2021. január 27., szerda

Hétszázmillió euró hitel

Kölcsön a koronavírus elleni küzdelemre, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat bővítésére, valamint a közintézmények energiahatékonyságának növelésére

A köztársasági képviselőház szerdai ülésén a képviselők több nemzetközi megállapodásról, pontosabban hét olyan törvényjavaslatról folytattak általános vitát, amelyek az egészségügyi rendszer megerősítését szolgálják a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, szavatolják a közintézmények nagyobb energiahatékonyságát, és egyes településeken az ivóvízhálózat, valamint a szennyvízelvezető hálózat kiépítését, illetve felújítását tűzték ki célul. Az összesen 700 millió euró értékű hitelszerződéseket Siniša Mali pénzügyminiszter ismertette.

Siniša Mali
Siniša Mali

A javaslat beterjesztésekor Mali rámutatott: Szerbia 92 millió euró értékű hitelszerződést írt alá a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, hogy folytatódhassanak a koronavírus-járvány elleni küzdelemben megkezdett aktivitások és beruházások. A pénzt egészségügyi felszerelések beszerzésére, az egészségügyi rendszer további erősítésére, az egészségügyi dolgozók továbbképzésére fordítják,  emellett két regionális laboratóriumot építenek Újvidéken és Kragujevacon.

A pénzügyminiszter ismertette az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával kötött három keretszerződés tartalmát is, amelyek közül egyiknek az értéke 200 millió euró, és a járvány következményeinek enyhítését hivatott szolgálni. Hozzátette: amint a parlament elfogadja a keretszerződést, az állam használhatja a szerződésbe foglalt összeget, mindenekelőtt gyógyszerek és az egészségügyi felszerelés beszerzésére.

A másik keretszerződés az állami szervek által használt épületek energiahatékonyságának növelésére vonatkozik. Mali elmondta, miután Szerbia egyike az Energiaközösségről szóló szerződés aláíróinak, arra kötelezte magát, hogy növelje egyes állami épületek energiahatékonyságát. Összesen 28 épületet újítanak fel, amire 44,5 millió eurós hitelt vesznek fel.

A harmadik keretszerződés az ivóvízhálózat kiépítésére és a szennyvíztisztítók kiépítésére vonatkozik. Szerbia a 300 millió eur kölcsönből 60 önkormányzat területén fejlesztheti az ivóvíz- és a szennyvízhálózatot, illetve egyes önkormányzatokban építhet szennyvíztisztítót is. Mali rámutatott, ezzel a fejlesztéssel eleget tesznek a Szerbia 2025 programnak, így már a jövő évtől elkezdődhetnek a munkálatok 70 önkormányzatban.

– A 2021. évi állami költségvetés külön eszközöket irányoz majd elő az ivóvíz- és szennyvízelvezető hálózat, valamint a szennyvíztisztító telepek kiépítésére. A tervek szerint az előttünk álló 5 évben több mint 3 milliárd eurót fordít az állam ezekre a célokra – mondta a parlamenti ülésen a pénzügyminiszter.

A parlamenti képviselők vitát folytattak a német Újjáépítési Hitelintézet (KfW) és a Szerbia közötti hitelszerződésről is, ami a távfűtési rendszer korszerűsítését érintő projektum ötödik fázisára vonatkozik. Ez a hitel 30 millió eurót ér. Siniša Mali rámutatott, hogy külön hitelszerződést kötöttek a német Újjáépítési Hitelintézettel (KfW) a közintézmények, így az iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények, valamint a szociális védelmi és sportintézmények energiahatékonyságának javítására is, ami 50-60 épületet érint majd. A hitelszerződés 20 millió euróról szól, azzal hogy 1,5 millió vissza nem térítendő céleszköz is az ország rendelkezésére áll majd.

A képviselők vitája során Dragan Marković Palma, az Egyesült Szerbia képviselője üdvözölte, hogy az ország végre komoly pénzösszegeket fordít vidékfejlesztésre is, hiszen sok önkormányzat önerőből nem lenne képes az ivóvíz- és a szennyvízelvezető hálózat kiépítésére, Đorđe Milićević, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője pedig az egészségügyi intézmények felszereltségére és az energiahatékonyságra hívta fel a figyelmet. A Szerb Haladó Párt képviselői közül önkormányzatokra lebontva mutattak rá, milyen beruházásokat valósítottak meg az ivóvízhálózat, valamint a szennyvízelvezetés fejlesztésében, és megjegyezték, hogy további fejlesztésre van szükség, hiszen a folyók egyre szennyezettebbek. A NALED kutatásai szerint a szennyvíznek csupán a 16 százalékát tisztítják meg Szerbiában, s habár több önkormányzatban létezik szennyvíztisztító, elavultsága vagy telítettsége miatt a legtöbb helyen nem működik. Becslések szerint a létező szennyvíztisztítóknak csupán a 40 százaléka működőképes. A képviselők arra is rámutattak, hogy Szerbia az egyik legszennyezettebb ország, hiszen drága energiaforrásokat használ, és azokat is tékozlóan. A középületek energiahatékonysága kapcsán arra is felhívták a figyelmet, hogy az országban az épületek fűtési rendszerét és a távfűtési rendszereket is környezetkímélőbb energiaforrásokra kellene átállítani.