2024. március 29., péntek

Emlékezzünk, hogy ne felejtsünk!

A pirosi magyarság a reformáció 506. évfordulóján megemlékezett az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatokról. Szombaton délután a református temetőben Botos Elemér helyi lelkipásztor hirdetett igét. Mint elmondta, a falubeliek fájdalma, hogy még 75 elmúltával sem tudják, hol nyugszanak az ártatlanul meggyilkolt hozzátartozóik.
– Nem tudjuk, hogy szeretteinknek a teste hol hamvad a föld porai közt, de valahol a fűben valószínűleg – az Isten kegyelméből megadatott, hogy bár a lélek örökké él és pihen, a test, amely elmúlik, új erőt adott egy-egy apró kis virágnak, hogy legalább az jelezze az áldozatok nyugvóhelyét. Áldott legyen az emlékük és áldott legyen az emlékezés, amellyel az Isten bennünket még mindig egybeköt – mondta a lelkipásztor.
Hozzátette, a reformáció pont arról szól, hogy fel kell ébredni abból, amibe beleringat minket a világ, a hazugságaival, a gyűlöletével és az aljas cselekdeteivel, amit átéltek azok, akiknek a családjából elhurcoltak egy vagy talán több hozzátartozót is.
Az áldozatoknak emelt emléktáblánál az MNT nevében Losoncz Dávid helyezte el a kegyelet virágait, valamint koszorúzott Kiss Gyula, a VMSZ újvidéki városi szervezetének alelnöke, Bancsi Ferenc, a VMSZ pirosi helyi szervezetének elnöke, Gyülvészi Géza, a pirosi Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke. A pirosi református egyházközösség nevében pedig Botos Andrea lelkésznő és Rápóti Attila gondnok helyezte el a kegyelet virágait az áldozatok névsora alatt. dn