2021. január 17., vasárnap

Múltunk megőrzése

Bemutatjuk a Zentai Történelmi Levéltár kiadványait

Könyvekkel, fondokkal és gyűjteményekkel várják a kutatókat
Könyvekkel, fondokkal és gyűjteményekkel várják a kutatókat

A Zentai Történelmi Levéltár az elmúlt években főként a zentai csatáról és az Élő Archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi elnevezésű projekthez kapcsolódóan jelentetett meg kiadványokat. Ami a jövő évre tervezett megjelenéseket illeti, a zentai csata új szempontokból való körüljárása mellett A titói Jugoszlávia levéltári forrásai című sorozatot is folytatni szeretnék.

Az Élő Archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi című projekt 2018-ban indult, és idén februárban ért véget. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal együttműködve valósították meg azzal a céllal, hogy föltárják a két településen lévő, azonos gyökerekkel rendelkező kulturális örökséget, illetve bemutassák a térség századfordulóról származó ipari és agrártörténeti értékeit. A projekt kapcsán négy kiadvány jelent meg a Zentai Történelmi Levéltár és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark gondozásában. Ezek közül A Dél-Alföld agrár- és ipartörténete a 19–20. század fordulóján című kétnyelvű tanulmánykötet volt az első. Ez a kötet nyolc tanulmányt tartalmaz, és szó esik benne a mezőgazdaságról, annak gépesítéséről, a cséplésről, a dohánytermesztésről, a gazdaegyesületekről, a kézműves-iparosságról, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamaráról, valamint a téeszesítésről is.

A projekthez kapcsolódóan tavaly két forráskiadvány jelent meg, amelyek a térség cégtörténeti adatait összegzik. Az első forráskötet A Szabadkai Királyi Törvényszéken bejegyzett martonosi, magyarkanizsai, zentai, adai és moholi cégek jegyzéke 1876 és 1920 között címet viseli, és mintegy ötszáz privát, valamint több mint százötven társas cég alapadatait találhatjuk meg benne. A Szegedi Királyi Törvényszéken bejegyzett szegedi, hódmezővásárhelyi és horgosi cégek jegyzéke 1876 és 1920 között című forráskötet hasonló formában összesen több mint ezer korabeli vállalkozás alapadatait tartalmazza.

A projekt utolsó, Cégtörténet című kiadványa idén jelent meg. Ebben egy-egy szegedi és hódmezővásárhelyi cég, illetve négy zentai részvénytársaság alaposan földolgozott történetén keresztül ismerhetjük meg a korszak és a régió gazdasági jellemzőit.

Miközben a közös kulturális örökség föltárásán és megőrzésén dolgoztak, a levéltár továbbra is jelentetett meg Zentával kapcsolatos kiadványokat. Fodor István igazgató elmondta, hogy 2019-ben újranyomtatták Ugróczy Ferenc Zentai ütközet című könyvét, valamint szerb nyelven megjelentettek egy könyvet Teodor Branovački zentai tanítóról is. Az előbbit eredetileg 1816-ban adták ki Szegeden, és ez volt az első magyar nyelvű összefoglaló a csatáról, míg a másik könyv három szerző (Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató, valamint Petar Terzić és Tari László helytörténészek) együttműködésével készült el. A gazdagon illusztrált kötet 260 oldalon keresztül mutatja be Teodor Branovački életét és munkásságát.

Művelődési hálózatunk gyökerei

Minthogy az ópusztaszeri emlékparkkal közös projekt véget ért, a jövő évre tervezett kiadványok ismét Zenta történetére fókuszálnak. Fodor István igazgatótól megtudtuk, hogy folytatni szeretnék A titói Jugoszlávia levéltári forrásai című sorozat kiadását. Immár a hetedik kötet megjelentetése előtt állnak, amely a Zenta kulturális élete az 1960–1970-es években címet viseli majd. A hagyományokat követve ezt a kötetet is két nyelven tervezik megjelentetni.

Molnár Tibor, a levéltár munkatársa elmondta, hogy a 2011-ben indult sorozatba mind a korszakot, mind a témát illetően beleillik Homolya Ákos történész munkája:

Nálunk kutatott, ebből írta a szakdolgozatát. Alaposan utánajárt a témának, és minthogy a szakdolgozatát megvédte, elmondhatjuk, hogy a szakma is rábólintott a munkájára. A szocialista időszakban is fontos szegmense volt a társadalmi életnek a kultúra, a művelődés és az oktatás. A könyvben bepillantást nyerhetünk abba, hogy egy olyan magyar többségű közegben, mint Zenta, hogyan valósultak meg az akkor már valamilyen szinten szavatolt nemzetiségi jogok. A szocializmus egyik fő jelszava a testvériség-egység volt, ennek alapján ugyanazok a jogok illették meg az államalkotó nemzetet és a kisebbségeket. Fontos látnunk, hogyan építették ki az elődeink a ma létező művelődési és oktatási hálózatot, amely éppen a hatvanas években gyökerezik.

