Ismét árzuhanás sújtja a szerbiai húspiacot: a járvány új hulláma miatt a kis- és nagytermelők forgalma 15–25 százalékkal csökkent országunkban – írja a Blic. A napilap értesülései szerint a bárányhús élősúlyának kilogrammja 220 és 230 dinár között mozog, a malachúsért már hónapok óta csak 200 dinárt tudnak elkérni a tenyésztők, a kereskedők pedig még 1,8 eurós áron is nehezen értékesítik a hízómarha kilóját.
HASZON ÉS FORGALOM NÉLKÜL
A termelők szerint hatalmas veszteségeket szenved a húspiac országunkban: a bárány- és borjúhúst éppoly lehetetlen megfelelő áron értékesíteni, mint a disznót. A befektetett összeg ugyanis lassan túllépi az értékesítési árat: egy kilogramm jószágtáp ára 38 dinár, a hízósertések kilogrammonkénti gyarapodásához pedig legalább három kilogrammnyi keverékre van szükség, ami legkevesebb 105–118 dinárba kerül. Ehhez még hozzáadódik a befektetett munka értéke, a szállítási költségek és a termelés fenntartásához szükséges feltételek biztosításának kiadásai – részletezte a Blic napilapnak Branko Đuričić. A valjevói kistermelő szerint a legnagyobb probléma mégis az értékesítés terén tapasztalható, hisz az ünnepségek korlátozásával olyan mértékben csappant a kereslet, ami már a vállalkozók fennmaradását veszélyezteti.
A tenyésztők mellett a forgalom csökkenésére panaszkodnak a vágóhidak, a kereskedők és a nagy húsüzemek is. A járvány kezdete óta ugyanis minimális húsmennyiséget vásárolnak a korábbi legnagyobb fogyasztók: a hotelek, a vendéglátók, az éttermek és a diákotthonok működésének korlátozása annyira kihatott az értékesítésre, hogy már a csökkentett árak sem segítenek – állítják a húsfeldolgozó üzemek illetékesei. Kiemelik, hogy a húspiac átlagárai 10 százalékkal csökkentek a tavalyihoz képest, de legtöbb esetben már 15 százalékos engedményt is adnak a termékeikre. Jelen esetben azonban a teljes leárazás sem járul hozzá a forgalom növekedéséhez – figyelmeztetnek a szakemberek.
A kereslet hiányát megsínylik a kisebb vendéglátóipari létesítmények is, akik szerint senki sem vásárol már egész sült bárányt vagy malacot. Az emberek beérik pár kilogramm hússal is, hisz az ünnepeket szűk családi körben ülik meg.
CSŐDHÖZ VEZETŐ HÚSMENTES ÜNNEPEK
Az ünnepek korlátozása és a turisták számának csökkenése oly mértékben kihatott a hústermékek értékesítésére, ami már hosszú távú következményeket von maga után – fejtette ki álláspontját dr. Radosav Vujić állattenyésztési szakértő.
– Az idén legalább 30 százalékkal csökkent a termelők keresete. Ez hatalmas visszaesés e mezőgazdasági ágazat számára, ha figyelembe vesszük, hogy milyen mennyiségben tenyésztenek bárányt, malacot és hízómarhát országunkban. Hatalmas különbség van a között, ha a termelő 300 vagy 200 dinárért tudja értékesíteni a tenyészállat kilogrammját. Reális elvárás, hogy bárányonként 3000 dinárt kaphasson a tenyésztő, ám jelenleg ennek csupán töredékéért kénytelen értékesíteni a termékét. Pillanatnyilag sajnos esélyt sem látok arra, hogy az elvárható árak visszaálljanak. Sőt: félő, hogy a járványhelyzet év végéig további árzuhanást okoz – mondta a szakértő.
Vujić figyelmeztetett, hogy a csökkent árak és forgalom miatt jelentősen megcsappanhat Szerbia állatállománya is. A szakértő főleg a juh- és szarvasmarha-tenyésztés terén lát nagy visszaesést.
