2021. március 2., kedd

Szarvas Gábor hazaköltözött Adára

A könyvtárban kialakított emlékszoba méltó emléket állít szülőhelyén a magyar nyelvművelés megteremtőjének

Az adai születésű Szarvas Gábor nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtőjének tiszteletére tavaly októberben a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok ötvenéves évfordulóján emlékszoba nyílt Adán, a könyvtárban. A látogatók számára a kiállított hagyaték, valamint a jól megtervezett grafikai elemek és fényeffektusok nemcsak érdekessé, hanem látványossá is teszik a Szarvas Gábor-emlékszobát. Az emlékszoba kialakításánál fő szempont volt, hogy a kis méretű helyiségben minden elférjen és a belépő látogató átfogó képet kapjon a nyelvészről és a munkásságáról – tudtuk meg Morvai Nagybali Tamara könyvtárostól, a projektum vezetőjétől. Az emlékszoba anyagát Szarvas Gábor nyelvész és felesége, Szarvas Gáborné Harrer Paula hagyatéka képezi. A hagyatékban a nyelvész személyes levelezése, dokumentumai, könyvei és személyes tárgyai, valamint a Magyar Nyelvőr és a Nyelvtörténeti Szótár eredeti példányai, eredeti újságcikkek, fényképek és Harrer Paula emlékkönyve találhatók. Morvai Nagybali Tamara elmondta, hogy ebből a hagyatékból állították össze az adai könyvtár munkatársai az emlékszoba anyagát, amit a jövőben szeretnének fejleszteni és bővíteni, hogy megerősítsék Szarvas Gábor kultuszát Adán, ahol egykor a helybeli lakosok nagyon büszkék voltak a nagy nyelvészre, városuk szülöttjére. 

Morvai Nagybali Tamara
Morvai Nagybali Tamara

– Mindig is volt a könyvtárunknak egy olyan helyisége, amit Szarvas-szobának neveztünk. Itt tároltuk azt a hagyatékot, ami most a Szarvas Gábor-emlékszoba anyagát képezi, illetve a nyelvművelő egyesület dokumentumait, a történeti állományunkat, valamint a helytörténeti dokumentumainkat – mesélte Morvai Nagybali Tamara. – Időről időre megjelentek kutatók, érdeklődők, hogy szeretnének betekintést nyerni ezekbe a dokumentumokba, régi Nyelvőröket szeretnének olvasni. Ezt a rendszert azonban csak mi láttuk át és ez nem egy olyan helyiség volt, ahova látogatókat, érdeklődőket vagy olvasókat be tudtuk volna vezetni, mert ez egy raktárként működött. A különös 2020-as évben nekünk is belső munkálatokra kellett összpontosítanunk, mert volt egy olyan időszak, amikor olvasókat sem tudtunk fogadni, teljesen zárva tartottunk, elmaradtak a programjaink is. Ezért úgy döntöttünk, hogy hátsó raktárainkat rendezzük. Számunkra, fiatal könyvtárosoknak, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy mi az, amit tulajdonképpen őrzünk. Ekkor támadt az ötletünk, hogy ezt a hagyatékot, Szarvas Gábor és felesége, Harrer Paula hagyatékát az érdeklődők számára elérhetővé és láthatóvá tegyük. A Magyar Nemzeti Tanácsnál pályáztunk bútorzatra és a Szekeres László Alapítványnál az épület belső meszelésére, javítására. Így ki tudtuk akítani egy meglévő helyiségből a Szarvas Gábor-emlékszobát. Nagyobb átalakításokra nem volt szükség, mert minket is meglepetésként ért, hogy egy rejtett ajtó összeköti a képtárunkat és az emlékszobát, erre egy régi szekrény elmozdítása során derült fény. Majd megkezdtük a Szarvas Gábor hagyatékának leltárba vételét, amelyet 1970-ben kapott a Szarvas Gábor Könyvtár használatra a Zentai Levéltárból. Ebben a hagyatékban Szarvas Gábor és Szarvas Gáborné Harrer Paula levelezése található, személyes dokumentumok, Szarvas Gábor könyvei, a Magyar Nyelvőr és a Nyelvtörténeti Szótár eredeti példányai, eredeti újságcikkek, fényképek, Szarvas Gáborné Harrer Paula emlékkönyve és a nyelvész személyes tárgyai, illetve hozzá és a Nyelvőrhöz kapcsolódó dokumentumok. 1970-ben, amikor ide került a hagyaték, akkor a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokon kiállították. Akkor is nagy érdeklődés övezte a kiállítást, viszont azután feledésben merült, és zárt szekrények mögött őriztük a hagyatékot. Majd 2020-ban a nyelvész halálának 125 éves évfordulója és a nyelvművelő napok ötvenedik évfordulója alkalmából sikerült ezt az emlékszobát megnyitnunk – közölte a könyvtáros. 

