a kisebbségi jogok, a nemzeti hovatartozás kifejezése és megerősítheti a nyelvi identitást. A nemzeti kisebbségekről szóló törvény előírja a nemzetek közti egyenrangúságot, míg az állami igazgatásban felismeri azokat a megerősítési intézkedéseket, amelyek a kisebbségeket kiemelt helyzetbe helyezik. Vagyis a kisebbségi törvény az adott közösség nemzeti összetételét veszi figyelembe, a közintézményekben való részvételüket, illetve a nyelvismeretet határozza meg. A törvényelőírások alkalmazásához ezért elengedhetetlenek a lakosságra vonatkozó adatok, azzal, hogy a nemzeti hovatartozásról szóló adat a rendkívül érzékeny adatok közé tartozik. Az Alkotmány lehetővé teszi a nemzeti hovatartozás kinyilvánítását, ám senkit sem kötelez erre. Habár az előírások egymásnak ellentmondanak, a hovatartozás kinyilatkozása elengedhetetlen a nemzeti kisebbségi politika megalkotásához.

Kovács Elvira kitért arra a felmérésre is, amelyet a tartományi ombudsman végzett a közintézményekben. Az adott közösség lakosságának nemzeti összetételét vette alapul, illetve a kisebbségi nyelv használatát. A 2015-ös adatok alapján a magyar, román, szlovák és a horvát kisebbség nem képviselteti magát kellő arányban a tartományi intézményekben. Elmondta ugyanakkor, hogy az utóbbi időben megnőtt az igény, hogy minél nagyobb számban kapcsolják be a közintézmények munkájába a kisebbséghez tartozókat. Ennek fügvényében 2016-ban egy olyan előírás született, amely a nemzeti kisebbségek arányának növelését rendelte el a közintézmények munkájában. Ezt a VMSZ kezdeményezésére törvényelőírások is követték, hogy a közösség nemzeti összetételét is nyomon lehessen követni a közigazgatási intézményekben. A tartományi ombudsman későbbi felmérései azonban arra mutattak rá, hogy 2018-ban még mindig a magyar, roma, szlovák, horvát és a román kisebbség kisebb arányban képviselteti magát a közintézményekben, mint amit a közösség lakossági összetétele megkövetelne. Rámutatott, az Európai Unióhoz való társulási folyamatban a tárgyalási fejezetek is figyelemmel kísérik a kisebbség helyzetét, az Európai Bizottság legutóbbi szerbiai országjelentésében ugyan rámutatott arra, hogy Szerbia jó és alapos törvényelőírásokkal rendelkezik, ami a kisebbségi jogokat illeti, mégis megjegyezték, nagyobb erőbefektetésre van szükség azok érvényesítéséhez.
A felszólaló képviselők többsége is a népszámlálás jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kiemelték, attól függetlenül, hogy mikor végzik el a lakosság és háztartások, valamint a lakások összeírását, legalább hat hónappal kitolódik a hivatalos adatok közzététele is, de legkésőbb 2023. június 30-áig ezt a folyamatot el kell végeznie a Köztársasági Statisztikai Hivatalnak.
A parlament keddi ülése a képviselők képviselői kérdéseinek feltevésével kezdődött, amelynek során rákérdeztek a faluhelyeken végzett szervezett oltások lebonyolítására.

Újhelyi Ákos (Ótos András felvétele)
Újhelyi Ákos (Ótos András felvétele)


Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy miután Szerbia az eurointegrációt tűzte ki külpolitikai prioritásaként, a törvényelőírásokat össze kell hangolnia az EU előírásaival, amelyek között szerepel a fogyasztóvédelem, illetve a termékbiztonság is, ezzel pedig az egyenlő jogok érvényesítése az európai piacon. Újhelyi azzal a kérdéssel fordult a kormányhoz, hogy milyen fázisban van a fogyasztóvédelemre vonatkozó hazai előírások összehangolása az EU előírásaival, illetve milyen intézkedéseket tervez a kormány a fogyasztók érdekeinek és egészségének védelmében.