Mint mondta, a korszak az oktatás szempontjából is rendkívül jelentős. Ekkor már létezett a gimnázium, működött egy inasiskola is, és ebben az időszakban alapultak meg a közgazdasági és az egészségügyi középiskola elődjei. Ennek pedig nemcsak Zenta, hanem az egész Tisza mente számára nagy volt a jelentősége egyrészt az anyanyelvhasználat, másrészt a szakképzés szempontjából. Molnár Tibor annak a jelentőségét hangsúlyozta, hogy mindennapossá, mindenki számára elérhetővé vált a magyar nyelvű oktatás és művelődés, ennek hatására pedig az akkori társadalmi rendszer egyre szimpatikusabbá vált a közösség számára.

Örök téma: a zentai csata

A Zentai Történelmi Levéltár tavalyi kiadványai

Zenta történetében a legnagyobb hangsúlyt mindig is a zentai csata kapta. Ez érthető is, hiszen nem sok város büszkélkedhet a miénkhez hasonló jelentőségű győzelemmel. A témával a levéltár is rendszeresen foglalkozik, jövőre az igazgató elmondása szerint egy egyedülálló tanulmánykötet is meg fog jelenni.

Szűgyi Ferenc levéltáros elmondta, hogy annak létrejötte a 2017-ben megrendezett A 320 éves zentai csata: egy elfeledett európai ütközet című nemzetközi konferenciáig nyúlik vissza. Az itt elhangzott előadások leiratát kérték el a szakemberektől, és ezeket a magyar és a szerb mellett angolul is szeretnék kiadni. A kötet jelentősége, hogy nemcsak a szokásos megközelítésből járja körül a témát, hanem megismerhetjük belőle a török szemszöget is.

Oross András levéltári delegátus tanulmánya a korabeli adórendszert összegzi azzal a céllal, hogy bemutassa, milyen közegben kellett Savoyai Jenőnek otthonosan mozognia ahhoz, hogy hadvezéri képességeit ne csak a hadszíntéren, hanem a politikában és a gazdaságban is kiaknázhassa. F. Molnár Mónika tudományos munkatárs tanulmánya az olasz és az oszmán szemszög ismertetésével árnyalja a zentai csata általunk ismert történéseit. Szintén a török nézőpontot ismerteti az Erhan Afyoncu és Fatih Gürcan történészek által jegyzett tanulmány, amely a csatára zentai kudarcként hivatkozik, ennek okaként pedig többek között a török hadvezérek közötti nézeteltéréseket említi. A tanulmánykötetben helyet kapott Bagi Zoltán Péter történész, levéltáros munkája is, amely a korabeli német sajtóvisszhang alapján mutatja be a zentai ütközetet.

Amennyiben a lehetőségeik megengedik, jövőre a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központtal és Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetével közösen egy képregényt is kiadnak a zentai csatáról, ami szándékaik szerint a mintegy három éve működtetett levéltár-pedagógiai programjukba illeszkedve elsősorban a negyedik osztályos kisdiákokat szólítaná meg.

Gajda Szilvia, a levéltár munkatársa évek óta tart levéltár-pedagógiai foglalkozásokat kisiskolásoknak. A levéltári dobozokat nézegetve a kezébe akadt a Hét Nap egy melléklete, ahol a zentai csatával kapcsolatos képregényt talált, amelyet Benes László rajzolt és írt. A tanmenet szerint a gyerekek negyedik osztályban tanulnak a zentai csatáról, ezért a foglalkozásokon elmesélik és eljátsszák az ütközetet. Díszleteket, eszközöket is használnak, a végén pedig a gyerekeket mint a győztes harcosokat kerámiamedállal jutalmazzák. Ezt a programot szerették volna kiegészíteni azzal, hogy a végén kiosztják a zentai csatáról szóló, fekete-fehér, színezhető képregényt, ezért fölkeresték a szerzőt, aki nyitott volt az együttműködésre. A képregény hiányos volt, ezért egyes részeit pótolni kellett. Benes László ezért újra elkezdett rajzolni, azóta pedig több új műve is elkészült.

A zentai csatáról szóló képregény megjelenése évek óta várat magára, hogy mikor vehetjük végre a kezünkbe, az elsősorban az anyagi lehetőségektől függ.