2021. február 26., péntek

Patinával adnák a bankot

Olaszországban ismét összeomlás fenyegeti a kormányt. Bajban a gazdaság is. Sőt az ország negyedik legnagyobb kereskedelmi bankja, a Banca Monte dei Paschi di Siena (MPS) is, amely ráadásul a legrégebbi a világon, hiszen 1472 márciusa óta folyamatosan működik. A sienai központú pénzintézet jelenleg 2032 belföldi és 41 külföldi bankfiókkal rendelkezik.

Vesszőfutása azonban nem tegnap kezdődött, hanem sokkal korábban. Öt éve már a léte is veszélybe került, ám a kormány a segítségére sietett. A csődtől tetemes summával mentette meg, aminek fejében többségi tulajdont szerzett az MPS-ben. Az akkori egyezség szerint 2021 végéig meg kell(ene) szabadulnia a 68 százalékos részesedésétől.

Addig viszont sürgősen tenni kellene valamit az ismét fuldokló bankkal. A megoldás kézenfekvő: további állami (vagyis adófizetői) pénzt kellene küldeni neki a fennmaradás érdekében. Ezekben a válságos időkben és az új típusú koronavírus okozta járvány miatti lakossági elégedetlenség közepette azonban aligha mer vállalni ilyen megoldást a kormány, amely szintén a túlélésért küzd.

Újabb állami mentőöv híján alighanem sietve magánosítani kell. Kérdés, ki venné meg. Ám nem csak ez a gond. A bank előélete sem a legtisztább. Az ágazatban még sokan emlékeznek rá, hogy az évtized elején az MPS az ország egyik legnagyobb pénzügyi botrányába keveredett. Persze csak azok után, hogy kiderült róla: 2008 és 2012 között több száz millió euró veszteséget titkolt el, illetve tüntetett el papíron.

A kormány 2016-ban a segítségére sietett, és több milliárd euró tőkeinjekcióval életben tartotta. Igaz, ehhez külön engedélyt kellett kérnie Brüsszeltől, amit meg is kapott. Az EU egyébként jelentősen korlátozza a kormányzati beavatkozást a gazdaságba és a pénzügyi életbe. Előírásai szerint a bajba került bankok megmentésére, túlélésére szánt összegnek csak egy részét adhatja az állam (adófizetői pénzből), a többit magántőkéből kell biztosítani. Persze időnként, és bizonyos esetekben Brüsszel is engedékenyebb. Mint jelenleg, amikor a koronavírus-járvány gerjesztette válság miatt állami segítséggel kell megmenteni kulcsfontosságú cégeket egyik-másik tagországban.

És persze Brüsszel akkor is elnézőbb, ha bankpánik kialakulását kell megakadályozni, különösen olyan országban, amely fontos szerepet tölt be az EU-ban, illetve az uniós gazdaságban. Olaszország pont ilyen, bankrendszere ráadásul rendkívül sérülékeny (a problémás, vagyis a behajthatatlan hitelek magas aránya miatt). Ezért, ha valamelyik olasz hitelintézet bedőlne, az súlyos megrázkódtatást okozna az ottani bankrendszerben, és az EU-tagok bankhálózatában is, különösen pedig az eurózónában.

Az MPS-nek is sokan tartoznak, emellett tőkehiánnyal küszködik. A hiány pótlására legalább 2 milliárd, de inkább 2,5 milliárd euró tőkeemelésre lenne szüksége 2015 végéig. Addig azonban túl is kellene élnie a megpróbáltatásokat. Önállóan ez aligha sikerülhet, az állam viszont valószínűleg nincs abban a helyzetben, hogy ismét eurómilliárdokkal segítse ki. Marad tehát a magánosítás, amit a kormány is támogat.

Piaci elemzők már sejtik, hogy ki lehet a legesélyesebb vásárló. Többségük egyetért abban, hogy Olaszország egyik legnagyobb bankja, az UniCredit lehet az új tulajdonos. Elvben igen, a gyakorlatban azonban másként is alakulhatnak a dolgok, hiszen a politika is beleszólhat az üzletbe. És alighanem meg is teszi ezt, mert Rómában már azt rebesgetik, hogy az MPS eladását az UniCreditet nem mindenki támogatja a politikai vezetésben. Sőt szép számmal akadnak olyanok is, akik amellett kardoskodnak, hogy az állam őrizze meg a részesedését a történelmileg is jelentős patinás sienai bankházban.