Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

SZERBIA VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEI (3.)

A Studenica kolostor

Czékus Borisz

2020. október 28., 16:31 >> 2020. október 28., 17:10

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az Istenanya-templom

Az Istenanya-templom

A hely, ahol a szerb állam megalakult.
A szerb ortodox egyház itt született meg.
A szerb történelem legfontosabb kolostora.
A középkori Szerbia szimbóluma.
A szerb kultúra és filozófia bölcsője.

Sorolhatnánk a jelzőket, de ezek a legfontosabbak. A kolostor 1196 óta uralja a környező vidéket. Tágabb értelemben pedig az egész szerbséget. Falai között az elmúlt bő nyolc évszázad alatt megfordult a szerb nemzet összes jeles képviselője. Túlélte a történelem és a természet viharait. Nem tett benne maradandó kárt egyetlen földrengés vagy tűzvész, de még a több száz éven át errefelé tomboló muzulmán török sem. Belsejében felbecsülhetetlen értékű freskók maradtak fenn, kitűnő állapotban.
Studenicát Stefan Nemanja építtette a szerb tróntól való visszavonulását követő időszakban, azaz 1183 és 1196 között. Építésekor csak a dinasztia temetkezési helyének szánta, de az évszázadok folyamán ettől sokkal több lett. A nagy államalapító felvette a Simeon nevet, és a kolostor első szerzetese lett, az ország irányítását pedig középső fiára bízta. Néhány szerzetességben eltöltött év után legkisebb fiával, Szávával a Szent hegyre (Sveta gora) megy, és megalapítják a Hilandar kolostort. Itt halt meg 1199-ben. Az itthon maradt két testvér, Stefan és Vukan kérésére Száva 1206-ban hazahozta apjuk földi maradványait. Testét Studenicán helyezték végső nyugalomra az Istenanya-templomban. A három Nemanjić-fivér édesanyját, Anasztáziát is ebbe a templomba temetik majd el.

Száva nem tért vissza Hilandárra. Folytatta apja örökségét. A következő harminc évben főapátként Studenicát a középkori Szerbia lelki, kulturális, művészeti, irodalmi és orvosi központjává tette. Ezekben az években írta meg a Studenički tipik című könyvét apja, Tiszteletreméltó Simeon életéről. Írásában a korabeli szellemi, művészeti és szerzetesi életről is fontos lenyomatokat hagy az utókor számára. Studenicáról így ír: Megparancsolom hát mindenkinek a Mindenható Úr Istentől (vezérelve), hogy ez a szent kolostor mentes legyen az itt uralkodóktól, és hogy senki (uralma) alatt ne legyen, kivéve a minden énekkel kegyelt jóságos Istenanyát.

A Szent Miklós-templom

A Szent Miklós-templom

A templomegyüttes a magasból

A templomegyüttes a magasból

 Milutin király a Király-templom makettjével

Milutin király a Király-templom makettjével

 Szent Száva az egyik freskón

Szent Száva az egyik freskón

Könyve a szerb nemzet egyik legértékesebb máig fennmaradt középkori műve. Száva után a kolostorról a Nemanjić-dinasztia és a szerb uralkodók tovább gondoskodtak. 1230-ban Radoslav király (Stefan Nemanja unokája) monumentális előcsarnokot emelt a kolostor elé nagyapja tiszteletére. Száz évvel később Milutin király egy kápolnát épített északnyugatra a kolostortól, amelyet Szent Anna és Joakim, Szűz Mária szülei tiszteletére szentelnek fel. A kolostorépületen román és bizánci építészeti jegyek figyelhetők meg. Ez a vegyes stílus a raškai iskola (raška škola) néven vált ismertté. Ilyen építészeti stílusban épült számos középkori épület, mára lényegében csak kolostorok maradtak meg. A Studenica patak partján álló kolostort fehér márvány burkolja, falait a kor leghíresebb bizánci freskókészítői festették. A templom kupoláján lévő freskók 1208 és 1209 között készültek, háromszáz évvel később pedig felújították és kibővítették őket. A kolostorkomplexum valaha tíz kisebb-nagyobb templomból vagy kápolnából állt. Mára három templom maradt meg. A már említett Istenanya-templom mellett ma is áll a Király-templom 1313-ból. Falait XIII–XIV. századi freskók díszítik, amelyek Szűz Mária életének fontosabb állomásait mutatják be. Ez a jelenetsorozat a legjelentősebb művészi ábrázolás abból a korból. A legkisebb és legkésőbbi templom Szent Miklós tiszteletére épült, akit a szerb nép körében különleges tisztelet övez. Fennmaradtak még néhány templom és a harangtorony romjia is. A templomkert déli oldalán található a legrégebbi szerb óra – egy napóra, amelyen az árnyék betűkre esik a számok helyett, mert az ószláv nyelvben nem voltak számok, amelyek számos értéket jelölnének, és úgy tartják, hogy a napóra készítésének bizánci hagyományát Szent Száva hozta Szerbiába. A török uralom alatti időszakot nehezen vészelte át úgy a szerb nép, mint a Studenica kolostor. Több ízben is felgyújtották és kifosztották. Szakszerűtlen felújítási munkák miatt a kupola gyakran beázott. 1846-ban érte legnagyobb kár a freskókat. A mesterek egy gipszréteggel vonták be a kupolabelső nagy részét, hogy eltüntessék a beázás nyomait. Egyszerűen lekenték gipsszel a 650 éves freskókat. 1951-ben sikeresen eltávolították ezt a réteget, és a kupola alján előkerültek Szent Száva sorai 1209-ből: Ez a szent kolostor a mi szeplőtelen Istenanyánk tiszteletére épült, legyen dicső (…) A nagy prefektus és barát, görög cár Aleksz-szel és Stefan Nemanjávál, aki angyali arcot öltött Simeon testvérként. (…) Elkészült, kifestetett Stefan nagyzsupán és Vukan nagyherceg erőfeszítése által 6717-ben (azaz 1209.) és emlékezzetek meg a bűnös Száváról is, rólam, ki itt dolgoztam.
Studenicát csak egy családi temetkezési helynek szánták. De mivel a szerb nép szellemi központjává nőtte ki magát, későbbi kolostorokat hoztak létre az itt képzett szerzetesek, és Studenica alapjában befolyásolta a szerb állam és egyház, azaz a nép sorsát, egyetemes értékké vált. Ezért 1986-ban „a XII. század végén alapított szerb állam alkotója, Szerbia legnagyobb és leggazdagabb ortodox kolostora” címen az egész emberiség örökségévé vált, sok-sok további évre biztosítva a legnagyobb szerb dinasztia kultuszának továbbéltetését.
(Folytatjuk)

Megnevezés: Manastir Studenica (Studenica kolostor)
Típus: kulturális helyszín
Felvétel éve: 1986.
Terület: 1 ha
Világörökségi azonosító: 389.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége