Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

TISZA MENTE TERMÉSZETI SZÉPSÉGEI

Az Aranka menti szikesek természeti park (5.)

Gergely József

2020. október 29., 06:22

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Kaszálják a vízinövényeket

Kaszálják a vízinövényeket

A tavaszi nád és gyékény égetése nagy kárt okoz az élővilágban

A tavaszi nád és gyékény égetése nagy kárt okoz az élővilágban

A szürke gém főleg „szeméthalat” fogyaszt, nem okoz kárt a halgazdaságban

A szürke gém főleg „szeméthalat” fogyaszt, nem okoz kárt a halgazdaságban

A mocsári teknős a tó közelében ássa el a tojásait

A mocsári teknős a tó közelében ássa el a tojásait

 Ősszel és tavasszal vonul át a havasi partfutó

Ősszel és tavasszal vonul át a havasi partfutó

Az amurgébre 2001-ben figyeltünk fel, de már évekkel előbb megérkezett

Az amurgébre 2001-ben figyeltünk fel, de már évekkel előbb megérkezett

A gulipánok a tómederben próbálkoznak költéssel, de rendre elárasztják a fészkeiket

A gulipánok a tómederben próbálkoznak költéssel, de rendre elárasztják a fészkeiket

Ősszel és télen nagy csapat vadliba és vadkacsa látogatja a tavat

Ősszel és télen nagy csapat vadliba és vadkacsa látogatja a tavat

AZ ARANKA HALASTÓ

Az Aranka menti szikesek természeti park felöleli a Hódegyháza mellett kialakított halastó komplexumot is. A múlt század hetvenes éveiben létesült, Hódegyházát patkó alakban körülölelő Aranka halastó jelentős fészkelő, táplálkozó és éjszakázó helye számos fokozottan védett madárfajnak. A halastó magán viseli a sekély alföldi tavak jellegét, a nádasokban és gyékényesekben számos gém és egyéb madárfaj találja meg életterét. A halastavak nagyrészt helyettesítik az Aranka egykori holtágait, amelyek a szabályozási és a lecsapolási munkálatok során elvesztek.
A halastó viszonylag fiatal, 1972-ben alakították ki és tucatnyi kisebb-nagyobb tóegységből áll, amelyeket szikes legelők, művelt területek és időszakos mocsarak vesznek körül. A halastó teljes vízfelülete megközelíti az ezer hektárt. A tó vizének átlag mélysége alig 1,5 méter. Jelentős területeket borít be a széles levelű gyékény és a partmentét széles nádsáv határolja.
Mivel az Aranka vízhozama nagyon esetleges (a romániai szakaszon az Arankába tartó felszíni vizek egy részét a Marosba irányították), a csapadékszegény években csak vékony érként csörgedezik, ezért a halastó vízellátását a közelben elhaladó DTD-csatornából oldják meg.

A VÍZIMADARAK OTTHONA

A falut patkóalakban félig körülölelő tórendszer legnagyobb tava a Nagykurta gyékényesben rendszeresen gémtelep alakul ki. Itt költ vagy költött a szürke gém, vörös gém, kanalas gém, nagykócsag, bakcsó és néhány pár nagyon ritka batla. Sajnos időnként koratavasszal felgyújtották a gyékényest, amikor már javában költ a nyári lúd és több gémfaj is. Elsőként a szürke gém készíti el fészkét és már március végén kotlik, csakhamar csatlakozik hozzá a nagykócsag, amely szintén korai fészkelőnk.
Több pár cigányre is költ a vízinövények sűrűjében. A cigányréce állománya Európa-szerte megfogyatkozott ezért védelemre szorul. Sajnos a vadkacsavadászatok alkalmával a külföldi vadászok (újabban kevesebben jönnek) válogatás nélkül tüzelnek az esti behúzáskor a vízre érkező kacsákra és ilyenkor számos cigányréce is terítékre kerül.
A halastavon jelentős számban költ a kecses és a csilingelő barkóscinege. Előfordult, hogy a barkóscinegék a vörösgém fészke alatt készítették el a saját fiókanevelő otthonukat, mint valami albérlők. A barkóscinegéhez mérten termetes vörösgém biztonságot, védelmet jelent az esetleges fészekrablókkal szemben. A nádas és a gyékényes több pár bölömbikának ad otthont, és a barna rétihéja állománya is jelentős. A vízi növények rejtekében az elmúlt években egyre több nyári lúd rak fészket és a bütykös hattyúk is otthonra találtak minden halastavunkon.
Elszórtan vagy telepeket alkotva költ a kis vöcsök és a búbos vöcsök, de számos szárcsa és vízityúk is. Egyes években az lebegő vízinövényeken, a vízitök levelein fehérarcú szerkők raknak fészke. Amikor lekaszálták a gyékényt, az uszadékon dankasirályok és köztük néhány pár szerecsensirály is megtelepedett. A tavon elburjánzó vízitököt gyakran motorcsónakra szerelt vízi kaszával irtják. Sajnos mindig várják meg, hogy a vízitökre rakott úszófészkekben kikeljenek a madárfiókák és a szerkőtelep elpusztul.
Az 1998. májusi és júniusi gémfelméréskor 60–78 pár bakcsó, 30–40 pár vörösgém, 15–20 pár szürke gém, öt pár nagy kócsag és négy pár batla költött vegyes gémtelepben a Nagykurta tóegység gyékényesében, amely a ritka kanalas gémek számára is fészkelő lehetőséget kínált egészen 2020-ig, amikorra a gyékényes nagyobb részét kiirtották a Nagykurtából. A Napjainkban alig 10–20 párra tehető a fészkelő kanalas gémek száma, a vörösgémek eltűntek, maradtak az ember jelenlétére, a zavarásra kevésbé érzékeny kozmopolita szürke gémek.

AMURGÉB, AZ ÚJ HALFAJ

Az ősszel az egyes tóegységek lehalászása alkalmával a tómeder terített asztal a dél felé vonuló parti madarak, cankók, bíbicek, partfutók, godák, pólingok és a kóborló sirálycsapatok számára, de éjszakára még a darucsapatok is behúznak a halastó medrébe. A 2001-es év novemberében a halastón tett látogatásunk alkalmával a kormoránok kártételét vizsgáltuk, amikor a kifogott halak között addig ismeretlen kistermetű, tarka mintázatú, lekerekített farok úszójú ragadozóhalakra figyeltünk fel. Mint utóbb kiderült Szerbiában addig ismeretlen új halfajt fedeztünk fel. Az új halfaj az amurgéb, amelyre Magyarországon már a múlt század kilencvenes éveiben felfigyeltek, de biztosat nem lehet tudni, hogyan terjedt el a Tisza vízrendszerében a távol-keleti jövevényhal.
A tíz centimétert alig meghaladó (a legnagyobb példány 17 cm volt) amurgéb később előkerült a Tisza torkolata közelében a Dunából is. Az apró, de falánk amurgébnek nincs gazdasági jelentősége, a halastavakon a szeméthal kategóriájába tartozik, és nem foglalkoznak vele. Más Tisza menti halastavakból nem került elő az új halfaj, amely a halivadék fogyasztásával okozhat esetleg kisebb károkat a halgazdaságokban.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége