2024. április 26., péntek

Szerdán alakul a kormány

Ana Brnabić ismerteti a miniszterek névsorát és a kormány célkitűzéseit

A köztársasági képviselőház holnap kezd vitát a kormány személyi kérdéseiről, ugyanis a kormányalakító holnap terjeszti a képviselők elé azoknak a névsorát, akiket a különböző tárcák élére javasol. Miután hétfőn a parlament elfogadta a minisztériumról szóló törvényt, 21 minisztérium alakul meg, hárommal több, mint az előző kormányban. A kormányfő a 21 miniszter mellett várhatóan megnevez majd két tárca nélküli minisztert is, illetve azt a területet, amellyel megbízza őket az elkövetkező időszakban.

Beograd, 22.10.2020. - Sednica Vlade Srbije kojom je predsedavala premijerka Ana Brnabic odrzana je danas u Vladi Srbije u Beogradu. (BETAPHOTO/VLADA SRBIJE/SLOBODAN MILJEVIC/DS)

Vasárnap Aleksandar Vučić államfő, aki egyben a Szerb Haladó Párt elnöke is, pártja elnökségének ülése után a közvélemény elé tárta a miniszterek többségének névsorát, tegnap a Szerbiai Szocialista Párt is nyilvánosságra hozta, kit jelöl az oktatási tárca élére. Đorđe Milićević, az SZSZP parlamenti frakciójának vezetője, a párt alelnöke kiemelte, hogy az oktatási tárcát soraikból Branko Ružić vezeti majd, és ő lesz egyben az első kormányalelnök is. Az egyik tárca nélküli miniszter Novica Tončev lesz, a másik pedig – sajtóértesülések szerint – Nenad Popović, aki várhatóan megtarthatja területét, vagyis az innovációkat, míg Tončev feladatköréről ma számol be a kormányfő. A korábbi SZSZP-s miniszterek megbízatására is fény derült, az eddigi energetikai miniszter, Aleksandar Antić lesz a Szerbiai Korridorok Közvállalat új igazgatója, míg Slavica Đukić- Dejanović, aki eddig a népesedési és demográfiai kérdésekkel megbízott tárca nélküli miniszterként működött, Ivica Dačić, a parlament elnökének külön tanácsadója lesz.

Az új kormányban több már eddig is tevékenykedő miniszter kap ismét megbízatást, így Siniša Mali, Branislav Nedimović, Jadranka Joksimović, Vanja Udovičić, Zlatibor Lončar, Zorana Mihajlović, Nebojša Stefanović és Aleksandar Vulin, valamint Milan Krkobabić marad a kormány tagja. Visszatér a végrehajtó hatalomba Nikola Selaković, egykori igazságügyi miniszter, aki az államfő mellett dolgozott az elmúlt években, Maja Gojković pedig a parlament éléről „igazol át” a kormányhoz, valamint Gordana Čomić, aki az előző parlamenti összetételben képviselőként tevékenykedett a Demokrata Párt színeiben, most a kormányban vállal feladatot, Darija Kisić-Tepavčević pedig a válságstáb tagjaként, valamint a Batut Közegészségügyi Intézet igazgatóhelyettesi posztjáról kerül át. Mellettük több, a közvélemény számára eddig ismeretlen személy is bizonyíthat, mint Irena Vujović és Marija Obradović, Tomislava Momirović, Ratko Dmitrović, Tatjana Matić, Anđelka Atanacković, Maja Popović.

A kormányfő ezúttal a parlament előtt tartja majd meg az expozéját is, és ismerteti a képviselőkkel a kormány jövőbeli célkitűzéseit.

A korábbiakhoz képest több szempontból is különleges kormány alakul. Egységkormány mellett döntött a választások után jelentős többséget szerző SZHP, vagyis a kormány tagja lesz szinte mindegyik párt, amely bekerült a parlamentbe, tehát az SZHP és az SZSZP mellett a kormány részévé válik a Szerb Patrióta Szövetség is, és a kisebbségi pártok. Kivételt képez két kisebbségi lista, az SZDA Sandžak és az Albán Demokratikus Alternatíva – Egyesült Völgy.

Vučić korábbi bejelentése szerint a kormány és a parlament csupán másfél évre kapja meg megbízatását, bejelentése szerint ugyanis legkésőbb 2022. április 3-áig előrehozott parlamenti választásokat írnak ki, amelyet az elnökválasztásokkal egy időben tartanak meg. A kormány az államfő megfogalmazása szerint hat célt tűzött ki maga elé, mindenek előtt a polgárok egészségének megőrzését, vagyis a járvánnyal való küzdelmet, a gazdasági fejlődést, illetve a bűnszervezetek felszámolását. Figyelmet fordítanak majd a koszovói szerb lakosság jogainak védelmére, az ország katonai függetlenségének megőrzésére, továbbá a nemzeti identitás megőrzésére, illetve intenzívebb munkát szeretnének megvalósítani az eurointegráció útján, vagyis a megkezdett reformokat szeretnék folytatni, azzal, hogy még nagyobb hangsúlyt kap az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása.

A parlamenti ülés szerdán 10 órakor kezdődik.