Harrer Paula emlékkönyve (Fotó: Szarvas Gábor Könyvtár)
Harrer Paula emlékkönyve (Fotó: Szarvas Gábor Könyvtár)

Az emlékszobában a nyelvész személyes tárgyai közül nem őriznek olyan sokat, csak egy csészét és egy pipát. Morvai Nagybali Tamara viszont kiemelte, hogy a munkásságára vonatkozó tárgyi anyag rendkívül gazdag:

– A nyelvész munkásságára vonatkozó anyag rendkívül gazdag, hiszen a Magyar Nyelvőr eredetei példányait őrizzük díszkötésben is és eredeti formájában is, illetve a Nyelvtörténeti Szótár eredeti példányát is őrizzük, illetve Szarvas Gábor drámájának a kéziratát. Ezeknek az érdekessége, hogy a Nyelvőrök Szarvas Gáborné Harrer Paula kézírásával vannak ellátva. Ő jegyzetelt a Nyelvőrök margójára, illetve van egy példánya a Nyelvtörténeti Szótárnak, amelyen Szarvas Gábor kézírása található. Ezt a feleségének dedikálta, a szótár szerkesztésében nyújtott segítségéért. Nagyon sok érdekességgel találkozhat az ide látogató. Az anyag mindenképpen kutatható, nagyon sok téma mutatkozott, amely kutatásra méltó, hogy tovább bővítsük az emlékszoba anyagát. Nagyon érdekes például a feleség személye, aki korának feministája volt. Szarvas Gáborné Harrer Paula kiállt a nők egyenjogúságáért és oktatásáért. Szarvas Gábor nyugdíjba vonulása után két évvel házasodtak össze. A feleség segített szerkeszteni a Nyelvtörténeti Szótárt, akkorra a nyelvész már szinte teljesen megvakult és ő írt helyette. Nagy szerepe volt abban, hogy a nyelvész tudta folytatni a tudományos munkáját. Nagyon sok téma vár még kutatásra, ha lehetőség nyílik a személyes kutatásra, akkor ezzel szeretnénk élni, mert 2020-ban erre nem volt lehetőségünk. Ezért a kiállított anyagot csaknem teljes egészében az itt lévő hagyaték képezi, nyilván ezt bővíteni tudjuk a későbbiekben a nyelvészhez fűződő dokumentumokkal. Az emlékszoba létrehozásakor több olyan nyelvészhez fűződő dokumentum és kiadvány is előkerült, ami nem volt az intézményünkben. Ezért szeretnénk megkérni mindenki, akinek az otthoni emlékei között található olyasmi, amiről úgy gondolja, hogy az emlékszoba anyagát képezheti, illetve szeretné a könyvtárnak adományozni, kérjük, jelentkezzen – közölte a könyvtáros, aki megjegyezte, hogy több hónapos munka volt az emlékszoba kialakítása.

Szarvas Gábor pipája és csészéje (Fotó: Szarvas Gábor Könyvtár)
Szarvas Gábor pipája és csészéje (Fotó: Szarvas Gábor Könyvtár)

– Nagy munka volt az anyag digitalizálása, rendszerezése, a bútor, illetve a kiállított grafikai elemek megtervezése, valamint a kiállítás rendszerezése. Ebben elsősorban Ada község önkormányzata, az MNT, a Szekeres László Alapítvány segített minket. Szeretnék köszönetet mondani Vastag Gazsó Hargitának, a Topolyai Múzeum főmuzeológusának, aki szakmai segítséget nyújtott az emlékszoba kialakítása során. Továbbá a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek, a Panda Designnek, a PT Komercnek és mindenkinek, aki a segítségünkre volt az emlékszoba létrejöttében. Számunkra az volt a legfontosabb, hogy a hagyaték szempontjából a szoba biztonságos legyen. Ezért UV-védelemről és zárható szekrényekről kellett gondoskodnunk. A világítás esetében csakis olyan világítást szerelhettek fel, ami nem károsítja a hagyatékot,  illetve ebben a szobában tároljuk a történeti állományunkat is. A fő szempont az volt, hogy minden egy helyen elférjen, illetve a szobába belépő látogató egy átfogó képet kapjon a nyelvészről és a munkásságáról. Fontos volt, hogy ne csak tartalmában, hanem látványában is megérintse a látogatókat az emlékszoba, ami egy kicsi és nem szabályos alaprajzú helyiség. A szoba kialakításán nem akartunk és nem is volt lehetőségünk változtatni, ezért lényeges szempont volt, hogy a kis teret minden lehetséges módon kihasználjuk. Az tervezzük, hogy az emlékszoba anyaga kutatható legyen, illetve majd egyszer, ha sikerül, akkor online is elérhető legyen. Az emlékszoba látogatható a könyvtár munkaidejében, illetve kisebb csoportokat is tudunk fogadni, ha előre bejelentkeznek – közölte Morvai Nagybali Tamara.

A Szarvas Gábor Könyvtár célja, hogy az emlékszobát éltessék kiállításokkal, kísérő rendezvényekkel, pályázatokkal és könyvtári órákkal. Továbbá vonzóvá tegyék a látogatók számára, valamint felhívják Ada lakosainak a figyelmét és megismertessék a nyelvész és munkásságának jelentőségével. Morvai Nagybali Tamara megjegyezte, hogy mindenképpen szeretnék tovább éltetni a nyelvész emlékét és ráirányítani a figyelmet, hiszen az emlékszobában megtalálható dokumentumok is arról tanúskodnak, hogy az adaiak egykoron mekkora jelentőséget szenteltek neki és mennyire büszkék voltak rá, hogy a nagy nyelvész városunk szülöttje.